Zárt lista

A zárt lista a pártlistás rendszerek azon változatát írja le, ahol a választók (gyakorlatilag) csak a politikai pártok egészére szavazhatnak; így nincs befolyásuk a párt által biztosított jelöltek megválasztásának sorrendjére. Ha a választóknak lenne némi befolyásuk, azt nyílt listának nevezik. A zárt listás rendszereket általában a pártlistás arányos képviseletben alkalmazzák, de a legtöbb vegyes választási rendszer zárt listát is használ a pártlista komponensében.

A zárt listás rendszerekben minden politikai párt előre eldönti, hogy ki kapja meg az adott pártnak kiosztott mandátumokat a választásokon, így a listán a legmagasabban elhelyezkedő jelöltek általában mindig mandátumot szereznek, míg a lista másik végén álló jelöltek általában nem.

Az adott párt "vízválasztó" jelöltjei azonban abban a helyzetben vannak, hogy a párt által kapott szavazatok számától függően elveszítik vagy megnyerik a mandátumukat. A "vízszint" az a mandátumszám, amelyet egy adott párt várhatóan el fog érni. A párt által megszerzett mandátumok száma és a jelöltek pártlistán elfoglalt helyezései együttesen határozzák meg aztán, hogy egy adott jelölt kap-e mandátumot.

Magyarországon minden hatályos listás arányos választási rendszer zárt listás. A zárt listás rendszer az Európai Unió országaiban inkább kivétel, a tiszta listás rendszert használó országok közül csak 3 használja törvényhozási választásokhoz (Portugália, Románia, Spanyolország), a legtöbb országban valamilyen nyílt listás rendszert használnak.

Zárt listás rendszerek használata

Zárt listás arányos képviselet Európában

• Izland
• Moldova
• Montenegró
• Németország (országos szinten, azonban helyi szinten lehet jelöltekre szavazni)
• Észak-Macedónia
• Portugália
• Románia
• Szerbia
• Spanyolország

Zárt listás vegyes választási rendszerek

• Andorra
• Magyarország
• Olaszország
• Oroszország

Kapcsolódó szócikk

• Nyílt lista

További információk

• Nyitott, zárt és szabad listák az Ace Project weboldalán (angolul)