Európai parlamenti választások Magyarországon

Az európai parlamenti választásokra azért kerül sor, mert Magyarország európai uniós csatlakozása után képviselőket küldhet az Európai Parlamentbe (EP). Az első magyarországi EP-választás 2004. június 13-án zajlott 24 mandátumért, a következő 2009. június 7-én 22 mandátumért, majd 2014. május 25-én 21 mandátumért és 2019. május 26-án 21 mandátumért (a nizzai szerződésnek megfelelően).

A választás menete

A választás egyfordulós listás szavazás, amelyre 5 évente kerül sor, és csak pártok indulhatnak rajta. Az egész ország egyetlen választókerület. Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú – a jelen szabályok szerint 21 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányában. A szavazás érvényességének alsó küszöbértéke 2024-től kötelezően 5%. Ez a módosítás a 2019-es választásokon még csak ajánlás, kötelező csak a 2024-es választásokon lesz. Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselőcsoportokba (frakciókba) tömörülnek, vagy függetlenek maradnak. Képviselőcsoport alapításának feltétele legalább 25 tag legalább 7 különböző országból.

A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak.

Választási eredmények

Frakció	Mandátumok száma
	2004	2009	2014	2019
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP)	13	14	12	13
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)	9	4	4	5
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek/ESS)	0	0	2	0
Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR)	0	1	0	0
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)	2	0	0	2
Független	0	3	3	1
Összesen	24	22	21	21

Külső hivatkozások

• 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról PDF