Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (angolul: Alliance of European National Movements, rövidítve: AENM, franciául: Alliance Européenne des Mouvements Nationaux, rövidítve: AEMN) 2009-ben alakult, európai szélsőjobboldali pártokat tömörítő szervezet.

Megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szövetséget 2009. október 24-én, Budapesten, a Jobbik Magyarországért Mozgalom VI. kongresszusán alakították meg. A megalakulásban nagy szerepet játszott Kovács Béla, a Jobbik Európai Parlamenti képviselője.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetség alapító tagjai:

Később csatlakozott a Szövetséghez:

2013 őszén a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front kilépett a Szövetségből és az Európai Szövetség a Szabadságért nevű, Európai Parlamentben tevékenykedő másik csoportosuláshoz csatlakozott.[1]

2014 tavaszán az Összukrán Szabadság Unió (Всеукраїнське об'єднання «Свобода») megszüntette megfigyelői státuszát a Szövetségben, mert a Jobbik és Brit Nemzeti Párt is Moszkva mellé állt a krími konfliktusban[2].

Vezetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. június 16-án Strasbourgban, egy sajtókonferencia keretében mutatták be a szervezet vezetőségét:

2013. december 17-én Kovács Bélát választották meg négy évre a szervezet elnökének.

Politikai Nyilatkozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa nemzetei, valamint az általuk képviselt kulturális és nyelvi sokszínűség iránt érzett közös felelősségünk tudatában,

Szem előtt tartva a keresztény civilizáció, a természetjog, az európai béke és szabadság elidegeníthetetlen értékeit,

Azon veszély ismeretében, amelyet a globalizáció erői jelentenek ezen felbecsülhetetlen értékű örökségre nézve,

Az európai nemzeti mozgalmak és pártok képviselőiként a következőket követeljük:

1. Szabad, független és egyenlő nemzetek Európájának létrehozását, egy szuverén nemzetállamokból álló konföderáció keretében, amely tartózkodik olyan kérdésekben való döntések meghozatalától, amelyekben helyesen az Államok feladata dönteni.

2. Minden olyan kezdeményezés elutasítását, amely egy európai nemzetek feletti állam létrehozására irányul.

3. A szabadság, emberi méltóság és egyenlő jogok előmozdítását minden állampolgár számára, és a totalitarianizmus bármely formájának való ellenszegülést.

4. A népek, illetve a választott képviselőik általi közvetlen szavazás elsőbbségét a közigazgatási vagy hivatali testületeket érintő kérdésekben.

5. Európa hatékony védelmét olyan új fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, valamint a vallási, politikai, gazdasági, vagy pénzügyi imperializmus.

6. A bevándorlási probléma békés és humánus rendezését többek között nemzetközi együttműködés útján, amelynek célja a harmadik világbeli országok fejlődés és önellátás felé való segítése.

7. A családok támogatására irányuló határozott politikát, amely az európai demográfiai deficit javítását célozza és a társadalomban a hagyományos értékeket erősíti.

8. A sokféleség megőrzését Európában, amely az identitások, a hagyományok, nyelvek és az őslakos kultúrák különbözőségében gyökeredzik.

9. Az európai népek közösen harcoljanak a szociális dömping és a globalizáció romboló hatásai ellen.

Célok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Parlamentben a Szövetségnek alakulásakor 8 képviselője volt, de a Nemzeti Frontnak a Szövetségből való 2013-as kilépésével, illetve a Brit Nemzeti Pártnak az Európai Parlamentből való 2014-es kiesésével, a Szövetségnek jelenleg csak 3 (Jobbikos) képviselője maradt.

Távlati cél, hogy teljesítsék azokat a feltételeket (minimum 7 országból, minimum 25 képviselő) mellyel saját frakciót alakíthatnak.

Az Európai Parlament a szövetséget európai szintű politikai pártnak tekinti[3] és ennek megfelelően számára az európai politikai pártoknak járó működési támogatást[4] biztosítja, amit értekezletek és konferenciák, kiadványok, tanulmányok és reklámok, igazgatási, személyzeti és útiköltségek, az európai választásokkal kapcsolatos kampányok kiadásaira lehet felhasználni. Ennek mértéke 2012-ben 289.266 euró, 2013-ban 385.323 euró, 2014-ben pedig 454.366 euró volt.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]