Semjén Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Semjén Zsolt
SemjenZsoltFotoThalerTamas.JPG
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2010. június 1. hivatalban
Magyarország nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2018. május 18.
Magyarország nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2010. május 29. 2018. május 18.

Született 1962augusztus 8. (56 éves)
Budapest
Párt KDNP

Foglalkozás teológus, politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Semjén Zsolt témájú médiaállományokat.

Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8. –) magyar teológus, szociológus, politikus. 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő. 2003-tól a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. 2006 és 2010 között a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2010-től általános miniszterelnök-helyettes, emellett 2010-től 2018-ig a második Orbán kormány és a harmadik Orbán kormány nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztere, 2018-tól a negyedik Orbán kormány nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli minisztere.

Tanulmányai[szerkesztés]

1981-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd 1984-ig hivatalsegédként dolgozott a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. Ekkor felvették a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára, ahol 1990-ben teológusi diplomát szerzett. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus fokozatot. 1987-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakára, ahol 1992-ben szerzett másoddiplomát. Rövid ideig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt. 1997-ben szerzett teológiai laureatus fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vallástudományi PhD-fokozattá minősítette át.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

A Mindszenty konferencia megnyitóján: Alberto Bottari de Castello, ... Boross Péter, Semjén Zsolt, Balog Zoltán, Áder János

1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára, valamint 1993 és 1994 között szóvivője is volt.

1990-ben a párt I.-II. kerületi szervezetének elnökévé választották és az országos elnökség, majd 1990-től 1991-ig az intézőbizottság tagja volt. Az 1990-es önkormányzati választáson II. kerületi önkormányzati képviselővé választották, az MDF–FKGP–KDNP-frakció vezetője, valamint az egészségügyi és szociális bizottság elnöke. 1993 és 1994 között a párt fegyelmi és etikai bizottságának elnöke is volt. Az 1994-es országgyűlési választáson a KDNP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, annak jegyzőjévé választották. 1995-ben a KDNP-frakció helyettes vezetőjévé választották. 1997-ben rövid ideig a párt egyik alelnöke, majd több párttársával együtt kizárták a pártból és a frakcióból, emiatt jegyzői pozícióját is elvesztette. Rövid független képviselői munka után 1997 októberében egyedüliként az MDF képviselőcsoportjához csatlakozott. 1998-ban sikertelenül indult az országgyűlési választáson. Az Orbán-kormány időszaka alatt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára volt.

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF közös országos listájáról szerzett újra mandátumot, immár a Fidesz frakciójához csatlakozva. 2002-ben az újjáalakult KDNP elnökhelyettese lett, majd Varga László halála után a KDNP elnöke lett, 2003. december 6-án megerősítették pártelnöki posztján. Programja szerint a KDNP olyan önálló párt marad a Fidesz vezette szövetségben, amely tételesen vállalja a keresztény egyházak társadalmi tanait.

A 2006. évi országgyűlési választáson az eredeti jelölt visszavonása miatt elindították Bács-Kiskun megye 7. választókerületében (Kalocsa központtal), ahol egyéni mandátumot szerzett. Az új Országgyűlés megalakulásakor a KDNP frakcióvezetője, illetve a Magyar Szolidaritás Szövetség társelnöke lett (Orbán Viktor mellett). 2010-ben megvédte egyéni mandátumát. Az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja, melynek 2002 és 2006 között alelnöke is volt. Kormányzati szerepe miatt az új parlamentben egyetlen bizottságban sem szerepel.

2016. június 14-től ő az elnöke a 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelettel életre hívott Nemzeti Címer Bizottságnak.

Politikán kívüli tevékenysége[szerkesztés]

1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott, vizsgáztat. 1999-ben a Pápai Tiberina Akadémia rendes tagja. Pro Ecclesia Hungariae és Pro Caritate-díjas.

2010-től a Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.[1]

Giesswein Sándor-díjat kapott 2010-ben.[2]

Semjén Zsolt kezdeményezésére, 2011. június 29-én avatták fel Budapest belvárosában, a Szabadság téren Ronald Reagan amerikai elnök szobrát. A Ronald Reagan Elnöki Alapítvány Ronald Reagan Nemzetközi Szabadság díjjal tüntette ki.[3]

Plágiumügye[szerkesztés]

2012. november 18-án a HVG című újság honlapja azt írta, hogy a miniszterelnök-helyettes 1991-es, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián (PPKE HTK) megvédett teológiai témájú laureatus doktori disszertációja jelentős mennyiségű szövegazonos átvételt, illetve szó szerinti fordítást tartalmaz korábban megjelent művekből, idézőjelek megfelelő használata nélkül.[4] A PPKE nem indított vizsgálatot az ügyben.[5]

Másnap, november 19-én az jelent meg a sajtóban, hogy jelentős átfedéseket találtak Semjén Zsolt 1992-es, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szociológia Tanszékére beadott szakdolgozata és a doktori disszertáció között.[6] A kormány politikai provokációnak és hamisnak ítélte a vádat, és nyilvánosan elérhetővé tette a dolgozatokat.[7]

Pár nap múlva azt írta meg a HVG, hogy a szociológiai szakdolgozat második kiadásából több oldal lényegében szó szerint megegyezik Molnár Attila Károlynak, Semjén Zsolt egykori konzulensének két később publikált cikkével.[8][9]

Molnár Attila Károly írásban nyilatkozott, hogy sosem vette át egyik diákjának sem a szövegét.[10]

Az ELTE ezután vizsgálatot indított, és december 7-én elkészült jelentésében megállapította a jelentős szövegazonosságot, és kimondta, hogy Semjén Zsolt súlyos szakmai-etikai vétséget követett el. Ugyanakkor Tausz szerint sem az ELTE 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzata, sem az 1992-es, sem a 2012-es magyar törvények nem adnak lehetőséget, hogy bármilyen hivatalos eljárás induljon a megalapozatlanul kiállított egyetemi oklevél ügyében, így eljárásrend hiányában az egyetem részéről semmilyen következménye nincs az ügynek.[11][12]

December 8-án Semjén Zsolt sajtótájékoztatót tartott, ahol azt állította, hogy 1992-ben jóhiszeműen, az ELTE oktatóinak iránymutatása szerint járt el, és visszautasította az erkölcsi vádakat.[13]

Az ügyhöz kapcsolódik, hogy a Népszava 2012. novemberi, illetve a Népszabadság decemberi és 2013. januári cikkei szerint a PPKE szabálytalanul minősítette át 1997-ben Erdő Péter akkori dékán egyedi döntésével[14] a laureatus fokozatot vallástudományi PhD-vé, mert az egyetemen nem volt vallástudományi képzés, a politikus mögött pedig sem a doktori szabályzatban előírt tudományos munka, publikáció, sem nyelvtudás nem állt.[15][16][17] Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora többször is visszautasította a vádakat.[18][19]

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége középiskolai tanár, karmester és egyházzenész. Egy leány- és két fiúgyermekük született.

Művei[szerkesztés]

  • Igenis, szólnunk kell! A kereszténydemokrácia hangja; Márton Áron, Bp., 2000
  • Egyházpolitika, egyház és politika – tegnap és ma; Szent István Társulat, Bp., 2003 (Haza a magasban)
  • Próbálkozások Krisztus dicséretére; Mikes, Bp., 2003
  • Ius resistendi; Barankovics Alapítvány, Bp., 2007 (Kereszténység és közélet)
  • Egyenes úton; Barankovics Alapítvány, Bp., 2008 (Kereszténység és közélet)
  • Igenis, szólnunk kell!; 2. jav. kiad.; Barankovics István Alapítvány, Bp., 2009 (Kereszténység és közélet)
  • Megharcolunk minden magyarért! Mozaikok a magyar nemzet közjogi egyesítéséről, a keresztény politika kísérletéről; Barankovics Alapítvány, Bp., 2011 (Kereszténység és közélet)
  • Nemzetpolitika elhangzott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Szent István Társulat "Társulati esték" előadássorozata keretében, 2012. szeptember 24-én; Szent István Társulat, Bp., 2012
  • Két pogány közt; Barankovics István Alapítvány, Bp., 2013 (Kereszténység és közélet)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ki kell bontani a zászlót – Semjén Zsolt.hu, 2011. január 6.
  2. Semjén Zsolt kitüntetése a mosonmagyaróvári Giesswein-emléknaponKisalföld, 2010. november 21.
  3. Semjén Zsolt kapta meg először a Reagan Alapítvány Nemzetközi Szabadság díját – Origo, 2011. június 29.
  4. Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül – Hvg.hu, 2012. november 18.
  5. Rektori közlemény PDF – Ppke.hu, 2012. november 30.
  6. Semjén a szociológia-szakdolgozatát is másolhatta – Index, 2012. november 19.
  7. Nem plágium, hanem provokáció - mindenki számára hozzáférhetőek Semjén Zsolt szakdolgozatai – Kormany.hu, 2012. november 19.
  8. Újabb gyanús szövegek Semjén dolgozatában: tettes vagy áldozat? – HVG, 2012. november 26.
  9. Újabb egyezések Semjén Zsolt és konzulense szövegeiben – HVG, 2012. november 29.
  10. Semjén egykori konzulense: soha nem vettem át szövegeket diákok munkáiból – HVG, 2012. november 29.
  11. Tájékoztató Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatban – Tatk.Elte.hu, 2012. december 7.
  12. Semjén plagizáltIndex, 2012. december 7.
  13. Politikai harcra igen, lemondásra nem áll készen SemjénOrigo, 2012. december 8.
  14. Erdő Péter levele Semjén Zsoltnak (1997. december 19.) PDF – Kormány.hu, 2012. november 19.
  15. Semjén akkreditációja is kérdésesNépszava, 2012. november 19.
  16. Sántít Semjén Zsolt PhD-je isNépszabadság, 2012. december 22.
  17. Semjén-ügy: minden szabályt megszegtek – Népszabadság, 2013. január 4.
  18. Rektori közlemény PDF – Ppke.hu, 2012. november 20.
  19. Rektori közlemény PDF – Ppke.hu, 2012. december 23.

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Semjén Zsolt témában.


Elődje:
Varga László
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
2003 –
Utódja:
(jelenleg hivatalban)