1998-as magyarországi önkormányzati választás

1998. október 18-án önkormányzati választást tartottak Magyarországon.

Választási rendszer

Az önkormányzati választás rendszere az 1990-ben és 1994-ben elfogadott szabályokon alapult. A rendszerváltás óta ez volt az első olyan önkormányzati választás, amelyet nem előzött meg közvetlenül a választás előtt jelentős törvénymódosítás.^[1]

Részleges változást egy 1997 tavaszán elfogadott törvény jelentett, amiben a választási eljárást egységesen újra szabályozták. Mindez azonban a választási rendszer alapjait nem érintette.

A legfontosabb változás az ajánlások rendszerében történt. 1998-tól újra az egy személy egy ajánlás elve került előtérbe (szemben az 1994-es többes ajánlás rendszerével). Ennek kapcsán a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát is csökkentették.

Az önkormányzati rendszer kétszintű volt, egyrészt települési, másrészt területi önkormányzatokból állt.

Települési önkormányzatok

Települési önkormányzati választás rendszere
Település lakóinak száma	Polgármester- választás	Képviselő- választás
1 – 10 000	közvetlen	kislista
10 000 fölött		vegyes

A települési választáson polgármestert és képviselőket választhattak a polgárok.

A polgármester-választás folyamata egyszerű volt: a választók a nekik tetsző jelöltre szavazhattak, és ezek közül a legtöbb szavazatot kapó nyert. (Akkor is, ha a többi indulóra együttesen többen szavaztak.^[2])

A képviselő-választás módja a lakók számától függött. Ha 10 ezer főnél nem laktak többen a településen, akkor úgynevezett kislistás rendszerben, ha ennél többen éltek ott, akkor úgynevezett vegyes rendszerben választották meg a képviselőket. A képviselő-testület létszáma is a lakók számától függött.

Kislistás választás

Vegyes választás

(10 ezer lakóig)

(10 ezer lakó fölött)

Az összes képviselőjelölt nevét egyetlen szavazólapra írják föl, és minden egyes polgár annyi nevet jelölhet be, ahány fős az adott település képviselőtestülete. Az így kapott szavazatokat összesítik és a legtöbb szavazatot kapó jelöltek válnak képviselővé.

A települést választókerületekre osztják és ezekben választanak képviselőket. A kerületekben az a jelölt nyer, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. Az egyes kerületekben a töredékszavazatokat is összesítik és azokat kiegyenlítő (kompenzációs) listák között szétosztják. (A töredékszavazat az a szavazat, amelyet nem a győztes jelölt kapott.) A képviselők nagyjából 3/5-ét egyéni kerületben, 2/5-ét listán választják.

Képviselők száma
Lakó	Képviselő
1 – 100	3
101 – 600	5
601 – 1300	7
1301 – 3000	9
3001 – 5000	11
5001 – 10 000	13

Képviselők száma
Lakó	Képviselő
Lakó	Egyéni	Listás	Össz.
10 001 – 25 000	10	7	17
25 001 – 50 000	14	9	23
50 001 – 60 000	15	10	25
60 001 – 70 000	16	11	27
70 000 fölött	minden további
	10 000	15 000
	lakó után +1

A legkisebb falvakban 3 képviselőből állt a testület, míg a legnagyobb városban, Debrecenben 50 képviselőt választhattak meg a polgárok.

Egyik típusú választás esetén sem volt második forduló, nem volt érvényességi, vagy eredményességi küszöb.^[3]

Települési önkormányzatok és polgáraik száma
Településméret (lakók száma)		Önkormányzatok száma	Választójogosultak száma

10 ezer lakóig – kislistás választási rendszer
	„kistelepülések”	2990	3 250 284

10 ezer lakó fölött – vegyes választási rendszer
	„középvárosok”	118	1 761 565
	megyei jogú városok	22	1 622 289
	fővárosi kerületek	23	1 495 261
		163	4 879 115

Összesen		3153	8 129 399

Magyarország 1998-ban 3153 települési önkormányzatra oszlott. A választópolgárok száma 8,1 millió volt.

Az önkormányzatok döntő többsége – közel háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. Három és egy negyed millió választópolgár, az összes választójogosult 40%-a élt ezeken településeken. Ezen önkormányzatok képviselőit kislistás rendszerben választották meg.

Vegyes választási rendszerben választottak képviselőket a 10 ezernél népesebb településeken. Összesen 163 ilyen önkormányzat létezett, és a választójogosultak 60%-a, közel 4,9 millió polgár tartozott a joghatóságuk alá. Ezek közül 118 település tartozott a középvárosok sorába, amelyek lakóinak száma ugyan meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ugyancsak vegyes választási rendszerben választhatta meg képviselőit a 22 megyei jogú város és a 23 fővárosi került is.

Területi önkormányzatok

Területi önkormányzati választás rendszere
Települési önkormányzat jogállása	Területi önkormányzat
	választott testület	választás módja
	választott testület	kép- viselő	vezető
község, nagyközség, város	megyei közgyűlés	listás	közvetett közgyűlés elnöke
megyei jogú város	–
fővárosi kerület	fővárosi közgyűlés	listás	közvetlen főpolgármester

A területi önkormányzatok nem fedték le az ország egészét.

A községek, nagyközségek és városok polgárai a megyei közgyűlési választáson adhatták le a szavazataikat.
A megyei jogú városok nem tartoztak semmilyen területi önkormányzathoz, ők maguk, mint települések látták el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Így polgáraik csak települési önkormányzatokat választottak, területi önkormányzat megválasztásában nem vettek részt.
A fővárosban élők a fővárosi közgyűlés összetételéről dönthettek.

Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.

Megyei önkormányzatok

A megyei közgyűlés képviselőit az adott megyében lakó, de nem megyei jogú városban élő polgárok választhatták meg.

A képviselőket listás rendszerben választották. A megye területe két választókerületre oszlott, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer fős kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A két választókerületben külön-külön lehetett listákat állítani. A közgyűlésbe való bejutáshoz 4%-os eredményt kellett elérni az adott kerületben.

Területi önkormányzatok és polgáraik száma
Települési önkormányzat jogállása	Önkormányzatok száma	Választójogosultak száma
község, nagyközség, város	19 megyei közgyűlés	5 011 849
megyei jogú város	–	–
fővárosi kerület	1 fővárosi közgyűlés	1 495 261
Összesen	20	6 507 110

A megye vezetőjét, azaz a közgyűlés elnökét, nem közvetlenül a választópolgárok, hanem a képviselők választották meg.

Fővárosi önkormányzat

A fővárosi önkormányzat választási rendjét külön szabályozta a törvény. A választás szempontjából a budapesti kerületek települési, a főváros egésze pedig területi önkormányzatként értelmeződött.

A kerületek képviselőit vegyes rendszerben, a fővárosi képviselőket listán választották. Utóbbiban a bejutási küszöb 4%-os volt. A kerületi polgármestereket és a főpolgármestert közvetlenül választották.

Választókerületek

Önkormányzatok és választójogosultak száma
Települési önkormányzatok	Összesen	kistelepülési 10 ezer lakóig	középvárosi 10 ezer lakó fölött	nagyvárosi
Települési önkormányzatok	Összesen	kistelepülési 10 ezer lakóig	középvárosi 10 ezer lakó fölött	megyei jogú város	fővárosi kerület
Önkormányzat	3153	2990	118	22	23
Választópolgár	8 129 399	3 250 284	1 761 565	3 117 550
Területi önkormányzatok	Összesen	megyék			főváros
Önkormányzat	20	19		–	1
Választópolgár	6 507 110	5 011 849		0000–0000	1 495 261

Magyarország 1998-ban húsz területi és 3153 települési önkormányzatra oszlott.

A települési önkormányzatok döntő többsége – közel háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. A középvárosok sorába azok a települések tartoztak, amelyek lakóinak száma meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ezek száma 118 volt. A nagyvárosi önkormányzatok közé a 22 megyei jogú város és a 23 fővárosi kerület tartozott.

Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.

Különleges helyzetben voltak a megyei jogú városok. Nem tartoztak a megyei önkormányzat joghatósága alá, mivel egyszerre láttak települési és területi önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően polgáraik nem is vettek részt a megyei önkormányzatok megválasztásában.

A választásra jogosult polgárok száma 8,1 millió volt. Közülük bő három millió kistelepülési, s közel ugyanennyi nagyvárosi önkormányzatok területén élt.

Önkormányzatok és választópolgárok száma országrészenként
Országrész		Települési önkormányzat					Területi önkormányzat megye / főváros
		kistelepülési 10 ezer lakóig	középvárosi 10 ezer lakó fölött	nagyvárosi		Összesen
		kistelepülési 10 ezer lakóig	középvárosi 10 ezer lakó fölött	megyei jogú város	fővárosi kerület	Összesen

Önkormányzatok száma
	Dunántúl	1659	34	12	–	1705	9
	Alföld és Észak	1174	57	10	–	1241	9
	Közép-Magyarország	157	27	–	23	207	1	1
		2990	118	45		3153	20

Választópolgárok száma
	Dunántúl	1 240 652	478 289	758 327		2 477 268	1 718 941
	Alföld és Észak	1 621 485	860 442	863 962		3 345 889	2 481 927
	Közép-Magyarország	388 147	422 834	1 495 261		2 306 242	2 306 242
		3 250 284	1 761 565	3 117 550		8 129 399	6 507 110

Önkormányzatok és választópolgárok száma területi bontásban
Megye / főváros	Települési önkormányzat								Területi önkormányzat megye / főváros
	Kistelepülések 10 ezer lakóig		Középvárosok 10 ezer lakó fölött		Nagyvárosok megyei jogú város / fővárosi kerület		Összesen		Területi önkormányzat megye / főváros
	Önk.	Jog.	Önk.	Jog.	Önk.	Jog.	Önk.	Jog.	Önk.	Jog.

Baranya	296	140 154	4	56 122	1	130 696	301	326 972	1	196 276
Fejér	102	174 265	3	30 607	2	129 057	107	333 929	1	204 872
Győr-Moson-Sopron	168	153 928	3	41 615	2	147 298	173	342 841	1	195 543
Komárom-Esztergom	68	105 539	5	84 162	1	58 343	74	248 044	1	189 701
Somogy	239	166 027	4	48 882	1	55 679	244	270 588	1	214 909
Tolna	102	108 709	5	62 705	1	29 121	108	200 535	1	171 414
Vas	211	107 320	4	41 148	1	66 863	216	215 331	1	148 468
Veszprém	219	153 954	5	95 493	1	48 922	225	298 369	1	249 447
Zala	254	130 756	1	17 555	2	92 348	257	240 659	1	148 311
Dunántúl	1659	1 240 652	34	478 289	12	758 327	1705	2 477 268	9	1 718 941

Bács-Kiskun	108	207 446	9	143 779	1	84 159	118	435 384	1	351 225
Békés	66	146 112	8	124 476	1	53 682	75	324 270	1	270 588
Borsod-Abaúj-Zemplén	345	295 665	9	142 328	1	150 078	355	588 071	1	437 993
Csongrád	55	111 170	3	62 373	2	170 931	60	344 474	1	173 543
Hajdú-Bihar	74	158 591	7	106 199	1	165 716	82	430 506	1	264 790
Heves	114	160 884	3	56 008	1	47 195	118	264 087	1	216 892
Jász-Nagykun-Szolnok	68	150 019	9	122 871	1	62 711	68	335 601	1	272 890
Nógrád	123	104 982	3	34 768	1	37 955	127	177 705	1	139 750
Szabolcs-Szatmár-Bereg	221	286 616	6	67 640	1	91 535	228	445 791	1	354 256
Alföld és Észak	1174	1 621 485	57	860 442	10	863 962	1241	3 345 889	9	2 481 927

Pest	157	388 147	27	422 834	–		184	810 981	1	810 981
Budapest	–		–		23	1 495 261	23	1 495 261	1	1 495 261
Közép-Magyarország	157	388 147	27	422 834	23	1 495 261	207	2 306 242	2	2 306 242

Összesen	2990	3 250 284	118	1 761 565	45	3 117 550	3153	8 129 399	20	6 507 110

Jelöltállítás

Polgármester-jelöltek száma területi bontásban
Megye / főváros	Kistelepülések 10 ezer lakóig				Középvárosok 10 ezer lakó fölött				Nagyvárosok megyei jogú város / fővárosi kerület				Összesen
	Önk.	Jelöltek száma			Önk.	Jelöltek száma			Önk.	Jelöltek száma			Önk.	Jelöltek száma
	Önk.	F.	P.	∑	Önk.	F.	P.	∑	Önk.	F.	P.	∑	Önk.	F.	P.	∑

Baranya	296	654	52	706	4	9	8	17	1	0	4	4	301	663	64	727
Fejér	102	233	40	273	3	6	8	14	2	0	7	7	107	239	55	294
Győr-Moson-Sopron	168	358	26	384	3	3	7	10	2	0	7	7	173	361	40	401
Komárom-Esztergom	68	133	18	151	5	8	18	26	1	2	5	7	74	143	41	184
Somogy	239	520	73	593	4	3	9	12	1	0	2	2	244	523	84	607
Tolna	102	241	23	264	5	9	11	20	1	0	3	3	108	250	37	287
Vas	211	401	25	426	4	3	13	16	1	1	4	5	216	405	42	447
Veszprém	219	457	36	493	5	3	17	20	1	2	2	4	225	462	55	517
Zala	254	537	49	586	1	1	4	5	2	1	9	10	257	539	62	601
Dunántúl	1659	3534	342	3876	34	45	95	140	12	6	43	49	1705	3585	480	4065

Bács-Kiskun	108	233	32	265	9	5	22	27	1	0	6	6	118	238	60	298
Békés	66	141	54	195	8	7	22	29	1	1	3	4	75	149	79	228
Borsod-Abaúj-Zemplén	345	841	110	951	9	10	27	37	1	0	4	4	355	851	141	992
Csongrád	55	112	35	147	3	3	8	11	2	2	5	7	60	117	48	165
Hajdú-Bihar	74	163	39	202	7	7	17	24	1	1	5	6	82	171	61	232
Heves	114	270	66	336	3	5	14	19	1	0	3	3	118	275	83	358
Jász-Nagykun-Szolnok	68	158	37	195	9	12	23	35	1	1	3	4	78	171	63	234
Nógrád	123	275	64	339	3	6	7	13	1	0	4	4	127	281	75	356
Szabolcs-Szatmár-Bereg	221	462	114	576	6	9	12	23	1	1	3	4	228	472	129	601
Alföld és Észak	1174	2655	551	3206	57	64	152	218	10	6	36	42	1241	2725	739	3464

Pest	157	366	61	427	27	35	70	105	0				184	401	131	532
Budapest	0				0				23	5	83	88	23	5	83	88
Közép-Magyarország	157	366	61	427	27	35	70	105	23	5	83	88	207	406	214	620

Összesen	2990	6555	954	7509	118	144	317	463	45	17	162	179	3153	6716	1433	8149

Képviselő-jelöltek

Kistelepülési képviselő-jelöltek száma területi bontásban
Megye / főváros	1 – 600 lakóig					601 – 3000 lakóig					3001 – 10 000 lakóig					Összesen
	Önk.	Képv.	Jelöltek száma			Önk.	Képv.	Jelöltek száma			Önk.	Képv.	Jelöltek száma			Önk.	Képv.	Jelöltek száma
	Önk.	Képv.	F.	P.	∑	Önk.	Képv.	F.	P.	∑	Önk.	Képv.	F.	P.	∑	Önk.	Képv.	F.	P.	∑

Baranya	218	1074	2097	87	2184	70	522	1020	130	1150	8	90	141	81	222	296	1686	3258	298	3556
Fejér	7	35	69	4	73	70	572	1046	116	1162	25	287	542	111	653	102	894	1657	231	1888
Győr-Moson-Sopron	59	285	477	17	494	99	787	1182	124	1306	10	112	156	49	205	168	1184	1815	190	2005
Komárom-Esztergom	9	45	88	0	88	48	394	677	103	780	11	131	219	62	281	68	570	984	165	1149
Somogy	123	601	1059	56	1115	109	845	1537	207	1744	7	87	146	74	220	239	1533	2742	337	3079
Tolna	32	160	309	5	314	63	501	994	96	1090	7	81	142	53	195	102	742	1445	154	1599
Vas	138	672	946	44	990	68	502	808	62	870	5	57	123	43	166	211	1231	1877	149	2026
Veszprém	117	571	996	32	1028	92	692	1373	84	1457	10	122	232	109	341	219	1385	2601	225	2826
Zala	168	780	1412	138	1550	80	598	993	92	1085	6	70	84	18	102	254	1448	2489	248	2737
Dunántúl	871	4223	7453	383	7836	699	5413	9630	1014	10 644	89	1037	1785	600	2385	1659	10 673	18 868	1997	20 865

Bács-Kiskun	8	40	75	2	77	72	602	1099	200	1299	28	328	604	208	812	108	970	1778	410	2188
Békés	7	35	81	7	88	38	316	639	195	834	21	257	416	297	713	66	608	1136	499	1635
Borsod-Abaúj-Zemplén	153	733	1633	71	1704	166	1306	3163	325	3488	26	302	726	246	972	345	2341	5522	642	6164
Csongrád	6	30	64	4	69	28	234	440	109	549	21	243	425	173	598	55	507	929	286	1215
Hajdú-Bihar	6	30	67	7	74	45	371	788	128	916	23	281	627	239	866	74	682	1482	374	1856
Heves	12	60	97	15	112	83	675	1204	311	1515	19	213	373	154	527	114	948	1674	480	2154
Jász-Nagykun-Szolnok	5	25	37	14	51	41	337	672	158	830	22	268	529	208	737	68	630	1238	380	1618
Nógrád	36	178	332	19	351	84	656	1199	241	1440	3	35	64	53	117	123	869	1595	313	1908
Szabolcs-Szatmár-Bereg	42	206	486	28	514	144	1150	2734	370	3104	35	407	937	325	1262	221	1763	4157	723	4880
Alföld és Észak	275	1337	2872	167	3040	701	5647	11 938	2037	13 975	198	2334	4701	1903	6604	1174	9318	19 511	4107	23 618

Pest megye	6	30	53	1	54	89	737	1425	183	1608	62	740	1355	389	1744	157	1507	2833	573	3406
Közép-Magyarország	6	30	53	1	54	89	737	1425	183	1608	62	740	1355	389	1744	157	1507	2833	573	3406

Összesen	1152	5590	10 378	561	10 930	1489	11 797	22 993	3234	26 227	349	4111	7841	2892	10 733	2990	21 498	41 212	6677	47 889

Részvétel

A 8,1 millió szavazásra jogosult polgárból 3,7 millió vett részt a választáson (46%).

Részvételi adatok
	Szavazók	Részvétel
kistelepülések 10 ezer lakóig	1 728 753	53,19%
középvárosok 10 ezer lakó fölött	718 810	40,81%
nagyvárosok megyei jogú városok / fővárosi kerületek	1 263 902	40,54%
Összesen	3 711 465	45,65%

Szavazók száma és aránya országrészenként
Országrész	Települési önkormányzat				Területi önkormányzat megye / főváros
Országrész	kistelepülési 10 ezer lakóig	középvárosi 10 ezer lakó fölött	nagyvárosi megyei jogú város / fővárosi kerület	Összesen	Területi önkormányzat megye / főváros

Dunántúl	673 850	202 207	294 386	1 170 443	876 057
Dunántúl	54,31%	42,28%	38,82%	47,25%	50,96%

Alföld és Észak	870 410	350 050	316 180	1 536 640	1 220 460
Alföld és Észak	53,68%	40,68%	36,60%	45,93%	49,17%

Közép-Magyarország	184 493	166 553	653 336	1 004 382	1 004 382
Közép-Magyarország	47,53%	39,39%	43,69%	43,55%	43,55%

Országosan	1 728 753	718 810	1 263 902	3 711 465	3 100 899
Országosan	53,19%	40,81%	40,54%	45,65%	47,65%

Részletes részvételi adatok területi bontásban
Megye / főváros	Kistelepülések 10 ezer lakóig		Középvárosok 10 ezer lakó fölött		Nagyvárosok megyei jogú város / fővárosi kerület		Összesen
Megye / főváros	Szav.	%	Szav.	%	Szav.	%	Szav.	%

Baranya	84 334	60,17%	22 783	40,60%	45 618	34,90%	152 735	46,71%
Fejér	82 980	47,62%	12 883	42,09%	51 594	39,98%	147 457	44,16%
Győr-Moson-Sopron	83 441	54,21%	18 740	45,03%	62 573	42,48%	164 754	48,06%
Komárom-Esztergom	52 858	50,08%	37 899	45,03%	20 423	35,01%	111 180	44,82%
Somogy	89 424	53,86%	19 495	39,88%	21 152	37,99%	130 071	48,07%
Tolna	59 253	54,51%	25 593	40,81%	12 547	43,09%	97 393	48,57%
Vas	63 108	58,80%	20 320	49,38%	28 389	42,46%	111 817	51,93%
Veszprém	85 428	55,49%	37 780	39,56%	20 335	41,57%	143 543	48,11%
Zala	73 024	55,85%	6714	38,25%	31 755	34,39%	111 493	46,33%
Dunántúl	673 850	54,31%	202 207	42,28%	294 386	38,82%	1 170 443	47,25%

Bács-Kiskun	96 509	46,52%	57 452	39,96%	27 531	32,71%	181 492	41,69%
Békés	71 630	49,02%	48 057	38,61%	19 352	36,05%	139 039	42,88%
Borsod-Abaúj-Zemplén	181 698	61,45%	63 168	44,38%	55 343	36,88%	300 209	51,05%
Csongrád	53 803	48,40%	24 512	39,30%	60 383	35,33%	138 698	40,26%
Hajdú-Bihar	76 677	48,35%	42 540	40,06%	60 476	36,49%	179 693	41,74%
Heves	82 315	51,16%	20 832	37,19%	18 941	40,13%	122 088	46,23%
Jász-Nagykun-Szolnok	74 078	49,38%	47 066	38,31%	23 513	37,49%	144 657	43,10%
Nógrád	60 679	57,80%	15 060	43,32%	15 341	40,42%	91 080	51,25%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	173 021	60,37%	31 363	46,37%	35 300	38,56%	239 684	53,77%
Alföld és Észak	870 410	53,68%	350 050	40,68%	316 180	36,60%	1 536 640	45,93%

Pest	184 493	47,53%	166 553	39,39%	–		351 046	43,29%
Budapest	–		–		653 336	43,69%	653 336	43,69%
Közép-Magyarország	184 493	47,53%	166 553	39,39%	653 336	43,69%	1 004 382	43,55%

Összesen	1 728 753	53,19%	718 810	40,81%	1 263 902	40,54%	3 711 465	45,65%

Eredmények

Budapest

Főpolgármester

Jelölt neve	Jelölő szerv.	Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Demszky Gábor	Szabad Demokraták Szövetsége	373 969	58,22%
Latorcai János	FIDESZ, MDF, MDNP, FKgP	250 335	38,97%
Kollát Pál	Munkáspárt	18 008	2,8%
Összesen		746 252¹	100%

Megyei jogú városok

Város neve	Győztes	Párt	Eredmény
Békéscsaba	Pap János	SZDSZ	45,14%
Debrecen	Kósa Lajos	FIDESZ	54,77%
Dunaújváros	Kovács Pál	MSZP	48,61%
Eger	Nagy Imre	MSZP-SZDSZ	49,05%
Győr	Balogh József	MSZP	56,52%
Hódmezővásárhely	Rapcsák András	FIDESZ-MDF	62,71%
Kaposvár	Szita Károly	FIDESZ	80,1%
Kecskemét	Szécsi Gábor	FIDESZ-MDF-VP	35,12%
Miskolc	Kobold Tamás	FIDESZ-KDNP	48,23%
Nagykanizsa	Tüttő István	MSZP	40,15%
Nyíregyháza	Csabai Lászlóné	MSZP	49,6%
Pécs	Toller László	MSZP	46,55%
Salgótarján	Puszta Béla	MSZP	46,19%
Sopron	Gimesi Szabolcs	SZS	32,02%
Szeged	Bartha László	FIDESZ, MDF, MDNP, FKgP	39,13%
Székesfehérvár	Warvasovszky Tihamér	MSZP-SZDSZ	44,87%
Szekszárd	Kocsis Imre Antal	SZDSZ	51,57%
Szolnok	Szalay Ferenc	FIDESZ, MDF, KDNP, FKgP	41,8%
Szombathely	Szabó Gábor	FIDESZ, MDF	43,04%
Tatabánya	Bencsik János	független	47,35%
Veszprém	Dióssy László	MSZP-SZDSZ	46,23%
Zalaegerszeg	Gyimesi Endre	FIDESZ, MDF, FKgP	50,89%

Jegyzetek

↑ 1990-ben augusztus 8-án fogadták az önkormányzati választást szabályozó törvényt, a választás első fordulója pedig szeptember 30-ára esett. 1994-ben szeptember 30-án fogadtak el egy igen jelentős módosító törvényjavaslatat, a választást pedig december 11-én bonyolították le.
↑ Például ha három jelölt indul a választáson és az elsőre 500-an szavaznak, a másodikra 400-an,a harmadikra pedig 300-an, akkor az első nyeri meg a választást, pedig rá csak 500-an szavaztak, míg a többiekre összesen 700-an.
↑ Így elméletileg az is lehetséges volt, hogy mindössze egyetlen egy polgár ment el szavazni, és az ő szavazata döntötte el a választást.

Források

"Önkormányzati választás '98". Belügyminisztiérium. Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal. 1998. Hozzáférés: 2017. április 19..
"Választástörténet". Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. Nemzeti Választási Iroda. Hozzáférés: 2017. április 19..

[1] 1990-ben augusztus 8-án fogadták az önkormányzati választást szabályozó törvényt, a választás első fordulója pedig szeptember 30-ára esett. 1994-ben szeptember 30-án fogadtak el egy igen jelentős módosító törvényjavaslatat, a választást pedig december 11-én bonyolították le.

[2] Például ha három jelölt indul a választáson és az elsőre 500-an szavaznak, a másodikra 400-an,a harmadikra pedig 300-an, akkor az első nyeri meg a választást, pedig rá csak 500-an szavaztak, míg a többiekre összesen 700-an.

[nincs-kuszob-3] Így elméletileg az is lehetséges volt, hogy mindössze egyetlen egy polgár ment el szavazni, és az ő szavazata döntötte el a választást.

[vh-4] 1 2 1910 és 1920 között az első, 1939 és 1945 között a második világháború miatt nem tartottak választásokat

[1]

[2]

[3]

[vnb 1]