D’Hondt-módszer
.svg)
A D’Hondt-módszer[1][2] vagy más néven Jefferson-módszer[3] a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerek közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta, aki újra felfedezte a módszert, amit Thomas Jefferson amerikai elnök (akkor külügyminiszterként) már korábban feltalált és javasolt az Egyesült Államok képviselőházához a mandátumok elosztására.[1][4] A D'Hondt módszer a lefelé kerekítési szabálya miatt kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, a nagyobb pártoknak kedvez a kisebb pártokkal szemben.
Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket. Az önkormányzati választási rendszerben is használják, a fővárosi és vármegyei közgyűlések választására.[5][6]
A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-táblázatban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Példa
[szerkesztés]10 mandátum elosztása 6 párt között összesen 100 000 érvényes szavazat alapján D’Hondt-módszerrel:
| I. Választási eredmény | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Pártok | Sárgák | Fehérek | Pirosak | Zöldek | Kékek | Barnák |
| Szavazatok száma | 47 000 | 16 000 | 15 900 | 12 000 | 6 000 | 3 100 |
| II. A D'Hondt-mátrix kiszámítása | ||||||
| Osztó | Hányadosok | |||||
| 1 | 47 000 | 16 000 | 15 900 | 12 000 | 6 000 | 3 100 |
| 2 | 23 500 | 8 000 | 7 950 | 6 000 | 3 000 | 1 550 |
| 3 | 15 667 | 5 333 | 5 300 | 4 000 | 2 000 | 1 033 |
| 4 | 11 750 | 4 000 | 3 975 | 3 000 | 1 500 | 775 |
| 5 | 9 400 | 3 200 | 3 180 | 2 400 | 1 200 | 620 |
| 6 | 7 833 | 2 667 | 2 650 | 2 000 | 1 000 | 517 |
| 7 | 6 714 | 2 286 | 2 271 | 1 714 | 857 | 443 |
| 8 | 5 875 | 2 000 | 1 988 | 1 500 | 750 | 388 |
| 9 | 5 222 | 1 778 | 1 767 | 1 333 | 667 | 344 |
| 10 | 4 700 | 1 600 | 1 590 | 1200 | 600 | 310 |
| III. Sorbarendezés | ||||||
| Mandátum sorszáma | Figyelembe vett mátrixelem | |||||
| 1. | 47 000 | |||||
| 2. | 23 500 | |||||
| 3. | 16 000 | |||||
| 4. | 15 900 | |||||
| 5. | 15 667 | |||||
| 6. | 12 000 | |||||
| 7. | 11 750 | |||||
| 8. | 9 400 | |||||
| 9. | 8 000 | |||||
| 10. | 7 950 | |||||
| IV. Végeredmény | ||||||
| Pártok | Sárgák | Fehérek | Pirosak | Zöldek | Kékek | Barnák |
| Kapott mandátumok száma | 5 | 2 | 2 | 1 | 0 | 0 |
| V. Statisztika | ||||||
| Szavazatok aránya | 47% | 16% | 15,9% | 12% | 6% | 3,1% |
| Szavazatok aránya a mandátumhoz jutó pártokon belül | 51,7% | 17,6% | 17,5% | 13,3% | – | – |
| Mandátumok aránya | 50% | 20% | 20% | 10% | – | – |
Tulajdonságai
[szerkesztés]A D'Hondt-módszer nem tartja a kvóta szabályt[1], bár attól lefelé nem tér el (egy párt nem kaphat kevesebb mandátumot, mint amennyire az egyszerű kvóta szerint jogosult), de felfelé átlépheti a kvóta által indokolt mandátumszámot. Így például el 35%-os párt 10 mandátumból mindig legalább 3 helyet szerez, de a D'Hondt módszer alatt nem kizárt, hogy akár a kvóta-szabály által indokolt 4-es határt átlépve akár 5 vagy több mandátumot is szerezhet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Választási Tudásbázis - D'Hondt módszer (magyar nyelven). www.szavaz.at. (Hozzáférés: 2025. november 14.)
- ↑ „Understanding the d'Hondt method: Allocation of parliamentary seats and leadership positions | Think Tank | European Parliament”. [2025. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. november 14.) (angol nyelvű)
- ↑ Bureau, US Census: Methods of Apportionment (angol nyelven). Census.gov. (Hozzáférés: 2025. november 14.)
- ↑ Apportionment (amerikai angol nyelven). Institute for Mathematics and Democracy. (Hozzáférés: 2025. november 14.)
- ↑ Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
- ↑ Választási Tudásbázis - Magyarország (magyar nyelven). www.szavaz.at. (Hozzáférés: 2025. november 16.)
További információk
[szerkesztés]- Mandátumelosztó szimulátor (angolul)