Lendvai Ildikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lendvai Ildikó
Lendvai 2010-ben
Lendvai 2010-ben
A Magyar Szocialista Párt elnöke
Hivatali idő
2009. április 5. 2010. július 10.
Előd Gyurcsány Ferenc
Utód Mesterházy Attila

Született 1946. július 20. (72 éves)
Debrecen
Párt Magyar Szocialista Párt

Foglalkozás politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Lendvai Ildikó aláírása
Lendvai Ildikó aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvai Ildikó témájú médiaállományokat.

Lendvai Ildikó (Debrecen, 1946. július 20. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2002 és 2009 között a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője, 2009 és 2010 között a párt elnöke.

Pályafutása[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Gyermekkorát – színházi rendező, színigazgató édesapja munkahelyeit követve – Nagykanizsán, Pécsett és Szolnokon töltötte. Ötéves korában a család Budapestre költözött, általános és középiskolai tanulmányait már ott végezte. 1964-ben a Varga Katalin Leánygimnáziumban érettségizett. 1972-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1974-ben végezte el a filozófia kiegészítő szakot.

A rendszerváltás előtt[szerkesztés]

1969 és 1972 között a budapesti Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola tanára volt, majd 1974-ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem[1] filozófia tanszékének tanársegédeként dolgozott. 1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt. 1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 198889-ben osztályvezető-helyettesként.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A Gondolat Könyvkiadó igazgatója volt 1989 és 1995 között. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja. 1990-ben a budapesti párttanács ügyvivőjévé, 1994-ben a párt budapesti szervezet elnökévé és az országos elnökség tagjává választották, utóbbi tisztségét 1998-ig viselte. Eközben 1992 és 1994 között az országos nőtagozat alapító elnöke is volt.

Az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe, az egyéni mandátumot a fideszes Németh Zsolt szerezte meg. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.

2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségétől.

A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt. 2004-ben, a félidei tisztújításkor megerősítették pozíciójában. A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották. 2008-ban a képviselőcsoport ismét megerősítette frakcióvezetői pozíciójában. Gyurcsány Ferenc 2009. márciusi lemondása után az MSZP elnökévé választották április 5-én. A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről. Az MSZP tisztújító kongresszusán, 2010 júliusában választották meg utódját, Mesterházy Attila személyében.

2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig. 2013-ban bejelentette, a választásokon már nem fog indulni, kiszáll a parlamenti munkából.

Az utóbbi években rendszeresen publikál a Népszavában, és más lapokban.

Személye körüli viták[szerkesztés]

Kritikusai szerint a rendszerváltás előtt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán az állampárt kultúrpolitikája által veszélyesnek tartott művek, előadók megjelenéseit korlátozta, cenzúrázta.[2][3] Ez a vád Lendvai szerint „közönséges hazugság”, és Kövér László kezdte el terjeszteni róla.[4]

Családja[szerkesztés]

Édesapja Lendvai Ferenc színházi rendező, édesanyja, Aba Mária Ildikó pedagógus volt. Egykori férje Kolozsi Béla orvos, MDF-es politikus, szófiai nagykövet volt.[5]

Kitüntetései[szerkesztés]

1980-ban a Munka Érdemrend ezüst, 1988-ban arany fokozatával tüntették ki mint az MSZMP KB kulturális alosztályának munkatársát, vezetőjét.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelenleg Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven a Pannon Egyetem része.
  2. Unger Gabriella – Ellenkultúra és állambiztonság. [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.) „Ezt jelzi például az 1981. márciusában megtartott tatai rock-tanácskozás, amelyen a könnyűzene teljes élcsapata mellett megjelentek a műfajban döntéssel bíró vezetők is. Ott voltak […] Lendvai Ildikó, a KISZ KB Kulturális osztályának vezetője…”
  3. Cenzor volt-e Lendvai Ildikó?
  4. Lendvai: Nem voltam cenzor
  5. Hűség a párthoz
  6. Parlamenti képviselők – Lendvai Ildikó életrajza (Parlament.hu)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Gyurcsány Ferenc
A Magyar Szocialista Párt elnöke
2009 – 2010
Utódja:
Mesterházy Attila