Redő Ferenc
| Redő Ferenc | |
| Született |
1913. augusztus 29. Budapest |
| Elhunyt |
2012. október 1. (99 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | festőművész |
| A Szépművészeti Múzeum igazgatója | |
| Hivatali idő 1952 – 1955 | |
| Előd | Oltványi Imre |
| Utód | Pigler Andor |
Redő Ferenc (Budapest, 1913. augusztus 29. – Budapest, 2012. október 1.) magyar festőművész.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Redő Ferenc egy budapesti izraelita polgári család harmadik gyermekeként született. Szülei Redő Ignác és Pollák Leona voltak. Már a gimnáziumi tanulmányai során eldöntötte, hogy festőművész lesz, de az érettségi után családja akaratából a jogi karra iratkozott be. A jogi tanulmányok helyett azonban inkább a művészettörténettel foglalkozott, múzeumokat képzőművészeti kiállításokat látogatott. Festészeti tanulmányait 1932-ben Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla szabadiskolájában kezdte meg. A két mester közül felfogása Aba-Novákkal került közelebbi kapcsolatba. Mindazonáltal hatással volt rá Iványi-Grünwald és a festőiskolában szintén tanító Berény Róbert munkássága is. Redő a tanult ismereteket olyan módon ötvözte saját művészi világába, ami egyedi megjelenést biztosított számára.
A festészet mellett maradandó alkotásokat hozott létre a linóleummetszés, a textilfestés és – 1938-tól – a gobelinkészítés műfajában, de munkásságát végigkísérte a rajz és a grafika is. Gazdag, erőteljes színkombinációi, ironikus vonalai jellemzik művészetét. A világháború után feleségével úgy döntöttek, hogy a kulturális élet területén vállal szerepet: 1952 és 1954 között a Szépművészeti Múzeum főigazgatójaként, majd 1954 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. A festészettel 1952-től kezdett ismét intenzívebben foglalkozni, de eleinte csak rajzolt, majd rátalált a textilfestés sajátos műfajára, a batikra. Később, könnyen lehet, hogy a jóbarát Ferenczy Noémi hatására, 1965-től a feleségével együtt gobelinhímzéssel is foglalkozott. Ezt a technikát élete hátralévő részében folyamatosan művelte, és számos jelentős, nagy méretű kárpitja került a legkülönbözőbb intézmények, múzeumok, hazai és külföldi gyűjtők tulajdonába (Szántó Kovács János, A vörös postakocsi, Kakas, Árvíz stb.).
Kiállításai[szerkesztés]
Több egyéni kiállítása, illetve feleségével közös tárlata volt nemcsak itthon, de külföldön, így Párizsban is. Műveit többek között a Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és több közintézmény is őrzi.
Magánélete[szerkesztés]
Feleségével, Vörös (Eisler) Rozália (1919-1992)[1] festőművésszel Aba Novák iskolájában ismerkedett meg, egy fiuk és egy lányuk született. A festő a XIII. kerület díszpolgára volt, közel 60 éven át élt és alkotott a Csanády utcai lakásában. Leányfalun, másik kedves tartózkodási helyén helyezték örök nyugalomra.[2]
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Aba-Novák Judit: Redő Ferenc. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1971.
- Artportál
- Elhunyt Redő Ferenc
