Békesi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Békesi László
Békesi László cropped.jpg
Született 1942május 31. (77 éves)
Győr
Állampolgársága magyar
Házastársa
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozása
Tisztség
  • elnök (1981–1989, Magyar Atlétikai Szövetség)
  • Magyarország pénzügyminisztere (1989. május 10. – 1990. május 23.)
  • magyar országgyűlési képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • magyar országgyűlési képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
  • Magyarország pénzügyminisztere (1994. július 15. – 1995. február 28.)
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság 4. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1994. július 15. 1995. február 28.
Köztársasági elnök Göncz Árpád
Előd Szabó Iván
Utód Bokros Lajos
A Magyar Népköztársaság 13. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1989. május 10. 1990. május 23.
Az Elnöki Tanács elnöke Straub F. Brunó
Előd Villányi Miklós
Utód Rabár Ferenc
Politikai pályafutása
Párt
Választókerület
  • országos lista (MSZP, 1990)
  • Pest megye 15. vk. (MSZP, 1994)
Tudományos pályafutása
Szakterület közgazdaságtan
Tudományos fokozat
  • a Magyar Tudományos Akadémia doktora
  • doktorátus (Budapesti Corvinus Egyetem, 1971)
  • a közgazdaságtudományok kandidátusa (1979)

A Wikimédia Commons tartalmaz Békesi László témájú médiaállományokat.

Békesi László (Győr, 1942. május 31. –) magyar közgazdász, politikus, pénzügyminiszter.

Életpályája[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Édesapja, ugyancsak Békesi László (19091958) jogász volt, pénzügy szakértő Győrben, később a kispesti pénzügyi igazgatóságon[1], még később a Budai Járási Illetékhivatalnál. Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) háztartásbeli volt. Első felesége Graczka Anikó gazdasági előadó volt. Ebből a házasságból született 1971-ben lánya, Anikó óvónő. Békesi László második felesége 1992 óta Csehák Judit szocialista politikus.

Tanulmányai, ifjúkora[szerkesztés]

Albertirsán kezdett atletizálni tízéves korában, első edzője Ecsedi László volt.[2] Később távolugrásban az ifjúsági válogatott tagja is volt.

Albertirsán végezte az általános iskolát, a középiskolát pedig Cegléden, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az egyetemre felvételi nélkül kellett volna bekerülnie, mivel ezt elnyerte, amikor díjazott lett magyar irodalomból az Országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV). Mégse vették fel az ELTE-re, arra hivatkozva, hogy tanulásának anyagi feltételei nem biztosítottak, miután édesapja meghalt. A valódi ok az Országgyűlés honlapján megjelent, 1996-ban lezárt életrajza szerint „a család gyakorló vallásossága volt”.[1] Családfenntartó lett, állást kapott az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsoknál, mint adóvégrehajtási előadó. Később munkahelyi ajánlással felvették esti tagozatra a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, pénzügyi szakra. A főiskolát nem szerette, amíg tanára nem lett Faluvégi Lajos akkori pénzügyminisztériumi főosztályvezető, a gazdasági reform előkészítő bizottságának tagja, akinek segítségével elkezdett a költségvetés elméletével foglalkozni. 1964-ben a Pénzügyi Szemle publikálta egy tanulmányát.

1965-ben a ceglédi járási tanács költségvetési csoportjának főelőadója, majd hamarosan a vezetője lett. 1967-ben a Pest Megyei Tanácsnál kapott főkönyvelői állást Budapesten. 1968-ban belépett az MSZMP-be, ami annak a feltétel volt, hogy 1969-ben pénzügyi osztályvezetővé, 1972-ben pedig a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. 1975-ben Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese lett, a tervgazdálkodási bizottság elnöke.

Békesi elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet is, kiegészítő pénzügyi szakon. 1971-ben egyetemi doktor, 1972-ben szakközgazdász, 1975-ben címzetes egyetemi docens. Szakterülete a főiskolai évektől a tanácsok gazdálkodása, ami később kiegészült az államháztartás, az adórendszer és a közkiadások kérdéseivel. A tanácsok pénzügyeiről 1979-ben egyetemi jegyzetet is írt. Ugyanebben az évben kandidátusi fokozatot szerzett és végzett a Politikai Főiskolán.

Jóval később, 1986-ban még a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelezõ tagozatát is elvégezte.

Az első pénzügyminiszterségig[szerkesztés]

Békesi a 60-as években Albertirsán és Dánszentmiklóson községi tanácsi pénzügyi előadó, a Ceglédi járási tanács előadója majd csoportvezetője, végül a Pest megyei tanács csoportvezetője, végül pénzügyi osztályvezető-helyettese volt. 28 évesen lett a megyei tanács osztályvezetője, 30 évesen pedig már a Pest megyei tanács általános elnökhelyettese volt.

1975-ben, mindössze 33 évesen a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé választották. Ugyanebben az évben lett az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, majd 1981-ben címzetes egyetemi tanára. Ugyanettől az évtől az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára és az MSZMP Központi Bizottsága közgazdasági munkaközösségének tagja.

1984-ben a Magyar Olimpiai Bizottság azon négy tagja közé tartozott, akik jelen voltak és nem szavazták meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Békesi tartózkodott. Ennek következtében 1985-ben elvesztette párttisztségeit és pártfegyelmit is kapott, mert részt vett egy, a bojkottált olimpiáról szóló könyv szerkesztésében, amit végül bezúztak. Hetényi István pénzügyminiszter sietett a segítségére, aki Békesit a helyettesévé választotta.

1989. május 10. és 1990. május 23. közt a Németh-kormány pénzügyminisztere volt.

A második pénzügyminiszterségig[szerkesztés]

Békesi 1989-ben alapító tagja volt az MSZMP utódpártjaként alakult MSZP-nek. A párt a negyedik helyet szerezte meg az 1990-es országgyűlési választásokon, Békesi mégis bejutott országos listájáról a parlamentbe és az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője lett. A parlamenti ciklusban a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke és az adó albizottság elnöke volt az Országgyűlésben, 1992. júniustól, az akkor alakult európai közösségi ügyek különbizottságának a tagja is. Parlamenti felszólalásaiban, nyilatkozataiban az államháztartási reformot, a bankprivatizációt és általában is a privatizáció felgyorsítását sürgetett. Ő volt az MSZP gazdaságpolitikai programja, „a Békesi-program” kidolgozója.

Az 1994-es országgyűlési választásokon az MSZP országos és pest megyei listáján is befutó helyen szerepelt, de a Cegléd központú egyéni választókerületből jutott a parlamentbe, a második fordulóban 52,64 százalékot szerezve három jelölt közül.

Második pénzügyminisztersége[szerkesztés]

Békesi lett a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ kormány első pénzügyminisztere. A Horn-kormány megszorításai, amelyeket utólag inkább utódjának, Bokros Lajosnak tulajdonítanak, már Békesi minisztersége alatt, az 1994-es pótköltségvetésben és az 1995-ös költségvetésben megkezdődtek. Pénzügyminisztersége idején mondták le például az előző, MDF-vezette kormány idején részben előkészített budapesti világkiállítás megrendezését. A felduzzadó ikerdeficit - az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya - pénzügyminisztersége végére már az ország fizetőképességet kezdte veszélyeztetni.

Erőfeszítései a hiány visszaszorítására azonban ellentéteket szültek az MSZP-n és a kormányon belül. Nyilvánvalóvá vált a miniszterelnök és a pénzügyminiszter közti feszültség, Békesi hatáskörét csökkenteni igyekeztek, a privatizáció pedig a HungarHotels eladásának botrányos meghiúsulásával 1995 elejére tulajdonképpen leállt. Békesi 1995. január 29-én a párt siófoki frakcióértekezletén bejelentette lemondását, s azt Horn március 1-jei hatállyal elfogadta.

Horn és Békesi ellentéte jóval korábban kezdődött, konfliktus alakult ki köztük már akkor, amikor 1993. augusztus 27-én az MSZP egész oldalas, a választópolgároknak ígérgető hirdetést jelentetett meg a Népszabadságban. Egyes vélemények szerint Békesi programja fontos szerepet játszott abban, hogy az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal.[3]

A politikai pálya után[szerkesztés]

1998-ban kilépett az MSZP-ből. 1995 és 2001 közt meghívott vendégtanár volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1979 és 2004 közt az ELTE-n. 1998-tól a Kieli Világgazdasági Kutató Intézetnek (Hamburg) és a Transnational Research Corporation Institute régiószakértője. 2004-ben és 2005-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdasági Tanácsának tagja, 2006. március 1-jétől a Pénzügykutató Rt. szakértő tanácsadója.

2002. június 1. óta nyugdíjas.

A 2000-rel kezdődő évtizedben viszonylag ritkábban szerepel, de időről időre megjelenik a lapok hasábjain és az elektronikus médiában. Keményen bírálta a 2002 óta regnáló szocialista vezetésű kormányok költekező költségvetési politikáját és hiányolta a hosszútávú stabilitást biztosító reformokat. 2009-ben csatlakozott a Reformszövetség nevű civil csoportosuláshoz, amely a gazdasági világválság közepette szükségesnek látott magyarországi gazdasági intézkedésekről dolgozott ki javaslatokat.

Véleménye politikusokról[szerkesztés]

2009 februárjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor bejelentett kiigazító intézkedéseiről nyilatkozva az SZDSZ-hez kötődő Liberális Gazdasági Fórum egyik ülésén úgy fogalmazott, hogy „Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani”.[4]

2017 novemberében egy televíziós interjúban Szél Bernadettről úgy nyilatkozott, hogy nem lesz komoly ellenfele Orbán Viktornak, aki minden bizonnyal győzni fog a 2018-as választásokon, bár tevékenysége súlyos, hosszú időre kiható károkat okoz az országnak. Orbán Viktornak azt a kijelentését, hogy kormánya Isten kegyelméből kormányoz, hívő emberként blaszfémiának értékelte, és hangsúlyozta, hogy a kormány tevékenysége szögesen ellentétes a keresztény elvekkel.[5]

Tudományos fokozatai[szerkesztés]

  • 1971 - A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) egyetemi doktora, summa cum laude, disszertáció: A tanácsok, mint önkormányzatok gazdasági, pénzügyi önállósága
  • 1979 - A közgazdaságtudományok kandidátusa az MTA-n (A társadalmi közös fogyasztás területi aspektusai)
  • 1979 - Címzetes egyetemi docens, MKKE
  • 1981 - Címzetes egyetemi tanár, MKKE

Civil pozíciói[szerkesztés]

Üzleti megbízatásai[szerkesztés]

  • 1990 és 1994 közt:
    • A Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke.
    • Az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft. felügyelő bizottsági tagja.
  • A HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft felügyelő bizottsági tagja.
  • A Fotex igazgatóságának tagja (1990-1994, 2006. július 1. –).
  • Az ABN AMRO corporate finance tanácsadója (19952001).

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei; Tankönyvkiadó, Bp., 1978
  • Kényszerpályák és lehetőségek. Gazdasági átalakulás Magyarországon; Belvárosi Szabadegyetem Egyesület, Bp., 1996 (Belvárosi Szabadegyetem füzetek)
  • Pénzügyminiszterek reggelire. Rádai Eszter beszélget Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Kupa Mihállyal, Medgyessy Péterrel, Rabár Ferenccel, Szabó Ivánnal; Helikon–Beszélő, Bp., 2001
  • Csehák Judit–Békesi László: Ezt jól kifőztük! Hagyományosan és újszerűen; Népszabadság Könyvek, Bp., 2008

Érdekesség[szerkesztés]

  • Feleségével, Csehák Judittal közösen Ezt jól kifőztük! címmel szakácskönyvet adtak ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Parlament.hu
  2. Életének 80.évében elhunyt Ecsedi László. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  3. klubhalo.hu cikk. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
  4. Békesi László szerint Gyurcsány nevetséges dolgokról beszélt (origo.hu, 2009. február 20.). [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
  5. Békesi interjúja az Egyenes beszédben. [2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X 


Elődje:
Villányi Miklós

Szabó Iván

Magyarország pénzügyminisztere
19891990
19941995
Utódja:
Rabár Ferenc

Bokros Lajos