Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országgyűlési választások eredményei (1990–2006)
Választási eredmények kivetítése 2006-ban

Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.

A választások eredményei[szerkesztés]

Az 1990-es választás[szerkesztés]

Mandátumeloszlás
A Fidesz választási plakátja

Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.

Az 1994-es választás[szerkesztés]

Mandátumeloszlás

Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.

Az 1998-as választás[szerkesztés]

Mandátumeloszlás

Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.

A 2002-es választás[szerkesztés]

Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%) . Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).

A 2006-os választás[szerkesztés]

A mandátumok alakulása

A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.

A 2010-es választás[szerkesztés]

A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.

A 2014-es választás[szerkesztés]

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.

Szervezet Országos listás szavazatszám
(hazai)
Szavazatok aránya
(hazai)
Országos listás szavazatszám
(külföldi/levélbeni)
Szavazatok aránya
(külföldi/levélbeni)
Összes szavazat Összes aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Fidesz-KDNP
2 142 142 43,55% 122 638 95,49% 2 264 780 44,87% 133 66,83% kormánypárt
MSZPEGYÜTTDKPMMLP
1 289 311 26,21% 1 495 1,16% 1 290 806 25,57% 38 19,10% ellenzék
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)
1 017 550 20,69% 2 926 2,28% 1 020 476 20,22% 23 11,56% ellenzék
Lehet Más a Politika (LMP)
268 840 5,47% 574 0,45% 269 414 5,34% 5 2,51% ellenzék
Magyar Munkáspárt (Munkáspárt)
28 260 0,57% 63 0,05% 28 323 0,56% - - nem jutottak be
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT
23 478 0,48% 29 0,02% 23 507 0,47% - - nem jutottak be
Seres Mária Szövetségesei (SMS)
22 192 0,45% 27 0,02% 22 219 0,44% - - nem jutottak be
Többi párt (11 db)
107 618 2,18% 677 0,52% 108 295 2,70% nem jutottak be
Összesen 4 899 391 100% 128 429 100% 5 027 820 100% 199 100%
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
Fidesz-KDNP[1] 96 37 133 66,83
MSZPEGYÜTTDKPMMLP 10 28 38 19,10
Jobbik 0 23 23 11,56
LMP 0 5 5 2,51
Összesen 106 93 199 100

Az alakuló Országgyűlés összetétele[szerkesztés]

1990–1994:
33 93 21 21 164 44 10
1994–1998:
209 69 20 22 38 26 2
1998–2002:
134 24 148 17 48 14 1
2002–2006:
178 20 164 24
2006–2010:
190 20 141 23 11 1
2010–2014:
59 16 227 36 47 1
2014–2018:
29 5 117 16 23 9
  MSZP
  SZDSZ
  LMP
  MDF
  KDNP
  FKgP
  Fidesz
  MIÉP
  Jobbik
  Független

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) vp nevű ref-eknek