Hegedüs Lóránt (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegedüs Lóránt
Hegedüs Lóránt miniszter.jpg
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1920. december 16. 1921. szeptember 27.
Előd Korányi Frigyes
Utód Hegyeshalmi Lajos

Született 1872. június 28.
Pest
Elhunyt1943. január 1. (70 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Szülei Hegedüs Sándor
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Lóránt témájú médiaállományokat.

Magyarzsákodi Hegedüs Lóránt (Pest, 1872. június 28.Budapest, 1943. január 1.) pénzügyminiszter, tanár, közgazdasági író, gazdaságpolitikus, az MTA tagja (levelező: 1920, tiszteleti: 1934, igazgatósági: 1935). Édesapja Hegedüs Sándor politikus volt.

Élete[szerkesztés]

Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett. A Magyar Tudományos Akadémia nagy dísztermében 1895. október 30-án. A felolvasó dr. Kováts Gyula dékán
Hegedüs Lóránt jobbról a negyedik a képen

A nemesi származású magyarzsákodi Hegedüs család sarja. Édesapja, magyarzsákodi Hegedüs Sándor (1847-1906), kereskedelmi miniszter, újságíró, édesanyja, ásvai Jókay Jolán (1849-1922) volt. Középiskolába a fővárosban, egyetemre Berlinben és Londonban járt, végül 1895-ben Budapesten avatták az államtudományok doktorává. Királyi kitüntetés mellett,[1] sub auspiciis Regis avatták doktorrá Papp Ferenccel és Szladits Károllyal. A legutolsó ilyen doktorrá avatás 1838. július 21-én történt. Akkor gróf Cziráky Jánost avatták föl.

Pályafutását a pénzügyminisztériumban kezdte, majd 1896-1902 között Amerikában a kivándorlásügyeket tanulmányozta. 1898-1918 között a pápai kerület országgyűlési képviselője. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének vezérigazgatója, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, egyetemi tanár, 1920. december 16. és 1921. szeptember 27. között az első Teleki-kormány, majd a Bethlen-kormány pénzügyminisztere. Két évtizedig szerkesztette a Közgazdasági Szemle című folyóiratot. 1920-ban az MTA és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Szépíróként a Pesti Hírlap vasárnapi számaiban vezércikkeivel és „Levelesláda” című cikksorozatával aratott nagy sikert. A Nemzeti Színház előadta Kossuth című színművét. Részt vett korának irodalmi harcaiban, a konzervatív támadásokkal szemben védelmébe vette Adyt. Közgazdasági, adóügyi és kivándorlási kérdésekkel foglalkozó munkákat jelentetett meg.

Művei[szerkesztés]

  • A magyar egyenes adók történeti fejlődése, jelen állása és reformja. Bp. 1894.
  • A tőzsde megadóztatása. Bp. 1895.
  • A magyarok kivándorlása Amerikába. Bp. 1899.
  • A magyar egyenes adók kifejlesztése az Árpádoktól. Bp. 1899.
  • A szociológia sarktétele. Bp. 1901.
  • A székelyek kivándorlása Romániába. (Különnyomat a Budapesti Szemléből) Bp. 1902. Online
  • A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarság. (Különnyomat a Budapesti Szemléből) Bp. 1905. Online
  • A községi adók áthárításának elméleti szempontjai. Bp. 1905.
  • A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története : 1892-1917. Bp. 1917.
  • Mikor a háború meghal. (r.) Bp. 1926.
  • Kossuth (színjáték) Bp. 1927.
  • Harc a magyar igazságért. Bp. 1927.
  • Gróf Széchényi István regénye és éjszakája. (r.) Bp. 1933.
  • Uram, Jézus! Bp. 1934.
  • Kossuth Lajos, legendák hőse. Bp. 1935.
  • Az adótan társadalmi elmélete. Bp. 1935.
  • Mesék a boldog öregségről. Bp. 1936.
  • Két Andrássy és két Tisza. Bp. 1937.
  • Ady és Tisza. Bp. 1940.
  • A magyar trilógia. Bp. 1941.

Irodalom[szerkesztés]

  • A magyarság jövője a háború után : Politikai tanulmány. Bp. 1916
  • Veszprém megyei fejek. Veszprém, 1929.
  • Schöpflin Aladár: -. = M. Csillag, 1943. 2. sz.
  • Judik József: – a közgazda. = Gazd. Jog, 1943.
  • Bóka László: -. = Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp. 1962.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Akik egész közép- és főiskolai pályafutásuk alatt mindig kitűnő eredménnyel tanultak, pályatársaik közt mindig a legkitűnőbbek közé tartoztak, s végül a doktori vizsgálatot is kitűnő sikerrel tették le.

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Korányi Frigyes
Magyarország pénzügyminisztere
1920-1921
Utódja:
Hegyeshalmi Lajos