Vass József (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vass József
Vass József.jpg
Született 1877. április 25.
Sárvár
Elhunyt 1930. szeptember 8. (53 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nagyprépost,
egyetemi oktató,
politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vass József témájú médiaállományokat.
Vass József (a fényképen jobbról a második) a Bethlen-kormány tagjaként

Vass József (Sárvár, 1877. április 25.Budapest, 1930. szeptember 8.) kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus.

Élete[szerkesztés]

Rómában a Collegium Germanicum Hungaricumban végezte a teológiát. Pappá szentelése után Adonyban lett káplán. Rövid idő után Székesfehérvárra helyezték, ahol katolikus napilapot szerkesztett. 1911-ben a Szent Imre Kollégium igazgatója lett. 1917-től a pesti egyetem teológiai karán volt tanár. Az 1920-as választáson a sárvári kerületben mandátumot szerzett, majd tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak is. Az 1923-as dunai árvíz idején ő szervezte a mentési és a helyreállítási munkálatokat. 1924. február 16-tól kalocsai nagyprépost. 1926-ban Esztergom díszpolgárának választották. A megyeri városrész érdekében tett erőfeszítéseiért Újpest város 1928-ban díszpolgárává választotta. Egyházi, közírói és publicisztikai tevékenységet is folytatott, rendszeres szónoka volt az 1920-as évek országos katolikus nagygyűléseinek.

Kormánytag[szerkesztés]

Bethlen István miniszterelnök helyettesítésével megbízva együttesen mintegy másfél éven át. Az első Teleki-kormányban közélelmezési miniszter (1920. augusztus 15.1921. április 14.), valamint vallás- és közoktatásügyi miniszter (1920. december 16.1921. április 14.). A két királypuccs idején mint jó legitimista kapcsolatokkal rendelkező politikus közvetített Horthy és a király között. 1921. április 14-étől a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, majd 1922. június 16-ától haláláig népjóléti és munkaügyi miniszter.

Ő jegyzi az 1927-ben és 1928-ban megszülető szociálpolitikai törvényeket, amelynek pozitív hatását a városi munkásság döntő többsége élvezte. A lex Vass I (1927/XXI. tc) megnövelte a betegségi és baleseti járadék összegét a háború előtti időszakhoz képest. A lex Vass II. (1928/XL. tc.) pedig bevezette az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátást és létrehozta az Országos Társadalombiztosítási Intézetet (OTI). A gazdasági világválság kirobbanása ugyanakkor megakadályozta a betegségi és baleseti biztosítás kiterjesztését a mezőgazdaságban dolgozók részére.

Halála után minisztériumában széles körű anyagi visszaéléseket lepleztek le (Dréhr-ügy).

Művei, publikációi[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]