Magyar Olimpiai Bizottság
| Magyar Olimpiai Bizottság | |
 | |
| A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján | |
| Egyéb nevek | MOB |
| Alapítva | 1895. december 19. |
| Típus | nemzeti olimpiai bizottság |
| Székhely | 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51. |
| Elnök | Kulcsár Krisztián (2017–) |
| Működési régió | Magyarország |
 MOB székház
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″ | |
| A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik[1] legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete. A nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én[2] alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása az olimpiai játékokon.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
.jpg)
Kemény Ferenc[3] egri reáliskolai igazgató Párizsban, a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott össze Pierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban:
- Dimítriosz Vikélasz elnök (Görögország)
- Pierre de Coubertin titkár (Franciaország)
- Alekszandr Dmitrijevics Butovszkij (Oroszország)
- Jiří Guth-Jarkovský (Csehország)
- dr. Kemény Ferenc (Magyarország)
- Viktor Gustaf Balck (Svédország)
- dr. Willibald Gebhardt (Németország)
Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői a kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti Budai Torna Egylet (a híres BBTE), továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe. A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban fokozatosan háttérbe szorítottak.
Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. Az 1920-as antwerpeni olimpiára Magyarországot nem hívták meg, az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozott, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot, közülük három tag neve ismert: Jacsó István ellene szavazott, Békesi László és Bogár Pál tartózkodott.
1989-ben a sportolók kezelésébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.
A MOB 2005-ben ünnepelte alapításának 110. évfordulóját a Nemzeti Színházban, ahol Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke és Jacques Rogge, a NOB elnöke is részt vett.
| „ | Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett. – Juan Antonio Samaranch | ” |
Elnökei[szerkesztés]
- dr. Berzeviczy Albert (1895–1904)
- gróf Széchényi Imre (1904–1905)
- gróf Andrássy Géza (1905–1907)
- gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula (1907–1927)
- Muzsa Gyula (1927–1940)
- dr. Prém Gyula (1941–1944)
- Jámbor Alajos és Barcs Sándor (1947–1948)
- Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond (1948–1951)
- Hegyi Gyula (1951–1958)
- Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán (1958–1962)
- Hegyi Gyula (1962–1964)
- Egri Gyula (1964–1969)
- dr. Beckl Sándor (1969–1978)
- Buda István (1978–1986)
- Deák Gábor (1986–1989)
- Schmitt Pál (1989–2010)
- Borkai Zsolt (2010–2017)
- Kulcsár Krisztián (2017– )
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy előzi meg alapítási idejét.
- ↑ http://www.mob.hu/kozerdeku
- ↑ Emlékére nevezték el az egri sportcsarnokot, és állítottak szobrot a Testnevelési Főiskola szoborparkjában.
További információk[szerkesztés]
- 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről
Források[szerkesztés]
- A MOB honlapja
- A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. In: Magyarország a XX. században
- Barcs Sándor: A modern olimpiák regénye. Sport kiadó, Budapest, 1964
|
