Katonai attasé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A katonai attasé (military attaché) a diplomáciai misszió tagja, a küldő állam védelmi minisztériumának és haderőnemeinek képviselője, aki fogadó ország szárazföldi haderejénél a saját országának szárazföldi haderejét képviseli.[1] Diplomáciai ranggal rendelkezik, ebből kifolyólag ugyanazok a kiváltságok és mentességek illetik meg, mint a diplomáciai testület többi képviselőjét. A diplomáciai misszió más tagjaihoz képest eltérően a katonai attasék nevét a fogadó ország előzetesen jóváhagyás miatt bekérheti (a légügyi és tengerészeti attasék esetében ugyanez a szituáció áll fenn).[2]

Feladata, funkciói[szerkesztés]

A katonai attasék feladatai közé sokáig csupán az tartozott, hogy a fogadó ország fegyveres erőit megfigyelje, nyomonkövesse a fejlesztéseket és szoros kapcsolatot tartson az ottani katonai elittel. Mindez a 19. századi európai diplomáciai szokásokból eredezett és egészen az 1980-as évek végéig tartott. A vasfüggöny lebontásával a katonai attasék szerepköre is kibővült, megváltozott. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a szövetségesekkel való kapcsolattartásra, együttműködésekre, tréningekre, fejlesztésekre, békefenntartásra és a biztonságpolitikára. A katonai attasék részt vesznek tárgyalásokon, találkozókon, védelmi együttműködési programokat dolgoznak ki, humanitárius akciókban vesznek részt, együttműködnek a helyi katonai erőkkel technológiai, kiképzési információk megosztásában, mindezáltal elősegítve az országok közötti bizalomépítést.[3]

A fegyveres erők és a diplomácia, a katonai diplomácia[szerkesztés]

Manapság egyre nagyobb kapcsolat van a fegyveres erők és a diplomácia között és a kettő nem elválasztható egymástól. Az újszerű biztonságpolitikai kihívások arra késztetik mind a tradicionális diplomáciát, mind a katonaságot, hogy nagyobb szintű együttműködést létesítsenek egymással, illetve igyekeznek előtérbe helyezni a diplomáciai megoldásokat. Ahogy Obama egy 2014. januári State of the Union országértékelő beszédében mondta: „Erősen hiszek abban, hogy a vezetői pozíciónk és a biztonságunk nem függhet csupán a kiváló hadseregünkön. A komplex kihívások világában a vezető pozíciónk és a biztonságunk függ a hatalmunk minden egyes területétől, beleértve az erős és szilárd diplomáciát.”[4]

A katonai diplomácia szorosan kapcsolódik a katonai attaséhoz és munkájához. A katonai diplomácia célja, hogy az adott ország védelmi minisztériumával együttműködve elősegítse az ellenséges viszony megszüntetését, a baráti kapcsolatok kiépítését, a bizalomépítést és fenntartást és hozzájáruljon a demokratikusan elszámoltatható fegyveres erők fejlesztésében, ezáltal nagyban hozzájárulva a konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához.[5]

Történelmi érdekességek[szerkesztés]

Az egyik első katonai attasé egy Párizsban 1856 és 1881 között szolgáló brit tábornok volt, Edward Stopfort Claremont, akit a krími háború során a francia hadsereg szolgálatába állítottak.

Később nagy szerepük volt a katonai attaséknak az orosz–japán háborúban, ahol többek között az amerikai katonai attasék az amerikai nagykövetnek adtak tanácsot és összekötőként dolgoztak az Egyesült Államok hadserege és a japán birodalmi főhadiszállás között. Emellett több nyugati hatalom is alkalmazott számos katonai attasét a háborúban megfigyelőként.

Az egyik leghíresebb incidens egy amerikai katonai attaséval történt 1985-ben. Arthur D. Nicholsont 1985. március 24-én lőtték le a szovjetek Kelet-Németországban, Ludwigslust közelében miközben egy szovjet páncéloslaktanyát fotózott. Ez volt Mihail Gorbacsov első külpolitikai krízise, aminek hatására a Szovjetunió és az Egyesült Államok között felerősödött a diplomáciai feszültség és ami miatt az amerikaiak kiutasítottak egy szovjet katonai attasét.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 51/2014. (VII. 28.) HM utasítás a magyar véderő-, katonai és légügyi attaséhivatalok irányításáról, vezetéséről és ellenőrzéséről, valamint a Magyarországon akkreditált külföldi véderő-, katonai és légügyi attasékkal való kapcsolattartásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. május 26.)[halott link]
  2. szerk.: Bába, Iván; Sáringer, János: Diplomáciai lexikon - A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Budapest: Éghajlat Könyvkiadó (2018) 
  3. Lieutenant General (Ret.) Peter Leahy. „Defence Diplomacy: Is the game worth the candle?”. Centre Of Gravity.  
  4. President Barack Obama's State of the Union Address (angol nyelven). whitehouse.gov, 2014. január 28. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
  5. Göran Swistek (2012). „The Nexus Between Public Diplomacy and Military Diplomacy in Foreign Affairs and Defense Policy”. Connections 11 (2), 79-86. o, Kiadó: Partnership for Peace Consortium of Defense Academies and Security Studies Institutes.  
  6. Pear, Robert. „U.S. Serviceman Wounded By Russian in East Germany”, The New York Times, 1987. szeptember 18. (Hozzáférés ideje: 2019. május 26.) (en-US nyelvű)