Bokor (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokor
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Pásztói
Jogállás község
Polgármester Hegedűs Pál (független)[1]
Irányítószám 3066
Körzethívószám 32b
Népesség
Teljes népesség 125 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 253[3] m
Terület 6,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bokor (Magyarország)
Bokor
Bokor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″
Bokor (Nógrád megye)
Bokor
Bokor
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor témájú médiaállományokat.
A templom karzata
A templom oltára

Bokor község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt.

Fekvése[szerkesztés]

Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés. Legkönnyebben a Hollókőre vezető útról közelíthető meg, amiről Alsótoldon le kell térni Mohora felé. Van egy időnként járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is – ezt nem minden térkép jelzi. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.

Története[szerkesztés]

Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthory István 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török időkben pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze. Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai. 1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangelikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6izraelita volt.

Lakossága[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A lakosság korösszetétele 2010-ben:

  • 0–6 éves – 4 fő
  • 7–14 éves – 5 fő
  • 15–24 éves – 10 fő
  • aktív korú – 52 fő
  • nyugdíjas – 66 fő

Bokor Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2014-[szerkesztés]

Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester, Kórósné Baros Erzsébet képviselő, Maczkó László képviselő, Szepes Péter képviselő.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Műemlék templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.[5]
  • Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.

A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.[6]

A településen található még egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.

Gazdaság[szerkesztés]

A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem volt, ami 2016 tavaszán megszűnt.

Kulturális élet, rendezvények[szerkesztés]

A faluban két országos rendezvényt tartanak évente egyszer:

  • A veterán traktorok találkozójáról Bokort időnként „a traktorok otthonának” is nevezik. A látogatók száma 2007 májusában, az ötödik találkozón érte el az ötezret.
  • A modell autók terepversenyét egy helyi vállalkozó kezdeményezte, és ehhez off-rod pályát épített a falu határában.

Emellett évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.

Helyi rendezvények:

  • Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
  • Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
  • A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
  • Kitüntetettek:
  • A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné, Aranka 2000-ben a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át a Pro Caritate díjat Sárospatakon.
  • Bokor Község első díszpolgára: Krátki György (2014)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bokor települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bokor, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. A templomrom. Műemlékem.hu
  6. Az evangélikus templom. Műemlékem.hu

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor (település) témájú médiaállományokat.