Ugrás a tartalomhoz

Újlipótváros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újlipótváros
A Szent István park (Háttérben a Dunapark házakkal[1])
A Szent István park
(Háttérben a Dunapark házakkal[1])
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXIII. kerület
Népesség
Teljes népesség36 888 fő (2011)[2] +/-
Elhelyezkedése
Újlipótváros (Budapest XIII. kerülete)
Újlipótváros
Újlipótváros
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 03′ 15″47.518611°N 19.054167°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 03′ 15″47.518611°N 19.054167°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlipótváros témájú médiaállományokat.

Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. (Eredetileg a Budapest V. kerületi Lipótváros északi részét nevezték így, utalásként arra, hogy ezt a területet csak a 19. század vége felé parcellázták.[3]) A pesti szleng gyakran tréfásan „Lipóciának” nevezi.[4][5]

Határai

[szerkesztés]

A Duna (Carl Lutz rakpart, a Margit hídtól a Dráva utcáig) – Dráva utca – Váci út – Nyugati tér – Szent István körút[6]

Története

[szerkesztés]
A tervezett Újlipótváros egy 1890-as térképen

A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan települt be dél felől. A Nagykörút felépítése előtt a Szent István körúttal egyező nyomvonalon haladt a Fegyvergyár utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a Duna-parthoz közel a Király Sörfőzde, a Csáky (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétől északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült.[7]

A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az Magyar Villamossági Rt. telepe, mellette észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a Révész utcai fűtőmű. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara túlnőtte Európáét, és lassan Magyarország malomipara (amely vezető szerepet töltött be Európában) elsorvadt, emiatt a telepek pedig idővel felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór utca környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az 1970-es évekig működött.

A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint az ipar kitelepítését követően a körút mellett bérlakásokat építettek. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület a mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor II. Lipót nevét viselő Szent István körutat.[7] A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház.[8]

Az Újpesti rakpart a Margit híd és a Dráva utca között 1900–1903 között épült ki.[9][10][11] A folyamszabályzási munkák során történt feltöltésekkel part menti beépíthető telkekhez jutott a városrész.

A Palatinus-házak egy 1927-es képeslapon

A Pozsonyi út elején álló Palatinus házak 1911-ben épültek szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei alapján.[12][13] A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak az 1920-as évek végén kezdődtek el a városrész déli telkein, még körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira.[12] Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot.[12] Ezek a házak jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a historizáló, art déco és bauhaus stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a betelepülőket.[14] A városrész hamar népszerűvé vált a közép- és felsőközéposztálybeli értelmiség körében.[15] Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel, és él itt. Alacsony a fluktuáció, kevesen költöznek el.

A Palatinus-házak építésével egy időben az ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben foglalkozást biztosított a munkanélkülieknek.[16] A Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten, 2 ezer kötetes állományát a munkások helyben olvasva vagy kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.[17]

1936–38 között épült a Visegrádi utca szakorvosi rendelő az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) beruházásában, amelynek két oldalsó szárnyát 1955-ben két emelettel bővítették.

A városrész felépülését követően számos tehetősebb zsidó család költözött át a Szent István körút déli oldalán fekvő Lipótvárosból.[18] A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos biztonságban élhetett. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége.[19] A vészkorszakot túlélt zsidó népesség körében gyakran ma is erős a kötődés Újlipótvároshoz. A helyiek meghatározónak tekintik a környék zsidó identitását és annak kulturális vonatkozásait.[20][21][22][23]

A Lehel tér mellett, a Lehel utca elején 1949–1950 között épültek az Élmunkás házak.[24] Az 1960-as évek foghíjtelkeket építettek be.[12]

A 76-os trolibusz 1955 óta közlekedik.

Az Ipoly utca és a Dráva utca között 1976 és 1979 között épült fel a 4 ezer lakásos Kárpát utcai lakótelep,[12] ezzel párhuzamosan elbontották a Pozsonyi úton addig haladó 15-ös villamost, a romos gázgyári melléktelepeket, illetve a Pozsonyi út és a Dráva utca sarkán állt, Dunára néző régi udvarházat. (A villamosjárat forgalmát 1978-ban a 79-es, majd 2008-tól a 75-ös jelzésű trolibusz vette át.)

A Hollán Ernő utca (1945–1992 között Fürst Sándor utca) eleje 2009 óta sétálóutca. Ugyancsak sétálóutca lett a Vígszínház melletti rövid Ditrói Mór utca. (Több más közterület, így például a Pozsonyi út vagy a Lehel utca is megújult, a rekonstrukciók során törekedtek a zöldsávok növelésére is.)

Látnivalók, érdekességek

[szerkesztés]

A Szent István körút páros oldala és a Nyugati tér

[szerkesztés]

Az 1884 és 1904 között felhúzott házsor a Nagykörút kiépítésének idejéből származó többemeletes, eklektikus lakóépületek. Tervezőik: Kauser, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula, Hudets, Wellisch Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann.[25]

Vígszínház

[szerkesztés]
Bővebben: Vígszínház
A Vígszínház este

Az 1896-ban átadott Vígszínház Fellner és Helmer tervei alapján, historizáló stílusban épült. A főváros negyediknek elkészült színháza hamar kitört a neki szánt könnyed műsorok előadására szorítkozó szerepből, és mára Budapest népszerű színházává vált a műfajok széles választékával.[8]

A színház környékén hamar kialakult a filmes élet is, maga a színház alapította 1911-ben az első magyar filmgyárat, a Hunnia filmvállalatot. Ugyanebben az évben nyílt meg a színház tőszomszédságában a KINO művészmozi elődje, az Elit Mozgó.[26]

KINO mozi

[szerkesztés]

Budapest egyik első filmszínházaként alapította Rózsa Izsó 1911-ben a KINO elődjét, az Elit Mozgót a Lipót körút 16. szám alatt, a Vígszínház mellett.[27] A kezdetben némafilmeket vetítő mozi egy háromszáz férőhelyes nagyteremmel és kis előtérrel működött. A némafilm elengedhetetlen kelléke, a zenei aláfestés megkövetelte mozizenész vagy akár mozizenekar fenntartását is, ez az Elitnél 6 főt jelentett.[28]

A mozi túlélte a sok filmszínházat elragadó időszakot, amikor a hangosfilm átvette az egyeduralmat a filmiparban. Hosszú történelme során sokféle nevet viselt, és többször megváltozott a működés hangsúlya. 1943–44-ben Mesevár néven a gyermekek mozija volt, majd 1954-ben a visszavett Elit nevet a szerényebb Tanácsra cserélték. 1979-től a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet.[27] A ma KINO nevet viselő moziban művészfilmeket vetítenek, emellett egyéb programokat is szerveznek.[29]

A 1970-es években csökkentették a nézőtér méretét és elegáns belső teret alakítottak ki benne. Újabb átalakítást követően két termet alakítottak ki, ezek a Latinovits Zoltán illetve a Dajka Margit nevet viselik. A mozi előterében kávézó működik.


Budapest Jazz Club

[szerkesztés]

A 2013 óta Budapest Jazz Clubként működő nagy múltú kulturális színtér korábban az Odeon Lloyd majd később Duna és Odeon moziknak adott otthont. Időrendi sorrendben Lloyd – Duna – Lloyd - Duna – Odeon-Lloyd néven működtek a filmszínházak és filmkölcsönzők. A mozit magában foglaló vasbetonvázas, kettős bérház (Hollán Ernő u. 7/a és 7/b) építtetője „dr. Markovits Károlyné és Társasház” volt. A házat a városban több modern épületet is jegyző Hofstätter Béla – Domány Ferenc páros tervezte. Az ötszáz nézőt befogadni képes filmszínházat 1937. október 5-én adták át. Számos belső átépítés és modernizálás után 2003 márciusában az Odeon mint művészmozi-videotéka és kávézó nyitotta meg újra kapuit Odeon-Lloyd néven. A mozi 2012-es bezárását követően költözött be a korábban Múzeum utcában üzemelő Budapest Jazz Club, mely számos nemzetközi ismertségű világsztár fellépővel, rangos hazai előadóval, fesztiválokkal és saját éttermével azóta is a kerület és egyben a főváros fontos kulturális helyszíneként működik.

Palatinus-házak

[szerkesztés]
Bővebben: Palatinus-házak

A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg Vidor Emil tervei alapján 1911-ben. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével zajló pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.[17]

Phönix ház

[szerkesztés]
A Phönix ház belső udvara

Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján a Phönix Életbiztosító Társaság és Turul – Magyar Országos Biztosító Rt. 1928–29-ben építtette a Katona József utca, Tátra utca, Raoul Wallenberg- és a Pannónia utca által határolt telken, a városrészre jellemző keretes beépítési módban. Az eredetileg 146 lakásos műemlék épületegyüttes gondozott belső udvarán terebélyes fák adnak árnyékot.[30][31][32]

Szent István park

[szerkesztés]
Bővebben: Szent István park (Budapest)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében határozta el az 1937 óta Szent István nevét viselő park létesítését a volt parkettagyár helyén.[12] A Csanády utca nyugati végében az Újpesti rakpart rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen elterülő, a helyiek körében igen kedvelt parkot 1934–1935 között alakították ki Rerrich Béla tervei szerint eleinte Lipótvárosi park, majd – az ötletgazdáról elnevezve - Rakovszky park néven.[33] A parkban és a környező házak falán több szobor illetve emlékmű – köztük Raoul Wallenbergé és Fejtő Ferencé – áll, a közepén szökőkút frissíti a levegőt. A szabadidő aktív eltöltéséhez egyebek mellett pingpongasztalok és sportpálya áll rendelkezésre. A park ma is ismert könnyűzenei együttesek megalakulásának helyszíne (például: Hungária), és e jelentős zöldfelület pihenést és nyugalmat kínál az itt lakóknak.

Az említett 1928-as rendelkezés egységes stílust is előírt a környék házaira.[12] Ennek megfelelően épültek meg a Duna-parti parkot körülvevő 5-6 emeletes, a kor modern stílusát képviselő házak. A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1938-ban megnyitott Dunapark Kávéház.[34]

1961-ben Jancsó Vilmos, 1974-ben Csorba Veronika tervei szerint építették újra. Az 1997–1998 között zajlott utolsó felújítása óta éjszaka zárva tart.[35] Ekkor a sétautakat, a növényzetet, a szabadtéri enteriőrjét felújították, a két játszótér is újabb játékokkal gyarapodott. 2010-ben rózsakertet ültetett a Főkert.

A parkban a nyári hónapokban rendszeresen tartanak zenei előadásokat is. (A zsúfoltságát enyhítendő a környéken a közelmúltban épült a Duna terasz, a Ruttkai Éva park, a Thurzó park és a Gabriel García Márquez park.)

Pozsonyi úti református templom

[szerkesztés]
Bővebben: Pozsonyi úti református templom

A Pozsonyi út északi végénél áll az 1940-ben felszentelt református Hálaadás templom, Tóth Imre és Halász Jenő közös munkája. A Margit-szigetre néző templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a homlokzatot csupán 1987-ben sikerült teljesen helyreállítani.

Cézár ház

[szerkesztés]
A Cézár Ház bejárata

A Cézár Ház a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögben felépült lakónegyed. Az 5 milliárd forintból 2002 tavaszára felépült együttes az Autóker Holding Rt. első lakóingatlan-beruházása volt.[36] Különlegességét az épület Hegedűs Gyula utcai homlokzatába beépített védett klasszicista kapu és timpanon adja, ami a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai[37] áramfejlesztőjéből maradt meg, amikor azt 1992-ben elbontották.[38][39]

Újlipótváros írói és kulturális élete

[szerkesztés]

A kerületrész történetét, mindennapi életét többen kutatták/kutatják, például műveiben írt róla Bächer Iván és Kulcsár István. Mások mellett itt él Kemény István költő,[40] Spiró György, Parti Nagy Lajos és Gerlóczy Márton, illetve Báthori Csaba költő, műfordító, esszéista is. Újlipótváros híres szülöttei közé tartozik Radnóti Miklós. Polgár Ernő a Szépírók Társasága programjaként szerkesztett Újlipótvárosi esték című műsoraiban is sokszor szembesült a ténnyel, milyen sokan születtek, nevelkedtek, éltek, élnek Újlipótvárosban, s kötődtek, kötődnek ma is – az 1950-ben Margitszigettel együtt Lipótvárostól elszakított – városrészhez. Írók, színészek, képzőművészek, tudósok, politikusok, közéleti személyiségek: akik a városrész szellemi, művészi műhelyeiben megfordultak, megfordulnak irodalmi folyóiratok szerkesztőségeiben, könyvkiadókban, kiállítótermekben és színházakban.[41] Szoros a kötődése a városrészhez a XIII. kerület díszpolgárainak: Horn Gyulának, Balla Zsófiának, Vámos Miklósnak, Vitray Tamásnak, Fenyő Miklósnak és Grecsó Krisztiánnak.

Radnóti nevét viseli a Kárpát utcai lakótelepen Vadász György tervei szerint épült, majd 2011-ben megnyitott RaM Colosseum Művelődési Központ.

Közlekedés

[szerkesztés]

A 75-ös és 76-os trolibusz a 15-ös autóbusszal együtt segíti a közösségi közlekedést. A Váci út alatt futó M3-as metróvonal tartja a kapcsolatot a főváros bármely részével. A rakpart újlipótvárosi részén több hajóállomás üzemel, át lehet például menni a szemközti Margit-szigetre is. A Nyugati pályaudvar, a WestEnd City Center, a Nagykörút fontos csomópontok, találkozóhelyek.

A városrész teljes egészében fizető parkolási övezet.[42]

A Lehel tér vastag zivatarfelhő alatt

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Vincze Miklós – Visszakapta eredeti arcát Újlipótváros egyik legszebb modern lakóháza (24.hu, 2020. 06. 09.)
  2. ↑ A KSH 2011-es népszámlálási adatai
  3. ↑ Budapesti utcanevek A–Z, Corvina kiadó, 2013, 90. o.
  4. ↑ Bacher Iván, Teknős Miklós – Újlipócia, képeskönyv (Ab Ovo Kiadói Kft. 2014) ISBN 978-615-535-342-0
  5. ↑ Kulcsár István – Szőlőföldem, Lipócia (Atlantic Press Kiadó, 2024) ISBN 9789635571208
  6. ↑ Budapesti utcanevek A–Z, Corvina kiadó, 2013, 63. o.
  7. ↑ a b Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 173. o. ISBN 963-05-6411-4   (Nagykörút)
  8. ↑ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.
  9. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században – Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten – Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  10. ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán – Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizek
  11. ↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  12. ↑ a b c d e f g Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 558. o. ISBN 963-05-6411-4   (Újlipótváros)
  13. ↑ A 2021-ben megnyitott ZSILIP – Zsidó Közösségi Központ és Zsinagóga rövid ismertetője, többek között a Palatinus házakról
  14. ↑ Bauhaus séta Újlipótvárosban. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  15. ↑ Újlipócia – város a városban – Kép-tér blog, 2013.01.06.
  16. ↑ A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárának rövid története. [2010. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  17. ↑ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 17. o.
  18. ↑ Karádi Viktor – Lipócia a Soá előtt (Szombat folyóirat, 2021. 08. 29.)
  19. ↑ Szita Szabolcs: A budapesti csillagos házak(1944-45)
  20. ↑ Markó Anita – „Újlipócia szívcsakrája” / „Wass Albertet mi nem tartunk” (Magyar Narancs, 2019.10.07.)
  21. ↑ Zelki Benjamin – Az Újlipótváros-mítosz, és ami mögötte áll (varosilevego.blog.hu, 2015. 09. 26.)
  22. ↑ Zsilip – Zsidó Közösségi Központ és Zsinagóga honlapja
  23. ↑ Klein Rudolf - Lipócia, a modern stetl (Szombat folyóirat, 2021. 07. 31.)
  24. ↑ Az egykori élmunkás házak a Lehel piac mellett: 1950-ben kiváltság volt lakáshoz jutni itt, a lakók nagy része mégis költözni akart. – kep-ter.blog.hu, 2021. 09. 08.
  25. ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 125. o.
  26. ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98. o.
  27. ↑ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98-99. o.
  28. ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 101. o.
  29. ↑ A KINO honlapja. [2010. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  30. ↑ Papp Géza - Titkos udvar Újlipóciában: a Phönix-Turul ház (Fővárosi blog, 2020. 09. 18.)
  31. ↑ Vincze Miklós – Szocreálnak tűnhet, pedig lassan százéves lesz egy újlipótvárosi óriás (24.hu, 2020. 05. 02.)
  32. ↑ Kiss Eszter - Phönix és Turul: egy „elég jó” ház Újlipótvárosból (Index.hu, 2017. 01. 08.)
  33. ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 447. o. ISBN 963-05-6411-4   (Szent István park)
  34. ↑ Dunapark kávéház. [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  35. ↑ Szent István park – Budapest100
  36. ↑ Cézár-ház, Budapest (épülettár.hu)[halott link]
  37. ↑ ma: Hegedűs Gyula utca
  38. ↑ Cézár ház
  39. ↑ Áramházak. [2018. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
  40. ↑ Gólya Ági - Kemény Zsófi: a mai napig a szüleimet kérdezem, mit olvassak Archiválva 2021. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (Forbes, 2019.11.15.)
  41. ↑ Polgár Ernő - Újlipótvárosi séták / Emléktáblák nyomában, 2010 (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2013. 03..22.)
  42. ↑ Budapesti önkormányzat Parkolási Kft.

Források

[szerkesztés]
  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Ariton Kft., Budapest, 2019 ISBN 978-615-00-5852-8
  • Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3 
  • Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újlipótváros&oldid=28758563”