Bokor (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a nógrádi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bokor (egyértelműsítő lap).
Bokor
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Hegedűs Pál (független)[1]
Irányítószám 3066
Körzethívószám 32b
Népesség
Teljes népesség125 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség16,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253[3] m
Terület6,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bokor (Magyarország)
Bokor
Bokor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″
Bokor (Nógrád megye)
Bokor
Bokor
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor témájú médiaállományokat.
A templom karzata
A templom oltára

Bokor község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt.

Fekvése[szerkesztés]

Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó–Hollókő–Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés. Legkönnyebben a Hollókőre vezető útról közelíthető meg, amiről Alsótoldon le kell térni Mohora felé a 2123-as úton, majd Kutasó előtt még egyszer, a 21 147-es úton. Van egy időszakosan járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is – ezt nem minden térkép jelzi. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.

Története[szerkesztés]

Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthori István országbíró 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török időkben pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze. Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai. 1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangélikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6 izraelita volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Cserenyi Pál (független)[4]
  • 1994–1998: Cserényi Pál (független)[5]
  • 1998–2002: Cserényi Pál (független)[6]
  • 2003–2006: Dömsödi Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Engel Krisztina (független)[8]
  • 2010–2011: Engel Krisztina (független)[9]
  • 2011–2014: Dömsödi Gábor (független)[10]
  • 2014–2019: Hegedűs Pál (független)[11]
  • 2020-től: Hegedűs Pál (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 117 szavazásra jogosult lakos közül 99 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, Cserényi Pál addigi polgármester és egyetlen kihívója, Dömsödi Gábor médiaszemélyiség között.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2003. április 27-én tartották meg.[13]

2011. november 20-án újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, ezúttal az addigi polgármester lemondása okán.[14] A választáson a leköszönő faluvezető elődje egyedüliként indult el, így az érvényes szavazatok 100 %-ával nyerte el, immár másodjára a polgármesteri posztot.[10]

A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után a polgármester-választás tekintetében ismét nem lehetett eredményt hirdetni a településen, ezúttal megint csak az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt:[15] az előző polgármester, Hegedűs Pál és három kihívójának egyike, Ocskay Zoltán egyaránt 31-31 szavazatot szerzett.[16] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg: ezen Hegedűs Pál októberi kihívói közül senki sem jelöltette magát, új jelöltként indult el viszont dr. Illés Márta, aki végül 10 szavazattal, 32-42 arányban alulmaradt a korábbi településvezetővel szemben.[1]

Önkormányzati képviselő-testületei[szerkesztés]

2014-2019[szerkesztés]

Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester; Kórósné Baros Erzsébet, Maczkó László és Szepes Péter képviselők.

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lakossága[szerkesztés]

A lakosság korösszetétele 2010-ben:

  • 0–6 éves – 4 fő
  • 7–14 éves – 5 fő
  • 15–24 éves – 10 fő
  • aktív korú – 52 fő
  • nyugdíjas – 66 fő

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 8,7% románnak, 20,4% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 7,8%, evangélikus 45,6%, egyéb vallású vagy felekezetű 8,7%, felekezeten kívüli 6,8% (6,8% nem nyilatkozott).[18]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Műemlék templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.[19]
  • Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.

A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.[20]

A településen található még egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.

Gazdaság[szerkesztés]

A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.

Kulturális élet, rendezvények[szerkesztés]

Évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.

Helyi rendezvények:

  • Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
  • Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
  • A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
  • Kitüntetettek:
  • A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné, Aranka 2000-ben a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át a Pro Caritate díjat Sárospatakon.
  • Bokor Község első díszpolgára: Krátki György (2014)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Bokor települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Bokor, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Bokor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ a b Bokor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 20. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. ↑ Bokor települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  12. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  15. ↑ Bokor települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  16. ↑ Bokor települési polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Bokor Helységnévtár
  19. ↑ A templomrom. Műemlékem.hu
  20. ↑ Az evangélikus templom. Műemlékem.hu

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Bokor
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor (település) témájú médiaállományokat.
Nógrád megye települései
Megyei jogú városHU county Nograd.svg
Nógrád megye címere
Városok
Községek, nagyközségek
A Pásztói járás települései
HUN Pásztó Címer.svg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bokor_(település)&oldid=23354858”