Vitányi Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vitányi Iván

Született 1925. július 3. (91 éves)
Debrecen
Párt MKP (1945-1948)
MDP (1948-1956)
MSZMP (1972-1989)
MSZP (1989-2011)
DK (2011 óta)
Választókerület Országos lista (MSZP)

Foglalkozás szociológus, politikus

Vitányi Iván (Debrecen, 1925. július 3. –) magyar szociológus, esztéta, politikus, országgyűlési képviselő.

Tanulmányai[szerkesztés]

1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán hallgatott filozófiát és esztétikát. Lukács György tanítványa volt. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban pedig a szociológiai tudományok doktora lett.

Fiatalkora[szerkesztés]

1943-ban és 1944-ben népzenét tanult és gyűjtött, a Muharay-együttes tagja is volt. 1944-ben a Magyar Diákok Szabadságfrontjának és a Görgey-zászlóaljnak tagja lett, emiatt a Gestapo letartóztatta, Sopronkőhidán bebörtönözték. Az egyik szomszédos cellában volt bebörtönözve Bajcsy-Zsilinszky Endre.

A második világháború befejezése után 1947-ig a Magyar Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes titkára, ill. 1946-ban rövid ideig a Magyar Színjátszók Egyesületének titkára is volt. 1946 és 1949 között a Tánc- és Kórusművészeti Kollégium titkáraként, ill. 1947 és 1950 között a Táncszövetség vezetőségi tagjaként is dolgozott.

Tudományos és 56-os pályafutása[szerkesztés]

1949-ben kezdett oktatni a Színművészeti Főiskolán tánctörténetet, egészen 1952-ig. Eközben 1950 és 1957 között a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának munkatársa is volt.

1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a Petőfi Kör üléseinek állandó résztvevője, ill. az 1956-os forradalom ideje alatt az Értelmiségi Forradalmi Bizottság tagja volt, emiatt elvesztette állását, esztergályostanuló lett.

1958-tól a Muzsika, majd 1964-től a Valóság c. folyóiratok munkatársa lett. 1972-ben a Népművelési Intézet igazgatójává nevezték ki, majd 1980-ban a Művelődéskutatási Intézet igazgatójává vált. 1986-ban az újonnan alakult Országos Közművelődési Központ főigazgatói tisztét töltötte be, 1992-ig.

1992-ben az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa lett, majd az igazgatótanács elnöke is volt egy időben. 1975 és 1985 az MTA Szociológiai Bizottságában is dolgozott.

Több társadalmi, kulturális szervezetben vállalt szerepet (pl.: Kárpátaljai Kör, Művelődési Egyesületek Szövetsége).

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1945-ben lépett be a MKP-ba, majd annak jogutódjának, az MDP-nek lett tagja. A forradalom után nem lépett be az MSZMP-be, csak 1972-ben, mikor a Népművelési Intézethez került.

1988-ban az Új Márciusi Front egyik alapítója volt, majd 1989-ben az MSZP alapító tagja lett. Az alapítástól 1994-ig, majd 1998 és 2000 között az országos elnökségbe is beválasztották. 1990 és 1996 között az országos választmány elnöki tisztségét töltötte be. 2003-ban választották a párt művelődési tagozatának vezetőjévé. 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt.

Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1994-ben a Budapest 7. számú választókerületben (Bp. V-XIII. kerület) egyéni képviselői mandátumot szerzett. Ebben a ciklusban az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke volt. 1998-ban újra egyéni mandátummal jutott be az Országgyűlésbe. 1998 és 2000 között a párt frakcióvezető-helyettese volt. 2002-ben és 2006-ban pártja budapesti, 2010-ben pedig az országos listájáról szerzett mandátumot. 2005 és 2006 között rövid ideig újra frakcióvezető-helyettes volt.

2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Demokratikus Koalíció Platformhoz, melynek egyik alelnöke lett. A platform 2011. október 22-én önálló párttá alakult Demokratikus Koalíció (DK) néven, amiben az egyes számú párttagkönyvet kapta meg;[1] ezzel MSZP tagsága megszűnt.

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége nyugdíjas könyvtáros. Két felnőtt fiúgyermekük van, egyikük szintén könyvtáros. Édesapja közjegyző, édesanyja háztartásbeli volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A tánc (1963)
  • A „könnyű műfaj” (1965)
  • A zene lélektana (1969)
  • Második prométheuszi forradalom (1971)
  • Közösség-közönség (1972)
  • Írások (1980)
  • Társadalom, kultúra, szociológia (1981)
  • Egyharmadország (1985)
  • Az etikai tudat szerkezete (1986)
  • Rendszerváltástól kormányváltásig (1995)
  • A magyar társadalom kulturális állapota (1997)
  • A szociáldemokrácia jövőképe (1997)
  • Itt és most a szociáldemokráciáról (2000)
  • Kreativitás és zene (társszerző, 2004)
  • A küszöbember (2014)

Források[szerkesztés]

  1. Megalakult Gyurcsány pártja, index, 2011. október 22.

További információk[szerkesztés]