Kövér László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kövér László
2011-ben
2011-ben
Született 1959december 29. (62 éves)
Pápa
Állampolgársága magyar
Házastársa Bekk Mária
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása politikus
Iskolái
Kitüntetései
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje
  • A Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztje
A harmadik magyar köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
Hivatali idő
2012. április 2. 2012. május 9.
Előd Schmitt Pál
Utód Áder János
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 9. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6.
köztársasági elnök
Előd Schmitt Pál
A Harmadik Magyar Köztársaság 7. polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1998. július 8. 2000. május 2.
köztársasági elnök Göncz Árpád
Előd Nikolits István
Utód Demeter Ervin
Politikai pályafutása
Párt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér László témájú médiaállományokat.

Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 14. legbefolyásosabb személye.

Származása[szerkesztés]

Édesapja Kövér László (1933–1993) lakatos, édesanyja Ábrahám Erzsébet (1939) adminisztrátor. Apai nagyapja asztalosmesterként dolgozott. Tagja volt az MSZMP-nek. Anyai felmenői a középosztályhoz tartoztak. Testvére, Kövér Szilárd (1964) jogász.

Pályafutása[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Az általános és a középiskolát szülővárosában végezte el, 1978-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban, majd 1986-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendszerváltás előtt[szerkesztés]

1978–1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat alapító szerkesztője volt. 1986. február–szeptember között a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt.[1] 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott.

1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett a FIDESZ részéről (a másik két alelnök a szintén fideszes Langmár Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről pedig Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el.[2]

Egyike volt 1988-ban a Fidesz harminchét alapító tagjának, az egyes számú tagkönyv birtokosa. Vitavezető volt 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozáson. 1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán megválasztották az országos választmány tagjává, ezt a tisztségét a Fidesz II. kongresszusán, 1989. október 15-én erősítették meg.

1990-ig az országos választmány tagja is. Részt vett az Ellenzéki, ill. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon.

1989 októberétől 1990 júliusáig volt a Magyar Narancs felelős kiadója. (A lap ezután függetlenné vált.)

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Az 1990-es országgyűlési választáson pártja és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közös jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett a pápai választókerületben. 1990 júniusától vezetőségi tagja volt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak, 1994 végétől pedig az elnöki tisztet is betöltötte.

1990. december 4-étől 1993. április 26-áig a nemzetbiztonsági különbizottság elnökeként dolgozott, 1993-ig annak elnöke volt. Megbízatásáról frakcióvezetővé történő megválasztása miatt lemondott, és mint tag munkálkodott tovább a bizottságban.

1992 februárjában, a párt IV. kongresszusán újra a Fidesz országos választmányának a tagjává választották, majd 1993 novemberében, az V. kongresszuson alelnökké nevezték ki. 1993-ban beválasztották pártja elnökségébe. Egyik kidolgozója volt a párt működési szabályzatának, amely 1993 tavaszán egyebek mellett a felső korhatárt is feloldotta.

1994-ben rövid ideig a Fidesz-frakció vezetője volt. Az 1994. évi országgyűlési választás alkalmával újfent Veszprém megye 3. sz., Pápa központú választókerületében indult, az első fordulóban a negyedik helyen végzett, 13,36%-os eredményt elérve. Ugyanakkor Veszprém megyei listavezető volt, de pártja országos listájának harmadik helyéről szerzett újra mandátumot. Ekkor megválasztották a párt egyik alelnökévé. Ismét a nemzetbiztonsági bizottság tagjává választották.

1994. augusztus 30-a és 1995. szeptember 4-e között, majd 1995. december 1-jétől újból a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság tagja lett. A bizottságon belül az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottság munkájában is részt vett. 1995. szeptember 5-e és november 30-a között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságnak volt a tagja.

1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1997 és 1999 között a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Kövér László a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kongresszusán 2000-ben

1998-ban pártja Veszprém megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. Orbán Viktor akkori miniszterelnök a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri posztjára jelölte, július 8-án tette le a hivatali esküjét. Pozícióját 2000-ig viselte, amikor pártja elnökévé választották. 2001-ben lemondott pártelnöki pozíciójáról, újra a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, a ciklus végéig pedig annak alelnöke. Ugyanezen időszak alatt pártja alelnöke.

A 2002-es országgyűlési választáson újra pártja országos listájáról szerzett mandátumot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé nevezték ki, frakciójának helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnökévé választották, a Fidesz 2003-as átszervezésekor újraválasztották.

Kövér László 2007-ben

A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe, ahol a nemzetbiztonsági bizottság tagja és a pártfrakció helyettes vezetője volt. A 2010-es választáson pártja Zala megyei területi listájáról jutott a törvényhozásba, ahol újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.

Az Országgyűlés elnöke[szerkesztés]

2010 júliusában, miután Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét államfővé választották, az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz őt jelölte a távozó Schmitt helyére házelnöknek, amely tisztségre nagy többséggel választották meg.

2012. április 2-ától, miután a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról, mint házelnök ügyvezetőként ő látta el az elnöki feladatokat május 10-éig, az új államfő, Áder János megválasztásáig.[3]

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége 1987 óta Bekk Mária néprajz–történelem szakos középiskolai tanár, jogász, 2004-től Tököl jegyzője, 2013-tól a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője.[4] Gyermekeik: Vajk (1988), Botond (1989), Csenge (1994). Szigetszentmiklóson laknak.[5]

Kritikák, konfliktusok[szerkesztés]

Több ízben tiltott ki újságírókat a Parlamentből. Egy alkalommal a 444.hu-t, mivel a szerkesztőség munkatársai szerinte többször is megszegték az országházi sajtótudósítás rendjét.[6] 2017 áprilisában kitiltotta az Országház épületéből Tordai Bencét, mivel szerinte a Párbeszéd Magyarországért párt szóvivője azzal, hogy a miniszterelnök dolgozószobájának ajtajára plakátokat helyezett el, megsértette az Országházban való tartózkodás rendjét. Házelnöki regnálása alatt folyamatosan szűkítette az országgyűlési sajtótudósítók mozgásterét.[7]

2020 áprilisában az ellenzék szexizmussal vádolta Kövért, aki a Hír TV műsorában úgy nyilatkozott: „Én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére.” [8] Kövért már korábban is érte hasonló bírálat,[9] amikor 2015-ben a Fidesz kongresszusán kijelentette: "szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk." Novák Katalin családügyi államtitkár, bár Kövért nem kritizálta, így reagált: "Senkinek nem mondhatjuk, nem is mondjuk meg, hogyan éljen, hány gyermeket és mikor vállaljon".[10]

Rendszeresen kritizálták ülésvezetési gyakorlatát, mert a tárgyalás rendjét megzavaró képviselőket magas pénzbüntetésekkel sújtotta. Így 2021 júliusában 9,6 millió forintos pénzbüntetést szabott ki Jakab Péterre.[11]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 304–313.)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Életrajza az Országgyűlés honlapján. Parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  2. Egy generáció útja a hatalomba Archiválva 2007. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hetek, VIII. évf. 48. szám, 2003. november 28.
  3. HVG: Hivatalos: elfogadták Schmitt lemondását (magyar nyelven), 2012. április 2. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
  4. Kinevezték a járási hivatalok vezetőit Archiválva 2014. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kormányhivatal.hu, 2012. december 18.
  5. Botos Tamás; Herczeg Márk: Kövér László szerint majd akkor mehetünk vissza a Parlamentbe, ha már normálisan viselkedünk a Parlamentben (HTML). 444.hu, 2017. március 3. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  6. Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  7. Kövér elintézte, hogy békében legyenek a politikusok az újságíróktól (magyar nyelven). 24.hu, 2019. október 21. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  8. Bayer show (2020-04-26) - HÍR TV” (hu-HU nyelven).  
  9. Csikai, Ildikó (2019. június 1.). „„Hiszen én, ha azt mondom tej...”, avagy barkácsolás az oktatásban”. Educatio 28 (2), 415–419. o. DOI:10.1556/2063.28.2019.2.15. ISSN 1216-3384.  
  10. Dull, Szabolcs: A családügyi államtitkár helyrerakta Kövér kinyilatkoztatását (magyar nyelven). index.hu, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  11. Bereznay, István: Leficsúrozta a házelnököt, közel tízmilliót kell fizetnie Jakab Péternek (magyar nyelven). index.hu, 2021. május 21. (Hozzáférés: 2021. december 19.)

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kövér László témában.


Elődje:
Schmitt Pál
A magyar Országgyűlés elnöke
2010
Utódja:
-
Elődje:
Orbán Viktor
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
2000 – 2001
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
Utódja:
Pokorni Zoltán
Elődje:
Schmitt Pál
A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke
2012
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Áder János