Kéri Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kéri Kálmán
Született 1901. június 25.
Igló
Meghalt 1994. május 26. (92 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Csatái első világháború
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Kálmán témájú médiaállományokat.
Emléktáblája egykori lakóhelyén (II. ker., Érmelléki utca 9.)

Kéri Kálmán (Igló, 1901. június 25.Budapest, 1994. május 26.) vezérezredes, politikus.

Fiatalkora[szerkesztés]

Az első világháború idején lépett be a Honvédség kötelékébe, majd szolgált IV. Károly magyar király és az I. Magyar Köztársaság alatt is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Stromfeld Aurél, a Ludovika Akadémia akkor parancsnokának parancsára beállt a Vörös Hadseregbe, majd behívták a Ludovikára. 1921-ben tüzértiszt lett, majd a vezérkarban kezdett szolgálni.

Katonai pályafutása[szerkesztés]

1941-ben katonai attasé lett Szlovákiában, majd 1942-ben hazahívták, vezérkari ezredessé léptették elő, majd Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szárnysegédként és irodavezetőjeként szolgált. 1944-ben a VI. hadtest, majd az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke lett. Amikor Horthy Miklós bejelentette a fegyverszüneti proklamációt, Kéri átment a szovjetekhez és csatlakozott a Moszkvába induló fegyverszüneti küldöttséghez.

1945-ben a Honvédelmi Minisztérium katonai főnöke lett a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormányban, ugyanebben az évben szabotázs vádjával letartóztatták. A bíróság később felmentette a vádak alól, de rendelkezési állományba helyezték. 1949-ben ismét letartóztatták, majd a kistarcsai internálótáborba, később a recski munkatáborba került. Amikor 1953-ban a tábort felszámolták, visszamenőleg 4 év 9 hónapos börtönbüntetésre ítélték. 1954-től 1966-os nyugdíjazásáig dolgozott éjjeliőrként, segédmunkásként, raktárosként és pincemesterként.

1990-ben rehabilitálták, vezérőrnaggyá, majd 1991-ben vezérezredessé nevezték ki.

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

1988-ban alapító elnöke lett a Recski Szövetségnek. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként, annak országos listájáról szerzett mandátumot. Az 19901994-es országgyűlési ciklus legidősebb tagja, így az alakuló ülésen korelnökként is tevékenykedett. A honvédelmi bizottság tagja volt. A ciklus vége előtt egy nappal hunyt el.

Ügynöki tevékenysége[szerkesztés]

1957 márciusában a Belügyminisztérium állambiztonsági elhárító részlege „Recski” fedőnéven ügynöknek szervezte be. Fő feladata korábbi tiszttársainak, főleg Kádár Gyulának és Hátszegi Ottónak az ellenőrzése volt, akik maguk is az állambiztonság ügynökei voltak. A három tiszt általában pozitív és semmitmondó jelentéseket írogatott egymásról, hiszen részint egymás jó barátai, részint pedig tartóiknál képzettebb és műveltebb tisztek voltak. Kérit legkésőbb 1965-ben ki is zárták a hálózatból, azaz megszüntették vele az együttműködést, mivel nem produkált használható anyagokat.[1]


Kitüntetései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Emléktáblát állítottak tiszteletére Budapest II. kerületében.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]