Bethlen-kormány
Bethlen-kormány (1921. április 14. – 1931. augusztus 24.) | |||||
Időhossz | 10 év, 4 hónap | ||||
Kormányfő | Bethlen István (miniszterelnökként) | ||||
Államfő | Horthy Miklós (kormányzóként) | ||||
Államforma | királyság | ||||
Pártok | Egységes Párt, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, Országos Kisgazda- és Földműves Párt, Keresztény Gazdasági és Szociális Párt | ||||
A Bethlen-kormány 1921. április 14. – 1931. augusztus 24. között állt Magyarország élén. A kormány több mint tíz éven keresztül irányította az országot, míg a nagy gazdasági világválság miatt meg nem bukott.
A kormány politikája
[szerkesztés]Az első világháborút követően az ország gazdasága összeomlott, a trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunista Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül 1921. április 14-én Horthy kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. 1921 októberében Bethlen István gróf legitimista érzelmei dacára a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly király második visszatérését, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását. Később, az 1920-as években a Bethlen-kormány több ízben kényszerült a legitimistáknak a kritikáival megküzdeni, akikből páran hangját éreztette a parlamentben.
Bethlen fő feladatának a gazdaság és a társadalom stabilizálását tekintette (innen kapta a „nagy konszolidátor” jelzőt). Még 1921-ben titokban kiegyezett a szociáldemokratákkal. A Bethlen–Peyer-paktum néven emlegetett egyezmény értelmében a szocialisták felhagytak a hatalomellenes izgatással és a tömegsztrájkok szervezésével (ami nagyban hozzájárult a közhangulat csillapodásához, valamint a gazdaság újraindítását is gyorsította), cserébe újra legálisan működhettek, s a választásokon is újra indulhattak (amiken innentől kezdve rendre be is jutottak a törvényhozásba, illetve az önkormányzatokba). A kormány 1924-ben életre hívta a Magyar Nemzeti Bankot és a Népszövetségtől szerzett 250 millió korona hitelt. 1927. január 1-jei hatállyal bevezette a pengőt az egyre súlyosabban elértéktelenedő magyar korona helyett, valamint új vámrendszert dolgozott ki. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.
Külpolitikájában a trianoni diktátum revízióját tekintette elsődleges feladatának. Habár hivatalosan nem támogathatta, de mindent megtett az 1921-ben zajló Nyugat-magyarországi felkelés sikerének minél nagyobb kihasználása érdekében, melynek eredményeként az Ausztriának ítélt Sopronra és vidékére népszavazást írtak ki. A soproni népszavazás sikerrel zárult, így a terület megmaradhatott Magyarország részének. Az eseményeken felbuzdulva 1922-ben előbb Kerca és Szomoróc harcolta ki a visszatérést Magyarországhoz a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságtól, majd 1923 elején további tíz falu, mind helyi népszavazás útján tért vissza Ausztriától.
Igyekezett a német és orosz befolyást minél jobban csökkenteni, ezért igyekezett jó viszonyba kerülni Angliával és Olaszországgal is. Ebbéli tevékenységét 1925-ben komolyan megingatta a frankhamisítási botrány, ami komoly presztízsveszteséget hozott az országnak, különösen miután kiderült, hogy Bethlennek is tudomása volt a tevékenységről. Bár felajánlotta lemondását, Horthy sikerrel vette rá Bethlent tevékenysége folytatására. 1927-ben magyar-olasz barátsági szerződést kötött.
Az 1929-ben kitört gazdasági világválság idején Bethlen megszorító intézkedésekre kényszerült, illetve részben jegyrendszert volt kénytelen bevezetni (pl. boletta), ami miatt folyamatosan csökkent támogatottsága, s bár megnyerte az 1931-es választásokat és így folytathatta a kormányzást, mégis alig két hónappal a parlament újjáalakulása után, augusztus végén lemondott tisztségéről.
A kormány tagjai
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- rubicon.hu
- Magyarország kormányai 1919-1931 Archiválva 2012. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Bethlen-Peyer-paktum Jegyzőkönyvének szövege Politikatörténeti Intézet honlapja
További információk
[szerkesztés]- A Bethlen-kormány megalakulása és a konszolidáció szellemi háttere. A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága 2021. szeptember 28-i, az első Bethlen-kormány megalakítása 100. évfordulója tiszteletére szervezett konferenciájának előadásai; szerk. Hollósi Gábor, Joó András, Ujváry Gábor; Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár–Magyar Napló, Budapest, 2022 (Veritas könyvek)
- 1921 – A Nagy Újrakezdés. Szerk. Hermann Róbert, Ligeti Dávid. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2023