Oltványi Imre
| Oltványi Imre | |
| A Magyar Nemzeti Bank 6. elnöke | |
| Hivatali idő 1945. április 17. – augusztus 31. | |
| Előd | Temesváry László |
| Utód | Kárász Artúr |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1945. július 21. – november 12. | |
| Előd | Vásáry István |
| Utód | Gordon Ferenc |
| A Magyar Nemzeti Bank 8. elnöke | |
| Hivatali idő 1945. november 15. – 1946. augusztus 9. | |
| Előd | Kárász Artúr |
| Utód | Csejkey Ernő |
| A Szépművészeti Múzeum főigazgatója | |
| Hivatali idő 1949 – 1952 | |
| Előd | Genthon István |
| Utód | Redő Ferenc |
| Született | 1893. február 20.[1] Bácsalmás |
| Elhunyt | 1963. január 13. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
| Házastársa | Rózsa Lilian Julianna (h. 1923–1963) |
| Gyermekei | Oltványi Ambrus |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1920) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oltványi Imre témájú médiaállományokat. | |
Oltványi Imre, születési és 1940-ig használt nevén Ártinger Imre (Bácsalmás, 1893. február 20. – Budapest, 1963. január 13.[2]) magyar politikus, pénzügyminiszter, művészeti író, műgyűjtő, műkritikus.
Élete
[szerkesztés]Ártinger János községi írnok és Oltványi Erzsébet fiaként született. 1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója) volt.
1930-ban alapító tagja a Független Kisgazdapártnak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A második világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban.
1945 januárjától a Magyar Nemzeti Bank elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946 júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ.
1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai Türr István Múzeumra hagyta.
Halálát szívtrombózis okozta.
Családja
[szerkesztés]Felesége Rózsa Lilian (1903–1957)[3] volt, Rózsa Miklós művészettörténész és Beck Blanka lánya, akivel 1923. május 29-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. Esküvői tanúik Madarassy-Beck Gyula és Havas Emil voltak.[4]
Irodalmi munkássága
[szerkesztés]Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a Magyar Művészet című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a Magyar Nemzet állandó képzőművészeti kritikusa.
Főbb művei
[szerkesztés]- Egry József (Budapest, 1932)
- Derkovits Gyula (Budapest, 1934. mindkét könyv Ártinger Imre néven)
- Művészeti krónika. Összegyűjtött képzőművészeti írások; szerk., utószó, jegyz. Sümegi György; MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1991
- Derkovits Gyula; 2. bővített kiadás; Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 15/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Oltványi Imréné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 27/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 814/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. október 8.)
Források
[szerkesztés]- Farkas Zoltán: In memoriam Oltványi Imre (Művészet, 1963. jún.)
- Solymos Ede: Oltványi Imre emlékkiállítás (Baja, 1963)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Artportal Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Oltványi Imre emlékkiállítás. Baja, Türr István Múzeum, 1963. júl.; rend. Miskolczy Ferenc, katalógus összeáll. Solymos Ede; s.n., Baja, 1963 (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)
