Magyar Igazság és Élet Pártja
| Magyar Igazság és Élet Pártja | |
 | |
| Mottó: Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni | |
| Adatok | |
| Elnök | Nagy Tibor |
| Alelnök |
Cseh Tibor Gy. Balogh Géza Péter |
| Elnökségi tagok |
Dr. Koós Ferenc Budaházy Áron Vitéz Szunyogh Nándor |
| Alapítva | 1993. július 15. |
| Ifjúsági tagozat | MIÉP Ifjúsági Tagozat |
| Pártújság | Magyar Fórum |
| Ideológia |
konzervativizmus keresztényszocializmus nacionalizmus antiglobalizmus euroszkepticizmus magyar irredentizmus tradicionalizmus |
| Politikai elhelyezkedés |
radikális jobboldal harmadikutasság |
| Parlamenti jelenlét |
1993–1994 1998–2002 2013–2014 |
| Parlamenti mandátumok |
0 / 199 |
| Megyei közgyűlési mandátumok |
0 / 381 |
| Európai parlamenti mandátumok |
0 / 21 |
| Európai párt | Euronat |
| Hivatalos színei |
piros fehér zöld arany |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Igazság és Élet Pártja témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt. Önmeghatározása alapján a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követte. A pártot 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította.
Története[szerkesztés]
A MIÉP-et 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította. Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a „nagytakarítást”, kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, amely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósságunk elengedtetését.[1]
Az 1994-es országgyűlési választáson a párt 1,59%-ot ért el, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,55%-ot, így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a 4,37%-kal a párt nem jutott mandátumhoz.
A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.
A 2004-es EP választáson 2,35%-ot ért el a párt, ez 72 000 szavazatot jelentett. A 2009-es európai parlamenti választáson nem indult a párt. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson 11 egyéni jelöltet állított.
2012. február 4-én meghalt Csurka István, a párt egyetlen országosan ismert politikusa, aki 1993 óta, megszakítás nélkül vezette a MIÉP-et, bár 2008-ban egy bírósági határozat kimondta, hogy nem ő a MIÉP elnöke. A párt jövője emiatt bizonytalanná vált. 2012. október 28-án, a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a MIÉP korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös tiszteletbeli elnök lett. A MIÉP közleményben jelentette be, hogy „soraikat újrarendezve, indulni kívánnak a 2014-es választásokon."
2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tud is alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.
A 2017. december 28-án bírósági nyilvántartásba vett 2017. május 11. keltű létesítő okirat alapján a párt elnöke - 2019. február 26-ig terjedő megbízással - Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere.
A 2014-es magyarországi országgyűlési választásra a párt a Kisgazdapárttal közösen indított egyéni jelölteket, listát nem állított, így csak a szavazatok 0,04%-át sikerült megszereznie. A 2018-as választásra viszont sikerült 58 önálló egyéni jelöltet, így országos listát is állítaniuk.
A MIÉP elnökhelyettese Deli Károly, alelnökei Cseh Tibor, Gy. Balogh Géza Péter, elnökségi tagjai Budaházy Áron, dr. Koós Ferenc, Andrásfai Szerencse Ödön és Szunyogh Nándor.[2]
2019. február 20-án Budapesten, a Mi Hazánk XI.ker. Bartók Béla úti irodájában Nagy Tibor és Toroczkai László pártelnökök aláírásával együttműködési megállapodást írt alá a MIÉP és a Mi Hazánk Mozgalom.[3]
Szervezeti felépítése[szerkesztés]
Elnökei[szerkesztés]
| Kép | Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|---|
| Horváth Lajos | 1993 | 1994 | |
|
Csurka István | 1993 | 2012 |
| Fenyvessy Zoltán | 2012 | 2017 | |
| Nagy Tibor | 2017 | hivatalban | |
Ideológia, pártprogram[szerkesztés]
A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát. jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg. A Fidesz–KDNP szövetséggel bizonyos kérdésekben egyetértenek.
A nyugati sajtó, mint például a BBC,[4] vagy a CNN[5] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen nacionalista párt.[6]
Választási eredményei[szerkesztés]
Országgyűlési választások[szerkesztés]
| Választás | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1994-es* | 85 623 | 1,59% | — | — | — | — | nem jutott be |
| 1998-as | 248 825 | 5,55% | 19 707 | 4,08% | 14 | 3,63% | ellenzék |
| 2002-es | 245 326 | 4,37% | 325** | 0,01%** | — | — | nem jutott be |
| 2006-os*** | 119 007 | 2,20% | 231** | 0,01%** | — | — | nem jutott be |
| 2010-es | 1 286 | 0,03% | — | — | — | — | nem jutott be |
| 2014-es**** | 2 054 | 0,04% | — | — | — | — | nem jutott be |
| 2018-as | 8 713 | 0,15% | — | — | — | — | nem jutott be |
* nem jutott be a második fordulóba
** nagyarányú választási visszalépés miatt jobboldali pártok javára
*** a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
**** Kisgazdapárt-MIÉP színekben; listát nem állítottak, a szám az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma
Megjegyzések:
- A táblázat a területi listára leadott szavazatokat mutatja.
- Az első választáson még nem indult, mivel csak 1993-ban alakult meg
Önkormányzati választások[szerkesztés]
| SZAVAZATOK | ||||
|---|---|---|---|---|
| 2006 | Polgármester-választás | Képviselő testületi választás | Fővárosi/megyei közgyűlési választás | Összesen |
| önállóan | 2 560 | 25 752 | 42 072 | 70 384 |
| közösen | 21 681 (5 379) | 81 873 (20 093) | 2 689 (1 023) | 106 243 (26 495) |
| összesen | 24 241 (7 939) | 107 625 (45 845) | 44 761 (43 095) | 176 627 (96 879) |
| MANDÁTUMOK | ||||
|---|---|---|---|---|
| 2006 | Polgármester választás | Képviselő testület választás | Fővárosi/megyei közgyűlés választás | Összesen |
| önállóan | 3 | 15 | 0 | 18 |
| közösen | 2 (0,41) | 60 (13,70) | 0 (0,00) | 62 (14,11) |
| összesen | 5 (3,41) | 75 (28,70) | 0 (0,00) | 80 (32,11) |
Európai parlamenti választások[szerkesztés]
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 72 203 | 2,35% | — | — | — |
| 2009-es | nem indult | — | — | — | — |
| 2014-es | nem indult | — | — | — | — |
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A MIÉP Kiskátéja
- ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ https://hirtv.hu/ahirtvhirei/egyuttmukodik-a-mi-hazank-es-miep-2477145
- ↑ Battle for Hungary's media, BBC, 2000. március 26.
- ↑ CNN: Hungarian polls close, 2002. április 7.
- ↑ Interjú LÁnczi Andrással. [1] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Antiszemitizmus.hu oldal.
|
