Varga László (politikus, 1910–2003)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Varga László
Vargalaszlo.jpg

Született 1910. december 18.
Budapest
Elhunyt2003. május 17. (92 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt Demokrata Néppárt
(1945–1949)
KDNP
(1989–2003)
Választókerület nagy-budapesti lista
(1947–1949)
KDNP országos lista
(1994–1998)
Fidesz országos lista
(1998–2002)
Fidesz-MDF országos lista
(2002–2003)

Foglalkozás politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Díjak A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga László témájú médiaállományokat.

Varga László (Budapest, 1910. december 18. – Budapest, 2003. május 17.) magyar politikus, ügyvéd, író. 1947 és 1948 között a Demokrata Néppárt jelöltjeként, majd 1994-től 1997-ig a Kereszténydemokrata Néppárt, végül 1997-től haláláig a Fidesz jelöltjeként országgyűlési képviselő. 1994 és 2003 között az Országgyűlés korelnöke. 2002–2003-ban a KDNP elnöke. A nyugati magyar emigráció egyik vezető képviselője volt.

Fiatalkora és tanulmányai[szerkesztés]

Elemi iskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1929-ben szakérettségizett a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában. 193031-ben katona, majd a Zrínyi Miklós Reálgimnázium diákja volt, ahol 1935-ben érettségizett le. Ugyanebben az évben felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) Jogtudományi Karára, ahol 1939-ben diplomázott, majd 1943-ban letette az ügyvédi vizsgát.

1937-ben a Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesületének elnökévé választották. A második világháború során részt vett a németellenes ellenállásban, ami miatt 1944-ben a Nyilas Számonkérő Szék letartóztatta. Nem sokkal előtte az ő lakásán alakult meg jogilag a Demokrata Néppárt (DNP).

Politikai pályafutásának kezdete[szerkesztés]

1945-ben (pártközi egyezmény alapján) az FKGP színeiben a budapesti törvényhatóság képviselőjévé választották. Ekkor lett a DNP főügyésze és intézőbizottságának tagja is.

1947-ben a DNP színeiben országgyűlési képviselővé választották. Parlamenti munkája során többször támadás érte az MKP részéről, így a várható letartóztatás elől menekülve Belső Gyula segítségével 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot.

Emigrációban[szerkesztés]

Először Svájcban, Zürichben telepedtek le, ahol a helyi emigráció Híradó c. lapjának szerkesztője volt. 1950-ben áttelepültek New Yorkba, ahol a Szabad Európa Rádió sajtóosztályának munkatársa lett. 1964-ben otthagyta a rádiót és saját ügyvédi irodát nyitott.

Még 1953-ban a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének egyik alapítója lett, melynek 1956-tól 1990-ig elnöke is volt. 1985-ben az Európai Rab Nemzetek Szövetségének elnökévé választották.

Közéleti szerepvállalása mellett a New York-i Magyar Színház és Művész Egyesület megalapítója és vezetője volt. Saját színdarabjait is bemutatta a társulat.

Hazatérése[szerkesztés]

A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben tért haza először és azonnal bekapcsolódott a DNP utódpártjának, a Kereszténydemokrata Néppártnak a megszervezésébe. Először a párt Országos Intézőbizottságának tagja, majd Keresztes Sándor mellett a párt társelnöke lett. 1992-ben tért végleg haza, felszámolva New York-i ügyvédi irodáját. Ekkor Göncz Árpád köztársasági elnök Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter javaslatára rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki.

1991-ben a párt elnökhelyettesévé választották. Az 1994-es országgyűlési választásokon bejutott az Országgyűlésbe, melynek mint legidősebb tagja a korelnöke is lett. Az alkotmányelőkészítő bizottság tagja volt. Az 1997-es pártszakadást követően a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapítója lett és még ugyanebben az évben csatlakozott a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjához. 1998-ban és 2002-ben a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. Ahogy 1994-ben is, ezen két választás után is korelnökként ő nyitotta meg az országgyűlést.

2002-ben bírósági határozat állította vissza a KDNP 1997 előtti állapotát és Varga Lászlót bízta meg a párt vezetésével. Ugyanebben az évben a Fidesz-közeli Áprilisi Ifjak Egyesület alapító elnöke volt. 2003-ban a párt XVII. kerületi szervezetének egy összejövetelén elesett, megsérült, kórházba kellett szállítani, ahol pár nappal később elhunyt.

Családja[szerkesztés]

Varga László sírja Budapesten. Kerepesi temető 35.

Háromszor nősült, első felesége Maróthy Margit házasságkötésük után négy hónappal tüdővészben elhunyt. Második felesége Sebesta Niké 1957-ben hunyt el, tizenegy évi házasság után. 'Niké naplója' címmel halála után megjelentette a személyes naplóját. Harmadik felesége a chilei származású Mercedes Miranda volt. Gyermeke nem született.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Legyen igazság! Varga László előadásai; EMSZO, Bp., 1938 (EMSZO)
  • A magyarországi kényszermunka rendszer jogi vonatkozásai; Magyar Nemzeti Bizottmány, New York, 1954
  • Human Rights in Hungary (1967)
  • Kérem a vádlott felmentését!; szerzői, Youngstown, 1979
  • A Fecske utca és a Park Avenue sarkán; Püski–Corvin, New York, 1984
  • Színművek; New York Publising, New York, 1986
  • New Yorktól Mallorcáig, és vissza; New York Publishing–Hazánk, New York–Boardman, 1987
  • Végzetes levél (színdarab, 1988)
  • Kossuth, vagy Széchenyi (színdarab, 1988)[1]
  • A nászinduló (színdarab, 1989)
  • Jelesek és elbukottak. Történik Budapesten 1939-47 között; Babits, Szekszárd, 1990
  • Éjféli ígéret (színdarab, 1996)
  • A nagy hal (színdarab, 1999)
  • Fények a ködben. Egy életút a nemzet szolgálatában; szerk., komment. Tamási Orosz János; Médiamix, Salgótarján, 2002

Díja[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]


Elődje:
Bartók Tivadar
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
2002 – 2003
Utódja:
Semjén Zsolt