2002-es magyarországi országgyűlési választás
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
|
386 fős országgyűlés (többség: 194 fő) 176 fő egyéni választókerületből, 70 fő országos listáról, 140 fő területi listáról | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| 5%-os küszöb: 281 229 szavazat | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
A 2002-es magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a negyedik.[1]
Az első fordulót 2002. április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%).
Választási rendszer[szerkesztés]
A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.
A választás időpontja[szerkesztés]
A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[3]
Kampány[szerkesztés]
Míg az előző választást többnyire a távolmaradás jellemezte, addig a 2002-es választás jóval nagyobb tömeget mozgatott meg. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a választás lényegében kétpólusúvá alakult. A kampány a korábbi országgyűlési választásnál jóval nagyobb számban szólította meg a szimpatizánsokat. A lelkesítő beszédek nagy tömegeket vonzottak a terekre és az utcákra. Ilyen volt a két forduló között a Testnevelési Egyetemen tartott Orbán-beszéd, illetve a Kossuth téri nagygyűlés, amelyre korábban nem volt példa a magyar demokrácia 12 éves történetében.[4]
A Fidesz vezetői az ország általános állapotára, és a jó gazdasági mutatókra tekintettel bíztak abban, hogy eséllyel indulnak a választáson, sőt annyira biztosak voltak a sikerben, hogy Orbán Viktor ismét távol maradt a nyilvános kampányszerepelésektől. Nehéz volt előre jelezni, hogy ki nyeri a választást, mert megközelítőleg egyensúlyban volt a kormányzópárt és az ellenzék.
Orbán Viktor a közvélemény-kutatásokból arra következtethetett, hogy a sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően megvan az a fölény, ami elegendő a baloldal legyőzéséhez. A politikai elit azonban megosztottá vált a kormány megítélésében. Különösen a nagyvárosi középréteg volt az, amelyik bírálta a kormány azon törekvéseit, mint a tűzijáték árának titkossága, Ezüsthajó Kft., vagy a Kisgazdapárttal való szövetség és a radikális jobboldal felé történő elmozdulás. A Fidesz sikeresen megakadályozta, hogy a kisgazdapárt elnöke Torgyán József köztársasági elnöknek jelöltesse magát. Az FKGP népszerűsége pedig rohamosan csökkent és kisgazda politikusok fordultak el Torgyántól, akik később beálltak a Fideszbe.
Az MSZP szociális intézkedések ígéretével kampányolt. Kormányra kerülésük esetén meghirdették az úgynevezett 100 napos programot, melyben kezdeményezték az alkalmazotti bérek, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók javadalmazásának 50 százalékos emelését és a 13. havi nyugdíjat. Emellett a szocialisták elsősorban a fővárosra és a nagyvárosokra összpontosították kampányerőiket. A szociális program mellett a „Magyarország mindannyiunké, a jogállam is mindenkié” szólamokkal kampányoltak.[5]
Az SZDSZ plakátkampányának központi eleme volt a narancs és Orbán Viktor, melyen diktatórikus, vezérelvű tulajdonságokkal illették a miniszterelnököt.[6]
Országos listák[szerkesztés]
Országos listát állított pártok:[7]
(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)
Eredmények[szerkesztés]
Részvételi adatok[szerkesztés]
| Első forduló[8] 2002. április 7. |
Második forduló[8] 2002. április 21. | |
|---|---|---|
| 7:00-ig | 1,41% | 2,00% |
| 9:00-ig | 8,81% | 12,00% |
| 11:00-ig | 26,37% | 30,27% |
| 13:00-ig | 40,19% | 42,82% |
| 15:00-ig | 51,78% | 53,59% |
| 17:30-ig | 65,56% | 67,87% |
| Összesen | 70,53% | 73,51% |
| Párt neve | Országos listás | Első forduló (EVK) | Második forduló (EVK) | Mandátumok | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Száma | % | +/− | Hely | Száma | % | +/− | Hely | Száma | % | +/− | Hely | Területi | Összesen | +/− | |
| MSZP | 2 361 983 | 42,1 | +9,13 | 69 | 2 277 732 | 40,5 | +10,68 | 24 | 2 011 845 | 45,77 | +2,73 | 54 | 31 | 178 | +44 |
| Fidesz–MDF | 2 306 763 | 41,1 | +11,59 | 67 | 2 217 755 | 39,4 | +18,3 | 20 | 2 196 540 | 49,97 | +12.14 | 75 | 26 | 188 | +23 |
| SZDSZ | 313 084 | 5,6 | −2 | 4 | 380 982 | 6,8 | −3,44 | 0 | 126 966 | 2,89 | −0,20 | 2 | 13 | 19 | −5 |
| MIÉP | 245 316 | 4,4 | −1,1 | – | 257 455 | 4,6 | −1 | – | 325 | 0,01 | −0,62 | – | – | – | −14 |
| Centrum Párt–KDNP | 219 029 | 3,9 | új | – | 182 256 | 3,2 | új | – | 5 280 | 0,12 | új | – | – | – | új |
| Munkáspárt | 121 503 | 2,2 | −1,79 | – | 108 732 | 1,9 | −1,77 | – | – | – | – | – | – | – | – |
| FKGP | 42 338 | 0,8 | −12,4 | – | 67 401 | 1,2 | −12,1 | – | 692 | 0,02 | –6,1 | – | – | – | −48 |
| Új Baloldal Párt | 3 198 | 0,1 | új | – | 5 597 | 0,1 | új | – | – | – | – | – | – | – | új |
| Reform Kisgazdapárt | 1.086 | 0,0 | új | – | 2 758 | 0,0 | új | – | – | – | – | – | – | – | új |
| Kisgazdapárt a Kisgazda Szövetség Pártja | 451 | 0,0 | új | – | 2 699 | 0,0 | új | – | – | – | – | – | – | – | új |
| További pártok | 8 660 | 0,2 | – | – | 1 975 | 0,0 | – | – | – | – | – | – | – | – | |
| Közös jelöltek MSZP–MSZDP | – | – | – | – | 41 461 | 0,7 | – | – | 40 709 | 0,93 | – | – | – | – | – |
| Közös jelöltek MSZP–SZDSZ | – | – | – | – | 27 892 | 0,5 | – | 1 | 13 101 | 0,30 | – | – | – | 1 | +1 |
| Függetlenek | – | – | – | – | 43 215 | 0,8 | −0,9 | – | – | – | – | – | – | – | −1 |
| Összesen | 5 616 726 | 100 | 140 | 5 624 595 | 100 | 45 | 4 395 458 | 100 | 131 | 70 | 386 | – | |||
| Szavazásra jogosult | 8 061 101 | 70,47 | 8 061 101 | 70,47 | 6 018 069 | 73,49 | |||||||||
| Összes szavazat | 5 685 655 | 100 | +20,29 | 5 685 655 | 100 | +20,29 | 4 422 421 | 100 | –3,18 | ||||||
| Érvénytelen szavazatok | 63 897 | 1,12 | 55 863 | 0,98 | 26 963 | 0,61 | |||||||||
| Érvényes szavazatok | 5 616 726 | 98,9 | 5 624 595 | 99,02 | 4 395 458 | 99,39 | |||||||||
Politikai következmények[szerkesztés]
A választást az MSZP nyerte, amely koalíciót ajánlott az SZDSZ-nek. Kormányváltásra került sor, Medgyessy Péter lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult a Medgyessy-kormány.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Országgyűlési Képviselők Választása 2002”, valasztas.hu
- ↑ 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya (magyar nyelven). valasztas.hu]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ „A kampány rövid története”, politicalcapital.hu, 2002. április 24. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
- ↑ A 2002-es választások – a fideszesek nem voltak elegen. 24.hu], 2010. február 1. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ SZDSZ-plakátok 2002-ből. hir24.hu[halott link]
- ↑ „Pártok vagy az együtt induló pártok által állított jelöltek és listák”, valasztas.hu, 2002. április 8. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
- ↑ a b Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
- ↑ Florian Grotz und László Hubai: Hungary. In: Elections in Europe: a data handbook. S. 927.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A 2002-es választás hivatalos oldala. valasztas.hu
- A 2002-es választások – a fideszesek nem voltak elegen, 2010. február 1. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
