Magyar Olimpiai Bizottság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Olimpiai Bizottság
A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján
A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján
Egyéb nevek MOB
Alapítva 1895. december 19.
Típus nemzeti olimpiai bizottság
Székhely 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51.
Elnök Kulcsár Krisztián (2017–)
Működési régió Magyarország
MOB székház (Budapest)
MOB székház
MOB székház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″
A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik[1] legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete. A nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én[2] alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása az olimpiai játékokon.

Története[szerkesztés]

Dr. Kemény Ferenc

Kemény Ferenc[3] egri reáliskolai igazgató Párizsban, a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott össze Pierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban:

Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői a kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti Budai Torna Egylet (a híres BBTE), továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe. A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban fokozatosan háttérbe szorítottak.

Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. Az 1920-as antwerpeni olimpiára Magyarországot nem hívták meg, az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozott, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot, közülük három tag neve ismert: Jacsó István ellene szavazott, Békesi László és Bogár Pál tartózkodott.

1989-ben a sportolók kezelésébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.

A MOB 2005-ben ünnepelte alapításának 110. évfordulóját a Nemzeti Színházban, ahol Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke és Jacques Rogge, a NOB elnöke is részt vett.

„ Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett. – Juan Antonio Samaranch ”

Elnökei[szerkesztés]

Kulcsár Krisztián, a MOB 2017-ben megválasztott elnöke

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy előzi meg alapítási idejét.
  2. ↑ http://www.mob.hu/kozerdeku
  3. ↑ Emlékére nevezték el az egri sportcsarnokot, és állítottak szobrot a Testnevelési Főiskola szoborparkjában.

További információk[szerkesztés]

  • 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről

Források[szerkesztés]

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökei

dr. Berzeviczy Albert (1895–1904) · gróf Széchényi Imre (1904–1905) · gróf Andrássy Géza (1905–1907) · gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula (1907–1927) · Muzsa Gyula (1927–1940) · dr. Prém Gyula (1941–1944) · Jámbor Alajos és Barcs Sándor (1947–1948) · Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond (1948–1951) · Hegyi Gyula (1951–1958) · Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán (1958–1962) · Hegyi Gyula (1962–1964) · Egri Gyula (1964–1969) · dr. Beckl Sándor (1969–1978) · Buda István (1978–1986) · Deák Gábor (1986–1989) · Schmitt Pál (1989–2010) · Borkai Zsolt (2010–2017) · Kulcsár Krisztián (2017– )

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Olimpiai_Bizottság&oldid=20797121”