Bokor (település)
| Bokor | |
 | |
| Az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Járás | Pásztói |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Hegedűs Pál (független)[1] |
| Irányítószám | 3066 |
| Körzethívószám | 32b |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 16,89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 253[3] m |
| Terület | 6,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bokor
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 32′ 41″ | |
Bokor
Pozíció Nógrád megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor témájú médiaállományokat. | |
Bokor község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Bokor község a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés. Legkönnyebben a Hollókőre vezető útról közelíthető meg, amiről Alsótoldon le kell térni Mohora felé a 2123-as úton, majd Kutasó előtt még egyszer, a 21 147-es úton. Van egy időszakosan járható, festői aszfaltos erdőgazdasági út Bujákról is – ezt nem minden térkép jelzi. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.
Története[szerkesztés]
Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthori István országbíró 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török időkben pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze. Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai. 1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangélikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6 izraelita volt.
Lakossága[szerkesztés]
A lakosság korösszetétele 2010-ben:
- 0–6 éves – 4 fő
- 7–14 éves – 5 fő
- 15–24 éves – 10 fő
- aktív korú – 52 fő
- nyugdíjas – 66 fő
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 8,7% románnak, 20,4% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 7,8%, evangélikus 45,6%, egyéb vallású vagy felekezetű 8,7%, felekezeten kívüli 6,8% (6,8% nem nyilatkozott).[5]
Bokor Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2014-[szerkesztés]
Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester, Kórósné Baros Erzsébet képviselő, Maczkó László képviselő, Szepes Péter képviselő.
Látnivalók[szerkesztés]
- Műemlék templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.[6]
- Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.
A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.[7]
A településen található még egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.
Gazdaság[szerkesztés]
A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.
Kulturális élet, rendezvények[szerkesztés]
Évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.
Helyi rendezvények:
- Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
- Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
- A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
- Kitüntetettek:
- A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné, Aranka 2000-ben a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át a Pro Caritate díjat Sárospatakon.
- Bokor Község első díszpolgára: Krátki György (2014)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bokor települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Bokor, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bokor Helységnévtár
- ↑ A templomrom. Műemlékem.hu
- ↑ Az evangélikus templom. Műemlékem.hu
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Cserhát Naturpark: „A traktorok otthona”
- http://nonprofit.hu/content/magyar-tanya-%C3%A9s-falugondnoki-sz%C3%B6vets%C3%A9g-0[halott link]
- http://www.szepespeter.blogspot.hu/2014/12/kratki-gyorgy-bokor-kozseg-elso.html
- http://valasztas.hu//hu/onkval2014/990/990_0_index.html
