Ugrás a tartalomhoz

Békesi László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békesi László
Született1942. május 31. (82 éves)
Győr
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
  • közgazdász
  • politikus
  • egyetemi oktató
    • Tisztsége
    • elnök (1981–1989, Magyar Atlétikai Szövetség)
    • Magyarország pénzügyminisztere (1989. május 10. – 1990. május 23.)
    • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
    • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
    • Magyarország pénzügyminisztere (1994. július 15. – 1995. február 28.)
    Iskolái
    A Harmadik Magyar Köztársaság 4. pénzügyminisztere
    Hivatali idő
    1994. július 15. – 1995. február 28.
    Köztársasági elnökGöncz Árpád
    ElődSzabó Iván
    UtódBokros Lajos
    A Magyar Népköztársaság 13. pénzügyminisztere
    Hivatali idő
    1989. május 10. – 1990. május 23.
    Az Elnöki Tanács elnökeStraub F. Brunó
    ElődVillányi Miklós
    UtódRabár Ferenc
    Politikai pályafutása
    Párt
    Választókerület
  • országos lista (MSZP, 1990)
  • Pest megye 15. vk. (MSZP, 1994)
    • Tudományos pályafutása
    Szakterületközgazdaságtan
    Tudományos fokozat
    Szakintézeti tagság
    A Wikimédia Commons tartalmaz Békesi László témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Békesi László (Győr, 1942. május 31. –) magyar közgazdász, politikus, pénzügyminiszter.

    Életpályája

    [szerkesztés]

    Családja

    [szerkesztés]

    Édesapja, ugyancsak Békesi László (1909–1958) jogász, pénzügyi szakértő volt Győrben, később a kispesti pénzügyi igazgatóságon[1], majd a Budai Járási Illetékhivatalnál. Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) háztartásbeli volt. Első felesége Graczka Anikó gazdasági előadó volt. Ebből a házasságból született 1971-ben lánya, Anikó óvónő. Békesi László második felesége 1992 óta Csehák Judit szocialista politikus.

    Tanulmányai, ifjúkora

    [szerkesztés]

    Albertirsán kezdett atletizálni tízéves korában, első edzője Ecsedi László volt.[2] Később távolugrásban az ifjúsági válogatott tagja is volt.

    Albertirsán végezte az általános iskolát, a középiskolát pedig Cegléden, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az egyetemre felvételi nélkül kellett volna bekerülnie, mivel díjazott lett magyar irodalomból az Országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV). Mégse vették fel az ELTE-re, arra hivatkozva, hogy tanulásának anyagi feltételei nem biztosítottak, miután édesapja meghalt. A valódi ok az Országgyűlés honlapján megjelent, 1996-ban lezárt életrajza szerint „a család gyakorló vallásossága volt”.[1] Családfenntartó lett, állást kapott az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsoknál mint adóvégrehajtási előadó. Később munkahelyi ajánlással felvették esti tagozatra a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakára. A főiskolát nem szerette, amíg tanára nem lett Faluvégi Lajos, akkori pénzügyminisztériumi főosztályvezető, a gazdasági reform előkészítő bizottságának tagja, akinek segítségével elkezdett a költségvetés elméletével foglalkozni. 1964-ben a Pénzügyi Szemle publikálta egy tanulmányát.

    1965-ben a ceglédi járási tanács költségvetési csoportjának főelőadója, majd hamarosan vezetője lett. 1967-ben a Pest Megyei Tanácsnál kapott főkönyvelői állást Budapesten. 1968-ban belépett az MSZMP-be, ami annak a feltétele volt, hogy 1969-ben pénzügyi osztályvezetővé, 1972-ben pedig a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. 1975-ben Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, a tervgazdálkodási bizottság elnöke lett.

    Békesi elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet is, kiegészítő pénzügyi szakon. 1971-ben egyetemi doktor, 1972-ben szakközgazdász, 1975-ben címzetes egyetemi docens. Szakterülete a főiskolai évektől a tanácsok gazdálkodása, ami később kiegészült az államháztartás, az adórendszer és a közkiadások kérdéseivel. A tanácsok pénzügyeiről 1979-ben egyetemi jegyzetet is írt. Ugyanebben az évben végzett és kandidátusi fokozatot szerzett a Politikai Főiskolán.

    Jóval később, 1986-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelezõ tagozatát is elvégezte.

    Az első pénzügyminiszterségig

    [szerkesztés]

    Békesi az 1960-as években Albertirsán és Dánszentmiklóson községi tanácsi pénzügyi előadó, a Ceglédi járási tanács előadója majd csoportvezetője, később a Pest megyei tanács csoportvezetője, végül pénzügyi osztályvezető-helyettese volt. 28 évesen lett a megyei tanács osztályvezetője, 30 évesen pedig már a Pest megyei tanács általános elnökhelyettese volt.

    1975-ben, mindössze 33 évesen a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé választották. Ugyanebben az évben lett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, majd 1981-ben címzetes egyetemi tanára. Ugyanettől az évtől az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára és az MSZMP Központi Bizottsága közgazdasági munkaközösségének tagja.

    1984-ben a Magyar Olimpiai Bizottság azon négy tagja közé tartozott, akik jelen voltak és nem szavazták meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Békesi tartózkodott. Ennek következtében 1985-ben elvesztette párttisztségeit és pártfegyelmit is kapott, mert részt vett egy, a bojkottált olimpiáról szóló könyv szerkesztésében, amit végül bezúztak. Hetényi István pénzügyminiszter sietett a segítségére, aki Békesit a helyettesévé választotta.

    1989. május 10. és 1990. május 23. közt a Németh-kormány pénzügyminisztere volt.

    A második pénzügyminiszterségig

    [szerkesztés]

    Békesi 1989-ben alapító tagja volt az MSZMP utódpártjaként alakult MSZP-nek. A párt a negyedik helyet szerezte meg az 1990-es országgyűlési választásokon, Békesi mégis bejutott országos listájáról a parlamentbe és az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője lett. A parlamenti ciklusban a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke és az adó albizottság elnöke volt az Országgyűlésben, 1992. júniustól, az akkor alakult európai közösségi ügyek különbizottságának a tagja is. Parlamenti felszólalásaiban, nyilatkozataiban az államháztartási reformot, a bankprivatizációt és általában is a privatizáció felgyorsítását sürgette. Ő volt az MSZP gazdaságpolitikai programja, „a Békesi-program” kidolgozója.

    Az 1994-es országgyűlési választáson az MSZP országos és Pest megyei listáján is befutó helyen szerepelt, de a Cegléd központú egyéni választókerületből jutott a parlamentbe, a második fordulóban 52,64%-ot szerezve három jelölt közül.

    Második pénzügyminisztersége

    [szerkesztés]

    Békesi lett a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ kormány első pénzügyminisztere. A Horn-kormány megszorításai, amelyeket utólag inkább utódjának, Bokros Lajosnak tulajdonítanak, már Békesi minisztersége alatt, az 1994-es pótköltségvetésben és az 1995-ös költségvetésben megkezdődtek. Pénzügyminisztersége idején mondták le például az előző, MDF-vezette kormány idején részben előkészített budapesti világkiállítás megrendezését. A felduzzadó ikerdeficit - az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya - pénzügyminisztersége végére már az ország fizetőképességet kezdte veszélyeztetni.

    Erőfeszítései a hiány visszaszorítására azonban ellentéteket szültek az MSZP-n és a kormányon belül. Nyilvánvalóvá vált a miniszterelnök és a pénzügyminiszter közti feszültség, Békesi hatáskörét csökkenteni igyekeztek, a privatizáció pedig a HungarHotels eladásának botrányos meghiúsulásával 1995 elejére tulajdonképpen leállt. Békesi 1995. január 29-én a párt siófoki frakcióértekezletén bejelentette lemondását, s azt Horn március 1-jei hatállyal elfogadta.

    Horn és Békesi ellentéte jóval korábban kezdődött, konfliktus alakult ki köztük már akkor, amikor 1993. augusztus 27-én az MSZP egész oldalas, a választópolgároknak ígérgető hirdetést jelentetett meg a Népszabadságban. Egyes vélemények szerint Békesi programja fontos szerepet játszott abban, hogy az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal.[3]

    A politikai pálya után

    [szerkesztés]

    1998-ban kilépett az MSZP-ből. 1995 és 2001 közt meghívott vendégtanár volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1979 és 2004 közt az ELTE-n. 1998-tól a Kieli Világgazdasági Kutató Intézetnek (Hamburg) és a Transnational Research Corporation Institute régiószakértője. 2004-ben és 2005-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdasági Tanácsának tagja, 2006. március 1-jétől a Pénzügykutató Rt. szakértő tanácsadója.

    2002. június 1. óta nyugdíjas.

    A 2000-rel kezdődő évtizedben viszonylag ritkábban szerepel, de időről időre megjelenik a lapok hasábjain és az elektronikus médiában. Keményen bírálta a 2002 óta regnáló szocialista vezetésű kormányok költekező költségvetési politikáját és hiányolta a hosszútávú stabilitást biztosító reformokat. 2009-ben csatlakozott a Reformszövetség nevű civil csoportosuláshoz, amely a gazdasági világválság közepette szükségesnek látott magyarországi gazdasági intézkedésekről dolgozott ki javaslatokat.

    Véleménye politikusokról

    [szerkesztés]

    2009 februárjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor bejelentett kiigazító intézkedéseiről nyilatkozva az SZDSZ-hez kötődő Liberális Gazdasági Fórum egyik ülésén úgy fogalmazott, hogy „Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani”.[4]

    2017 novemberében egy televíziós interjúban Szél Bernadettről úgy nyilatkozott, hogy nem lesz komoly ellenfele Orbán Viktornak, aki minden bizonnyal győzni fog a 2018-as választásokon, bár tevékenysége súlyos, hosszú időre kiható károkat okoz az országnak. Orbán Viktornak azt a kijelentését, hogy kormánya Isten kegyelméből kormányoz, hívő emberként blaszfémiának értékelte, és hangsúlyozta, hogy a kormány tevékenysége szögesen ellentétes a keresztény elvekkel.[5]

    Tudományos fokozatai

    [szerkesztés]
    • 1971 - A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) egyetemi doktora, summa cum laude, disszertáció: A tanácsok, mint önkormányzatok gazdasági, pénzügyi önállósága
    • 1979 - A közgazdaságtudományok kandidátusa az MTA-n (A társadalmi közös fogyasztás területi aspektusai)
    • 1979 - Címzetes egyetemi docens, MKKE
    • 1981 - Címzetes egyetemi tanár, MKKE

    Civil pozíciói

    [szerkesztés]

    Üzleti megbízatásai

    [szerkesztés]
    • 1990 és 1994 közt:
      • A Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke.
      • Az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft. felügyelő bizottsági tagja.
    • A HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft felügyelő bizottsági tagja.
    • A Fotex igazgatóságának tagja (1990-1994, 2006. július 1. –).
    • Az ABN AMRO corporate finance tanácsadója (1995–2001).

    Díjai

    [szerkesztés]

    Művei

    [szerkesztés]
    • A tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei; Tankönyvkiadó, Bp., 1978
    • Kényszerpályák és lehetőségek. Gazdasági átalakulás Magyarországon; Belvárosi Szabadegyetem Egyesület, Bp., 1996 (Belvárosi Szabadegyetem füzetek)
    • Pénzügyminiszterek reggelire. Rádai Eszter beszélget Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Kupa Mihállyal, Medgyessy Péterrel, Rabár Ferenccel, Szabó Ivánnal; Helikon–Beszélő, Bp., 2001
    • Csehák Judit–Békesi László: Ezt jól kifőztük! Hagyományosan és újszerűen; Népszabadság Könyvek, Bp., 2008

    Érdekesség

    [szerkesztés]
    • Feleségével, Csehák Judittal közösen Ezt jól kifőztük! címmel szakácskönyvet adtak ki.

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ a b Parlament.hu
    2. ↑ Életének 80.évében elhunyt Ecsedi László. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
    3. ↑ klubhalo.hu cikk. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
    4. ↑ Békesi László szerint Gyurcsány nevetséges dolgokról beszélt (origo.hu, 2009. február 20.). [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
    5. ↑ Békesi interjúja az Egyenes beszédben. [2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 11.)

    Források

    [szerkesztés]

    További információk

    [szerkesztés]


    Elődje:
    Villányi Miklós

    Szabó Iván

    		Utódja:
    Rabár Ferenc

    Bokros Lajos

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Békesi_László&oldid=27353261”