1998-as magyarországi önkormányzati választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1998. október 18-án önkormányzati választásokat tartottak Magyarországon.

Választási rendszer[szerkesztés]

Az önkormányzati választások rendszere az 1990-ben és 1994-ben elfogadott szabályokon alapult. A rendszerváltás óta ez volt az első olyan önkormányzati választás, amelyet nem előzőtt meg közvetlenül a választások előtt jelentős törvénymódosítás.[1]

Részleges változást egy 1997 tavaszán elfogadott törvény jelentett, amiben a választási eljárást egységesen újra szabályozták. Mindez azonban a választási rendszer alapjait nem érintette.

A legfontosabb változás az ajánlások rendszerében történt. 1998-tól újra az egy személy egy ajánlás elve került előtérbe (szemben az 1994-es többes ajánlás rendszerével). Ennek kapcsán a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát is csökkentették.

Települési önkormányzatok[szerkesztés]

A települési választásokon polgármestert és képviselőket választhattak a polgárok.

A polgármester-választás folyamata egyszerű volt: a választók a nekik tetsző jelöltre szavazhattak, és ezek közül a legtöbb szavazatot kapó nyert. (Akkor is, ha a többi indulóra együttesen többen szavaztak.[2])

A képviselő-választás módja a lakók számától függött. Ha 10 ezer főnél nem laktak többen a településen, akkor úgynevezett kislistás rendszerben, ha ennél többen éltek ott, akkor úgynevezett vegyes rendszerben választották meg a képviselőket.

Kislistás választás Vegyes választás
(10 ezer lakóig) (10 ezer lakó fölött)
Az összes képviselőjelölt nevét egyetlen szavazólapra írják föl, és minden egyes polgár annyi nevet jelölhet be, ahány fős az adott település képviselőtestülete. Az így kapott szavazatokat összesítik és a legtöbb szavazatot kapó jelöltek válnak képviselővé. A települést választókerületekre osztják és ezekben választanak képviselőket. A kerületekben az a jelölt nyer, amelyik a legtöbb szavazatot kapta. Az egyes kerületekben a töredékszavazatokat is összesítik és azokat kiegyenlítő (kompenzációs) listák között szétosztják. (A töredékszavazat az a szavazat, amelyet nem a győztes jelölt kapott.) A képviselők nagyjából 3/5-ét egyéni kerületben, 2/5-ét listán választják.

Egyik típusú választás esetén sem volt második forduló, nem volt érvényességi, vagy eredményességi küszöb.[3]

A képviselő-testület létszáma is a lakók számától függött. A legkisebb falvakban 3 képviselőből állt a testület, míg a legnagyobb városban, Debrecenben 50 képviselőt választhattak meg a polgárok.

Területi önkormányzatok[szerkesztés]

A területi önkormányzatok nem fedték le az ország egészét.

  • A községek, nagyközségek és városok polgárai a megyei közgyűlési választásokon adhatták le a szavazataikat.
  • A megyei jogú városok nem tartoztak semmilyen területi önkormányzathoz, ők maguk, mint települések látták el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Így polgáraik csak települési önkormányzatokat választottak, területi önkormányzat megválasztásában nem vettek részt.
  • A fővárosban élők a fővárosi közgyűlés összetételéről dönthettek.
Megyei önkormányzatok

A megyei közgyűlés képviselőit az adott megyében lakó, de nem megyei jogú városban élő polgárok választhatták meg.

A képviselőket listás rendszerben választották. A megye területe két választókerületre oszlott, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer fős kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A két választókerületben külön-külön lehetett listákat állítani. A közgyűlésbe való bejutáshoz 4%-os eredményt kellett elérni az adott kerületben.

A megye vezetőjét, azaz a közgyűlés elnökét, nem közvetlenül a választópolgárok, hanem a képviselők választották meg.

Fővárosi önkormányzat

A fővárosi önkormányzat választási rendjét külön szabályozta a törvény. A választások szempontjából a budapesti kerületek települési, a főváros egésze pedig területi önkormányzatként értelmeződött.

A kerületek képviselőit vegyes rendszerben, a fővárosi képviselőket listán választották. Utóbbiban a bejutási küszöb 4%-os volt. A kerületi polgármestereket és a főpolgármestert közvetlenül választották.

Az önkormányzati választások rendszerének áttekintő táblázata
Település típusa Települési
önkormányzat
Területi önkormányzat
lakók száma jogállása választás módja választott
testület
választás módja
kép-
viselő
polgár-
mester
kép-
viselő
vezető
10 ezer lakóig község, nagyközség,
város
kislista közvetlen megyei közgyűlés listás közvetett
közgyűlés elnöke
10 ezer lakó fölött vegyes
megyei jogú város
fővárosi kerület fővárosi közgyűlés listás közvetlen
főpolgármester

Választókerületek[szerkesztés]

Önkormányzatok és választójogosultak száma
Települési
önkormányzatok
Összesen kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi
megyei
jogú
város
fővárosi
kerület
Önkormányzat 3 153 2 990 118 22 23
Választópolgár 8 129 399 3 250 284 1 761 565 3 117 550
Területi
önkormányzatok
Összesen megyék főváros
Önkormányzat 20 19 1
Választópolgár 6 507 110 5 011 849 00000000 1 495 261

Magyarország 1998-ban húsz területi és 3 153 települési önkormányzatra oszlott.

A települési önkormányzatok döntő többsége – közel háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. A középvárosok sorába azok a települések tartoztak, amelyek lakóinak száma meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ezek száma 118 volt. A nagyvárosi önkormányzatok közé a 22 megyei jogú város és a 23 fővárosi kerület tartozott.

Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.

Különleges helyzetben voltak a megyei jogú városok. Nem tartoztak a megyei önkormányzat joghatósága alá, mivel egyszerre láttak települési és területi önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően polgáraik nem is vettek részt a megyei önkormányzatok megválasztásában.

A választásra jogosult polgárok száma 8,1 millió volt. Közülük bő három millió kistelepülési, s közel ugyanennyi nagyvárosi önkormányzatok területén élt.

Önkormányzatok és választópolgárok száma országrészenként
Országrész Települési önkormányzat Területi
önkormányzat
megye / főváros
kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
Önkormányzatok száma
Dunántúl 1 659 34 12 1 705 9
Alföld és Észak 1 174 57 10 1 241 9
Közép-Magyarország 157 27 0 23 207 1 1
2 990 118 45 3 153 20
Választópolgárok száma
Dunántúl 1 240 652 478 289 758 327 2 477 268 1 718 941
Alföld és Észak 1 621 485 860 442 863 962 3 345 889 2 481 927
Közép-Magyarország 388 147 422 834 1 495 261 2 306 242 2 306 242
3 250 284 1 761 565 3 117 550 8 129 399 6 507 110
Önkormányzatok és választópolgárok száma területi bontásban
Megye
/ főváros
Települési önkormányzat Területi
önkormányzat
megye / főváros
Kistelepülések
10 ezer lakóig
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
Nagyvárosok
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
Önk. Jog. Önk. Jog. Önk. Jog. Önk. Jog. Önk. Jog.
Baranya 296 140 154 4 56 122 1 130 696 301 326 972 1 196 276
Fejér 102 174 265 3 30 607 2 129 057 107 333 929 1 204 872
Győr-Moson-Sopron 168 153 928 3 41 615 2 147 298 173 342 841 1 195 543
Komárom-Esztergom 68 105 539 5 84 162 1 58 343 74 248 044 1 189 701
Somogy 239 166 027 4 48 882 1 55 679 244 270 588 1 214 909
Tolna 102 108 709 5 62 705 1 29 121 108 200 535 1 171 414
Vas 211 107 320 4 41 148 1 66 863 216 215 331 1 148 468
Veszprém 219 153 954 5 95 493 1 48 922 225 298 369 1 249 447
Zala 254 130 756 1 17 555 2 92 348 257 240 659 1 148 311
Dunántúl 1 659 1 240 652 34 478 289 12 758 327 1 705 2 477 268 9 1 718 941
Bács-Kiskun 108 207 446 9 143 779 1 84 159 118 435 384 1 351 225
Békés 66 146 112 8 124 476 1 53 682 75 324 270 1 270 588
Borsod-Abaúj-Zemplén 345 295 665 9 142 328 1 150 078 355 588 071 1 437 993
Csongrád 55 111 170 3 62 373 2 170 931 60 344 474 1 173 543
Hajdú-Bihar 74 158 591 7 106 199 1 165 716 82 430 506 1 264 790
Heves 114 160 884 3 56 008 1 47 195 118 264 087 1 216 892
Jász-Nagykun-Szolnok 68 150 019 9 122 871 1 62 711 68 335 601 1 272 890
Nógrád 123 104 982 3 34 768 1 37 955 127 177 705 1 139 750
Szabolcs-Szatmár-Bereg 221 286 616 6 67 640 1 91 535 228 445 791 1 354 256
Alföld és Észak 1 174 1 621 485 57 860 442 10 863 962 1 241 3 345 889 9 2 481 927
Pest 157 388 147 27 422 834 184 810 981 1 810 981
Budapest 23 1 495 261 23 1 495 261 1 1 495 261
Közép-Magyarország 157 388 147 27 422 834 23 1 495 261 207 2 306 242 2 2 306 242
Összesen 2 990 3 250 284 118 1 761 565 45 3 117 550 3 153 8 129 399 20 6 507 110

Jelöltállítás[szerkesztés]

Részvétel[szerkesztés]

A 8,1 millió szavazásra jogosult polgárból 3,7 millió vett részt a választásokon (46%).

Részvételi adatok
Szavazók Részvétel
kistelepülések
10 ezer lakóig
1 728 753 53,19%
középvárosok
10 ezer lakó fölött
718 810 40,81%
nagyvárosok
megyei jogú városok
/ fővárosi kerületek
1 263 902 40,54%
Összesen 3 711 465 45,65%
Szavazók száma és aránya országrészenként
Országrész Települési önkormányzat Területi
önkormányzat
megye / főváros
kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
Dunántúl 673 850 202 207 294 386 1 170 443 876 057
54,31% 42,28% 38,82% 47,25% 50,96%
Alföld és Észak 870 410 350 050 316 180 1 536 640 1 220 460
53,68% 40,68% 36,60% 45,93% 49,17%
Közép-Magyarország 184 493 166 553 653 336 1 004 382 1 004 382
47,53% 39,39% 43,69% 43,55% 43,55%
Országosan 1 728 753 718 810 1 263 902 3 711 465 3 100 899
53,19% 40,81% 40,54% 45,65% 47,65%
Részletes részvételi adatok területi bontásban
Megye
/ főváros
Kistelepülések
10 ezer lakóig
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
Nagyvárosok
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
Szav. % Szav. % Szav. % Szav. %
Baranya 84 334 60,17% 22 783 40,60% 45 618 34,90% 152 735 46,71%
Fejér 82 980 47,62% 12 883 42,09% 51 594 39,98% 147 457 44,16%
Győr-Moson-Sopron 83 441 54,21% 18 740 45,03% 62 573 42,48% 164 754 48,06%
Komárom-Esztergom 52 858 50,08% 37 899 45,03% 20 423 35,01% 111 180 44,82%
Somogy 89 424 53,86% 19 495 39,88% 21 152 37,99% 130 071 48,07%
Tolna 59 253 54,51% 25 593 40,81% 12 547 43,09% 97 393 48,57%
Vas 63 108 58,80% 20 320 49,38% 28 389 42,46% 111 817 51,93%
Veszprém 85 428 55,49% 37 780 39,56% 20 335 41,57% 143 543 48,11%
Zala 73 024 55,85% 6 714 38,25% 31 755 34,39% 111 493 46,33%
Dunántúl 673 850 54,31% 202 207 42,28% 294 386 38,82% 1 170 443 47,25%
Bács-Kiskun 96 509 46,52% 57 452 39,96% 27 531 32,71% 181 492 41,69%
Békés 71 630 49,02% 48 057 38,61% 19 352 36,05% 139 039 42,88%
Borsod-Abaúj-Zemplén 181 698 61,45% 63 168 44,38% 55 343 36,88% 300 209 51,05%
Csongrád 53 803 48,40% 24 512 39,30% 60 383 35,33% 138 698 40,26%
Hajdú-Bihar 76 677 48,35% 42 540 40,06% 60 476 36,49% 179 693 41,74%
Heves 82 315 51,16% 20 832 37,19% 18 941 40,13% 122 088 46,23%
Jász-Nagykun-Szolnok 74 078 49,38% 47 066 38,31% 23 513 37,49% 144 657 43,10%
Nógrád 60 679 57,80% 15 060 43,32% 15 341 40,42% 91 080 51,25%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 173 021 60,37% 31 363 46,37% 35 300 38,56% 239 684 53,77%
Alföld és Észak 870 410 53,68% 350 050 40,68% 316 180 36,60% 1 536 640 45,93%
Pest 184 493 47,53% 166 553 39,39% 351 046 43,29%
Budapest 653 336 43,69% 653 336 43,69%
Közép-Magyarország 184 493 47,53% 166 553 39,39% 653 336 43,69% 1 004 382 43,55%
Összesen 1 728 753 53,19% 718 810 40,81% 1 263 902 40,54% 3 711 465 45,65%

Eredmények[szerkesztés]

Budapest[szerkesztés]

Főpolgármester[szerkesztés]

Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Demszky Gábor Szabad Demokraták Szövetsége 373 969 58,22%
Latorcai János FIDESZ, MDF, MDNP, FKgP 250 335 38,97%
Kollát Pál Munkáspárt 18 008 2,8%
Összesen 746 2521 100%

Megyei jogú városok[szerkesztés]

Város neve Győztes Párt Eredmény
Békéscsaba Pap János SZDSZ 45,14%
Debrecen Kósa Lajos FIDESZ 54,77%
Dunaújváros Kovács Pál MSZP 48,61%
Eger Nagy Imre MSZP-SZDSZ 49,05%
Győr Balogh József MSZP 56,52%
Hódmezővásárhely Rapcsák András FIDESZ-MDF 62,71%
Kaposvár Szita Károly FIDESZ 80,1%
Kecskemét Szécsi Gábor FIDESZ-MDF-VP 35,12%
Miskolc Kobold Tamás FIDESZ-KDNP 48,23%
Nagykanizsa Tüttő István MSZP 40,15%
Nyíregyháza Csabai Lászlóné MSZP 49,6%
Pécs Toller László MSZP 46,55%
Salgótarján Puszta Béla MSZP 46,19%
Sopron Gimesi Szabolcs SZS 32,02%
Szeged Bartha László FIDESZ, MDF, MDNP, FKgP 39,13%
Székesfehérvár Warvasovszky Tihamér MSZP-SZDSZ 44,87%
Szekszárd Kocsis Imre Antal SZDSZ 51,57%
Szolnok Szalay Ferenc FIDESZ, MDF, KDNP, FKgP 41,8%
Szombathely Szabó Gábor FIDESZ, MDF 43,04%
Tatabánya Bencsik János független 47,35%
Veszprém Dióssy László MSZP-SZDSZ 46,23%
Zalaegerszeg Gyimesi Endre FIDESZ, MDF, FKgP 50,89%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1990-ben augusztus 8-án fogadták az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt, a választás első fordulója pedig szeptember 30-ára esett. 1994-ben szeptember 30-án fogadtak el egy igen jelentős módosító törvényjavaslatat, a választásokat pedig december 11-én bonyolították le.
  2. Például ha három jelölt indul a választáson és az elsőre 25-en szavaznak, a másodikra 20-an,a harmadikra pedig 15-en, akkor az első nyeri meg a választást, pedig rá csak 25-en szavaztak, míg a többiekre összesen 35-en.
  3. Így elméletileg az is lehetséges volt, hogy mindössze egyetlen egy polgár ment el szavazni, és az ő szavazata döntötte el a választást.

Források[szerkesztés]

  • Önkormányzati választások '98. Belügyminisztiérium. Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, 1998 (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  • Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 19.)