2019-es magyarországi önkormányzati választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A 2019-es magyarországi önkormányzati választást várhatóan 2019 őszén tartják, Magyarországon. A képviselőket és polgármestereket 5 évre választják.[1]

Választási rendszer[szerkesztés]

Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában esetben regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy).[1] A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

A megyei közgyűlés választása[szerkesztés]

Mind a 19 megyében egyfordulós, listás választás van. A megszerezhető mandátumok száma a megye lakosságszámától függ. Az a párt(szövetség) állíthat listát, amely a megye lakosság 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tud gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D’Hondt-módszerrel történik; de csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át (kettőnél 10%, háromnál vagy többnél 15%-át) elérték.[2] A megyei jogú városok a választás szempontjából nem képzik a megye részét.

A települési önkormányzati választás[szerkesztés]

A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakóig[szerkesztés]

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.[2]

Lakosság Képviselők[3]
1–100 2
101–1000 4
1001–5000 6
5001–10 000 8

Települések tízezer lakó fölött[szerkesztés]

Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.[2]

Lakosság Képviselői helyek
Egyéni Kompenzációs Összesen
10 001 – 25 000 8 3 11
25 001 – 50 000 10 4 14
51 001 – 75 000 12 5 17
75 001 – 100 000 14 6 20
100 000 felett 14, és minden további

10 000 lakó után +1

6, és minden további

25 000 lakó után +1

A polgármester-választás[szerkesztés]

A polgármesteri választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.[2]

Budapest[szerkesztés]

Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választják. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is.

Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a főpolgármester-jelöltek közül; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges.

A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]