Bokor (település)

Bokor
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Hegedűs Pál (független)
Irányítószám	3066
Körzethívószám	32b
Népesség
Teljes népesség	125 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	16,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	253 m
Terület	6,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bokor Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″47.92681, 19.54468
Bokor Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor témájú médiaállományokat.

A templom karzata

A templom oltára

Bokor község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt.

Fekvése

Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés. Legkönnyebben a Hollókőre vezető útról közelíthető meg, amiről Alsótoldon le kell térni Mohora felé a 2123-as úton, majd Kutasó előtt még egyszer, a 21 147-es úton. Van egy időszakosan járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is – ezt nem minden térkép jelzi. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.

Története

Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthori István országbíró 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török időkben pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze. Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai. 1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangélikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994:
• 1994-1998: Cserényi Pál (független)
• 1998-2002:
• 2002-2006:
• 2006-2010:
• 2010-2014:
• 2014-2019: Hegedűs Pál (független)
• 2019-től:

Önkormányzati képviselő-testületei

2014-2019

Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester; Kórósné Baros Erzsébet, Maczkó László és Szepes Péter képviselők.

Lakossága

A lakosság korösszetétele 2010-ben:

• 0–6 éves – 4 fő
• 7–14 éves – 5 fő
• 15–24 éves – 10 fő
• aktív korú – 52 fő
• nyugdíjas – 66 fő

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 8,7% románnak, 20,4% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 7,8%, evangélikus 45,6%, egyéb vallású vagy felekezetű 8,7%, felekezeten kívüli 6,8% (6,8% nem nyilatkozott).

Látnivalók

• Műemlék templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.
• Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.

A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.

A településen található még egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.

Gazdaság

A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.

Kulturális élet, rendezvények

Évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.

Helyi rendezvények:

• Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
• Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
• A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
• Kitüntetettek:
• A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné, Aranka 2000-ben a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át a Pro Caritate díjat Sárospatakon.
• Bokor Község első díszpolgára: Krátki György (2014)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor (település) témájú médiaállományokat.

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye
• Cserhát Naturpark: „A traktorok otthona”
• http://nonprofit.hu/content/magyar-tanya-%C3%A9s-falugondnoki-sz%C3%B6vets%C3%A9g-0
• http://www.szepespeter.blogspot.hu/2014/12/kratki-gyorgy-bokor-kozseg-elso.html
• http://valasztas.hu//hu/onkval2014/990/990_0_index.html