1998-as magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1998-as országgyűlési választások Magyarországon
← 1994 1998. május 10. és 24. 2002 →

386 fős országgyűlés (többség: 194 fő)

176 fő egyéni választókerületből, 82 fő országos listáról, 128 fő területi listáról

Részvétel:
56,3%
 (Csökkenés12,6%p)
4 532 443 megjelent (8 063 631 jogosult)
Listavezető Orbán Viktor Horn Gyula Torgyán József
Párt Fidesz MSZP FKGP
Előző választás 20 fő, 5,2% 209 fő, 54,1% 26 fő, 6,7%
Mandátumok
148 / 386   (38%)
134 / 386   (35%)
48 / 386   (12%)
+/– Növekedés 128 Csökkenés 75 Növekedés 22
Listás szavazat 1 340 826 1 497 231 597 820
arány 29,48% 32,92% 13,15%
+/– Növekedés 22,46% Csökkenés 0,8% Növekedés 4,33%
Egyéni kerület
90 / 176
55 / 176
12 / 176
+/– Növekedés 90 Csökkenés 94 Növekedés 11
Listavezető Kuncze Gábor Lezsák Sándor Csurka István
Párt SZDSZ MDF MIÉP
Előző választás 70 fő, 17,9% 38 fő, 9,8% 0 fő, 0,0%
Mandátumok
24 / 386   (6%)
17 / 386   (4%)
14 / 386   (4%)
+/– Csökkenés 46 Csökkenés 21 Növekedés 14
Listás szavazat 344 352 127 118 248 901
arány 7,57% 2,80% 5,47%
+/– Csökkenés 12,17% Csökkenés 8,94% Növekedés 3,88%
Egyéni kerület
2 / 176
17 / 176
0 / 176
+/– Csökkenés 14 Növekedés 12 ± 0
5%-os küszöb: 226 622 szavazat
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Munkáspárt Thürmer Gyula 179 672 3,95% Növekedés 0,86%
KDNP Giczy György 104 892 2,6% Csökkenés 4,72%
MDNP Szabó Iván 61 004 1,34% Új
Miniszterelnök
a választások előtt 		Megválasztott
miniszterelnök
Horn Gyula
MSZP(-SZDSZ) 		Orbán Viktor
Fidesz


Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik.[1]

Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A részvételi arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt öt lista haladta meg: az MSZP (29,8%), a Fidesz (26%), az FKGP (13,3%), az SZDSZ (10,2%) és a MIÉP (5,6%). Az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni választókerületekben – egyes fideszes jelöltek visszalépése, illetve közös jelöltek miatt – 17 képviselője győzelmet aratott és parlamenti frakciót alakított. Kiesett nyolc év után a Kereszténydemokrata Néppárt (2,9%), nem került be, a Munkáspárt (4,1%) és a MDNP (1,4%).

Választási rendszer[szerkesztés]

Bővebben: Magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

A választás időpontja[szerkesztés]

A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[3]

Kampány[szerkesztés]

Parlamenti mandátumot szerzett pártok[szerkesztés]

Nem érte el a bejutási küszöböt[szerkesztés]

Országos listák[szerkesztés]

Országos listát állított pártok:[4]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt MSZP Fidesz SZDSZ FKGP MDF MIÉP
1. Horn Gyula Orbán Viktor Kuncze Gábor Torgyán József Lezsák Sándor Csurka István
2. Gál Zoltán Áder János Pető Iván Bernáth Varga Balázs Gémesi György Bognár László
3. Szekeres Imre Kövér László Hack Péter Gyimóthy Géza Boross Péter Szabó Lukács
4. Kovács László Várhegyi Attila Demszky Gábor Torgyán Józsefné Dávid Ibolya ifj. Hegedűs Lóránt
5. Kósáné Kovács Magda Tölgyessy Péter Magyar Bálint Szabó János Kádár Béla Kapronczi Mihály
6. Baja Ferenc Varga László Szent-Iványi István Molnár László Sepsey Tamás Gidai Erzsébet
7. Sándor László Pokorni Zoltán Fodor Gábor Balogh Gyula Csapody Miklós Balczó Zoltán
8. Keleti György Gógl Árpád Horn Gábor Tamás Károly Dobos Krisztina Fenyvessy Zoltán
9. Kiss Péter Szájer József Dornbach Alajos Boda Ilona Petróczki Ferenc Cseh Sándor
10. Vitányi Iván Deutsch Tamás Kis Zoltán Tímár György Pozsgay Imre Rozgonyi Ernő
11. Vastagh Pál Varga Mihály Wekler Ferenc Zsikla Győző Pongrácz Tibor Erkel Tibor
12. Jánosi György Németh Zsolt Tardos Márton Szentgyörgyvölgyi Péter Balsai István Bogdán Emil
13. Katona Béla Illés Zoltán Mádai Péter Boros Imre Demeter Ervin Utassy Béla
14. Csiha Judit Horváth János Lotz Károly Csúcs László Szőke László Lékai Gyula
15. Kökény Mihály Szita Károly Kóródi Mária Székely Zoltán Semjén Zsolt Tarr István
16. Nikolits István Kovács Zoltán Világosi Gábor Hegedűs Mihály Kelemen András Molnár Miklós
17. Vancsik Zoltán Isépy Tamás Kovács Kálmán Molnár Róbert Póda Jenő Deák Péter
18. Toller László Salamon László Eörsi Mátyás Balaton Péter Szekeres Pál Lakatos Pál
19. Csákabonyi Balázs Surján László T. Asztalos Ildikó Markó István Manninger Jenő Tóth Lajos
20. Kósa Ferenc Latorcai János Béki Gabriella Náday Gyula Gyarmati Dezső Miklós Árpád

Eredmények[szerkesztés]

Az egyéni választókerületek eredményei

Részvételi adatok[szerkesztés]

Első forduló[5]
1998. május 10.		 Második forduló[5]
1998. május 24.
7:00-ig 1,87% 1,68%
9:00-ig 9,8% 9,02%
11:00-ig 23,66% 22,25%
13:00-ig 32,58% 31,38%
15:00-ig 39,28% 39,11%
17:30-ig 49,52% 50,2%
Összesen 56,26% 57,01%
Mandátumok elosztása
Párt neve Országos listás Első forduló (EVK) Második forduló (EVK) Mandátumok
Száma % +/- Hely Száma % +/- Hely Száma % +/- Hely Területi Összesen +/−
MSZP 1 497 231 32,92 –0,07 50 1 332 178 29,82 –1,45 0 1 941 307 43,04 –2,3 54 30 134 –75
Fidesz 1 340 826 29,48 +22,46 48 956 008 21,40 +13,7 1 1 706 155 37,83 +37,14 89 10 148 +128
FKGP 597 820 13,15 +4,33 22 594 023 13,30 +5,42 0 275 857 6,12 +0,23 12 14 48 +22
SZDSZ 344 352 7,57 –12,17 5 456 008 10,21 –8,41 0 139 504 3,09 –25,4 2 17 24 –45
MIÉP 248 901 5,47 +3,88 3 249 127 5,58 +4,34 0 28 608 0,63 +0,63 0 11 14 +14
Munkáspárt 179 672 3,95 +0,76 0 165 455 3,70 +0,42 0 17 703 0,39 +0,24 0 0 0 0
MDF 127 118 2,80 –8,94 0 343 089 7,68 –4,35 0 356 891 7,91 –7,02 17 0 17 –21
KDNP 104 892 2,31 –4,72 0 129 787 2,90 –4,47 0 122 0 –2,95 0 0 0 –22
MDNP 61 004 1,34 új 0 87 971 1,97 új 0 247 0,01 új 0 0 0 0
Új Szövetség Magyarországért 22 220 0,49 új 0 23 891 0,53 új 0 1 502 0,03 új 0 0 0 0
Együtt Magyarországért Unió 8 786 0,19 új 0 13 599 0,33 új 0 347 0,01 új 0 0 0 0
Nemzetiségi Fórum 5 895 0,13 új 0 11 928 0,27 új 0 473 0,01 új 0 0 0 0
MSZDP 3 504 0,08 –0,87 0 11 845 0,27 –0,34 0 213 0 0 0 0 0 0
Magyarországi Zöld Párt 3 052 0,07 –0,09 0 328 0,01 –0,08 0 206 0 0 0 0 0 0
Vállalkozók Pártja Egyesület 2 409 0,05 –0,57 0 8 874 0,20 –0,60 0 1 054 0,02 0 0 0 0 0
További pártok 0 0,0 0 0 7 864 0,17 0 0 639 0,01 0 0 0 0 0
Függetlenek 0 0,0 0 0 75 965 1,70 –0,56 0 39 154 0,87 +0,40 1 0 1 +1
Összesen 4 547 682 100 128 4 467 940 100 1 4 509 982 100 175 82 386 0
Szavazásra jogosult 8.063.631 56,3 8.063.631 55,4 8.063.631 57,01
Összes szavazat 4 595 211 100 –16,24 4 532 043 100 –17,39 4 567 386 100 +5,24
Érvénytelen szavazatok 47 529 1,03 64 103 1,41 57 404 1,26
Érvényes szavazatok 4 547 682 98,97 4 467 940 98,59 4 509 982 98,74

Politikai következmények[szerkesztés]

A választást a Fidesz nyerte, mely koalíciót ajánlott az FKGP-nek és az MDF-nek. Kormányváltásra került sor, Orbán Viktor lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult az Első Orbán-kormány.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Választás '98”, valasztas.hu 
  2. ↑ 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya (magyar nyelven). valasztas.hu]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  3. ↑ Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  4. ↑ „Pártok vagy az együtt induló pártok által állított jelöltek és listák”, valasztas.hu, 1998. május 8. (Hozzáférés: 2021. március 9.) 
  5. ↑ a b Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Hungarian parliamentary elections (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1998-as magyarországi országgyűlési választás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1998-as_magyarországi_országgyűlési_választás&oldid=26280336”