Magyar Igazság és Élet Pártja
| Magyar Igazság és Élet Pártja | |
 | |
| Mottó: Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni | |
| Adatok | |
| Elnök | Nagy Tibor |
| Alelnök | Kohánszky András Béla, Pércsi Anita |
| Elnökségi tagok |
Dr. Koós Ferenc Budaházy Áron Vitéz Szunyogh Nándor |
| Alapítva | 1993. július 15. |
| Feloszlatva | 2021 |
| Ifjúsági tagozat | MIÉP Ifjúsági Tagozat |
| Pártújság | Magyar Fórum (1993–2021) |
| Tagok száma |
 kb. 12000 (2005) |
| Ideológia |
radikális jobboldal agrárpolitika nemzeti konzervativizmus keresztényszocializmus nacionalizmus antikommunizmus euroszkepticizmus magyar irredentizmus tradicionalizmus anticionizmus globalizációellenesség |
| Politikai elhelyezkedés | harmadikutasság |
| Parlamenti jelenlét |
1993–1994 1998–2002 2013–2014 |
| Parlamenti mandátumok |
0 / 199 |
| Megyei közgyűlési mandátumok |
0 / 381 |
| Európai parlamenti mandátumok |
0 / 21 |
| Európai párt | Euronat (1997–?) |
| Hivatalos színei |
piros fehér zöld arany |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Igazság és Élet Pártja témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt volt. Önmeghatározása alapján a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követte. A pártot 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította.
Története[szerkesztés]
A MIÉP-et 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította. Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a „nagytakarítást”, kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, amely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósságunk elengedtetését.[1]
Az 1994-es országgyűlési választáson a párt 1,59%-ot ért el, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,55%-ot, így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a 4,37%-kal a párt nem jutott mandátumhoz.
A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.
A 2004-es EP választáson 2,35%-ot ért el a párt, ez 72 000 szavazatot jelentett. A 2009-es európai parlamenti választáson nem indult a párt. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson 11 egyéni jelöltet állított.
2012. február 4-én meghalt Csurka István, a párt egyetlen országosan ismert politikusa, aki 1993 óta, megszakítás nélkül vezette a MIÉP-et, bár 2008-ban egy bírósági határozat kimondta, hogy nem ő a MIÉP elnöke. A párt jövője emiatt bizonytalanná vált. 2012. október 28-án, a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a MIÉP korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös tiszteletbeli elnök lett. A MIÉP közleményben jelentette be, hogy „soraikat újrarendezve, indulni kívánnak a 2014-es választásokon."
2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tud is alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.
A 2017. december 28-án bírósági nyilvántartásba vett 2017. május 11. keltű létesítő okirat alapján a párt elnöke - 2019. február 26-ig terjedő megbízással - Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere.
A 2014-es magyarországi országgyűlési választásra a párt a Kisgazdapárttal közösen indított egyéni jelölteket, listát nem állított, így csak a szavazatok 0,04%-át sikerült megszereznie. A 2018-as választásra viszont sikerült 58 önálló egyéni jelöltet, így országos listát is állítaniuk.
A MIÉP elnökhelyettese Deli Károly, alelnökei Cseh Tibor, Gy. Balogh Géza Péter, elnökségi tagjai Budaházy Áron, dr. Koós Ferenc, Andrásfai Szerencse Ödön és Szunyogh Nándor.[2]
2019. február 20-án Budapesten, a Mi Hazánk XI.ker. Bartók Béla úti irodájában Nagy Tibor és Toroczkai László pártelnökök aláírásával együttműködési megállapodást írt alá a MIÉP és a Mi Hazánk Mozgalom.[3]
A párt 2021-ben megszűnt.[4]
Szervezeti felépítése[szerkesztés]
Elnökei[szerkesztés]
| Kép | Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|---|
 |
Csurka István | 1993. július 15. | 2012. február 4. |
| Fenyvessy Zoltán | 2012. október 28. | 2017. március 6. | |
| Nagy Tibor | 2017. március 6. | 2021 | |
Ifjúsági Tagozat[szerkesztés]
A MIÉP ifjúsági szervezete a MIÉP Ifjúsági Tagozat, röviden MIÉP IT volt. Több későbbi Jobbikos és Mi Hazánkos politikus is a MIÉP IT-ben kezdte a politikai pályafutását, például Bana Tibor, Magyar Zoltán, Novák Előd, Szabó Gábor, Szávay István, Toroczkai László, Zagyva György Gyula és Zsiga-Kárpát Dániel, továbbá a Fideszes Kocsis Máté is a szervezet tagja volt. A szervezet utolsó vezetősége a következő volt:
| Elnök | Elnökhelyettes |
|---|---|
| Vajda Sándor Csaba | Tóth Dezső |
Szakmai Kollégiumok[szerkesztés]
A MIÉP tagjai, szimpatizánsai, elhivatott támogatói a szakmai kollégiumokban megoldásokat dolgoznak ki, amelyek szakmailag és erkölcsileg is vitathatatlanok, egyben a MIÉP alapvető eszmeiségével egybevágó felfogást képviseltek.
| Név | Elnök |
|---|---|
| Orvosi Kollégium | Dr. Kovács László |
| Agrár Kollégium | Aponyi Tibor |
| Mérnöki Kollégium | Dr. Raisz Miklós |
| Jogi Kollégium | Fenyvessy Zoltán |
| Vendéglátói ls Idegenforgalmi Kollégium | Károvits Tamás |
Szervezetek[szerkesztés]
Magyarország minden megyéje rendelkezett MIÉP-es szervezettel.
A Magyar Igazság és Élet Pártja alapszervezetei
Párttagok száma[szerkesztés]
| Év | Tagok száma | |
|---|---|---|
| 2005. | kb. 12000 fő
| |
Ideológia, pártprogram[szerkesztés]
A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát. jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg. A Fidesz–KDNP szövetséggel bizonyos kérdésekben egyetértenek.
A nyugati sajtó, mint például a BBC,[5] vagy a CNN[6] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen nacionalista párt.[7]
Pártprogram[szerkesztés]
A rend programja – 2006-os országgyűlési választási program
Választási eredményei[szerkesztés]
Országgyűlési választások[szerkesztés]
| Választás | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Változás (%p) | Szavazatok száma (II. forduló)[8] |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Helyezés | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1994-es | 85 623 | 1,59% | 
|
– | – | 10. | 0 / 386 |
0,00% | nem jutott be |
| 1998-as | 248 832 | 5,55% |  3,96 |
19 707 | 4,08% | 5. | 14 / 386 |
3,63% | ellenzék |
| 2002-es | 245 326 | 4,37% | 1,18 |
3252 | 0,01 | 4. | 0 / 386 |
0,00% | nem jutott be |
| 2006-os1 | 119 007 | 2,20% | 2,17 |
2312 | 0,007% | 5. | 0 / 386 |
0,00% | nem jutott be |
| 2010-es | 1 286 | 0,03% | 2,17 |
– | – | 10. | 0 / 386 |
0,00% | nem jutott be |
| 2014-es3 | 2 054 | 0,04% | 0,01 |
– | – | 16. | 0 / 199 |
0,00% | nem jutott be |
| 2018-as | 8 623 | 0,16% | 0,12 |
– | – | 14. | 0 / 199 |
0,00% | nem jutott be |
1 A Jobbikkal közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
2 Nagyarányú visszalépés más jobboldali pártok javára
3A Független Kisgazdapárttal közösen, MIÉP-FKgp néven.
Önkormányzati választások[szerkesztés]
1998-as önkormányzati választás:
Összesen 20 megyei közgyűlési mandátumot szerzett. Országosan 8 polgármester és 181 települési képviselő lett.
2002-es önkormányzati választás:
Összesen 7 megyei közgyűlési mandátumot szerzett, ötöt Budapesten, kettőt Pest megyében. Országosan 2 polgármester és 106 települési képviselő lett.
2006-os önkormányzati választás:
Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 5 MIÉP-es polgármester és 75 települési képviselő lett.
2010-es önkormányzati választás:
Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 1 MIÉP-es polgármester és 4 települési képviselő lett.
2014-es önkormányzati választás:
Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 1 MIÉP-es polgármester lett Tiszaeszláron.
Európai parlamenti választások[szerkesztés]
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Változás (%p) | Helyezés | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 72 203 | 2,35 |
|
5. | 0 / 24 |
0,00% | – | – |
| 2009-es | nem indult | – | – | – | – | – | – | – |
| 2014-es | nem indult | – | – | – | – | – | ||
| 2019-es1 | 114 156 | 3,29% | 0,94 |
6. | 0 / 21 |
0,00% |
1 A Mi Hazánk Mozgalommal és a Független Kisgazdapárttal közösen.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A MIÉP Kiskátéja
- ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ https://hirtv.hu/ahirtvhirei/egyuttmukodik-a-mi-hazank-es-miep-2477145
- ↑ Megszűnt a MIÉP, felszámolási eljárásban az FKGP
- ↑ Battle for Hungary's media, BBC, 2000. március 26.
- ↑ CNN: Hungarian polls close, 2002. április 7.
- ↑ Interjú LÁnczi Andrással. [1] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Antiszemitizmus.hu oldal.
- ↑ 2014-es választásoktól már csak egyfordulós a szavazás.
További információk[szerkesztés]
|
