Budapest XIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XIII. kerülete
Árpád-házi Szent Margit-templom a Lehel téren
Árpád-házi Szent Margit-templom a Lehel téren
Budapest XIII. kerülete címere
Budapest XIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Angyalföld
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Angyalföld
Göncz Árpád városközpont
Népsziget (déli része)
Újlipótváros
Vizafogó
[1]
Irányítószám 1131-1139
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Tóth József (MSZP)
Országgyűlési képviselő Hiszékeny Dezső (MSZP)
Népesség
Teljes népesség 120 199 fő (2015. jan. 1.)[2]
Rangsorban 4.
Népsűrűség 8954 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,43 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIII. kerülete (Budapest)
Budapest XIII. kerülete
Budapest XIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 03′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 03′ 58″
Budapest XIII. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XIII. kerülete Budapest főváros egyik kerülete a pesti oldalon. Az Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Újlipótváros, Vizafogó városrészekből és a Népsziget déli részéből álló kerület a 19. század végéig jórészt vidékies jellegű kültelek volt, a század végén és a 20. század elején végbement gyors fejlődés azután a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává változtatta. A rendszerváltás után az ipar háttérbe szorulásával a jó közlekedésnek is köszönhetően viszonylag gyorsan a kereskedelem és szolgáltatás vette át a vezető szerepet, és mára a főváros egyik leggyorsabban fejlődő kerületévé vált.

A hozzá tartozó Újlipótváros déli részének századeleji építészete jelentős turisztikai vonzerőt jelent, a kerület középső régiójában pedig közintézmények sora rendezte be székhelyét. 2013-ig a Margit-sziget is a kerület része volt, 2013 júniusában közvetlenül Budapest önkormányzatának igazgatása alá került.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Határai[szerkesztés]

A 2013. évi CXXVIII. törvény rendelkezései szerint e kerület határai:

„A XIII. kerület határa: a Népsziget déli csúcsától a Duna fő, majd pesti ágának középvonalán halad a Margit hídig, innen a Jászai Mari téren át és a Szent István körúton a Nyugati térig, a Nyugati tér nyugati, majd délkeleti oldalán a Váci útig, a Váci úton a Ferdinánd hídig, innen a Lehel úton a Bulcsú utcáig, a Bulcsú utcán az aluljáró bejáratáig, majd a MÁV 28224 hrsz.-ú ingatlanának északnyugati határvonalát követve a Dózsa György útig, innen a Dózsa György utat keresztezve, a Vágány utcán a XIII. kerület régi határvonalát követve a Róbert Károly körútig, ezen, a Dévényi úton, a Szegedi úton, a Tatai úton át a Kámfor utcáig, ezen a MÁV vonalon át Újpest határáig, innen a főváros és Újpest régi közös határa mentén a Göncöl utcáig, a Göncöl utcán a MÁV vasútvonaláig, a vasúti töltés északkeleti oldalán vissza a régi újpest-budapesti közös határig, az újpesti összekötőhíd újpesti hídfőjéig, innen a régi közös határvonal mentén a Palotai-sziget déli csúcsáig, innen a Duna főágának középvonalán a Népsziget déli csúcsáig.”[3]

Földrajza[szerkesztés]

A kerület nagy része a pesti homoksíkságon, kisebb része dunai szigeteken terül el. Felszínét a Duna alakította, Vizafogó területének jó része még a 19. században is zsombékos terület volt, csak a 20. század elejére töltődött fel.[4] Ennek a területnek az Árpád híd lábánál fekvő részét (az alsó rakparttal és a Margit-sziget alacsonyabban fekvő részeivel együtt) árvízveszélyes területként tartja nyilván a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság.[5] A kerület másik jelentős vízfolyása a Rákos-patak, amely itt ömlik a Dunába. A vízfolyás (a Dunához hasonlóan) beton mederben folyik keresztül a Tahi és a Vizafogó utca mellett.

A kerülethez tartozik a Népsziget déli fele. A szigetet az északi (Újpesthez tartozó) végén az 1830-as években töltéssel összekötötték a pesti parttal, így hozva létre a Téli Kikötő mintegy 28,6 hektáros[6] öblét. Az öböl egykor a magyar hajógyártás színtere volt, ma inkább a horgászat és vízi sportok szerelmesei fontos részei az arculatának.

Az Újpesti-öböltől délre a kavicsbányászat eredményeként alakult ki a mesterséges FOKA-öböl.

Történelmi városrészek[szerkesztés]

Angyalföld[szerkesztés]

Angyalföld a kerület térképén

A kerület északkeleti részén fekvő, ma legnagyobb városrésze. Nevének német alakja (Engelsfeld) már 1830-as években kiadott térképen is szerepelt, és eredetileg a Róbert Károly körút, váci vasútvonal, Újpest, Béke út, Béke tér, Lehel utca által határolt területet jelölte. A területet nevezték még Napföldnek is.

A mai Angyalföld rendkívül sokféle jellegű körzetből tevődik össze, igazán jelentőssé az iparosodás következtében, a 19. század legvégén, a 20. század elején vált. Megtalálhatók itt a tíz- és négyemeletes panelházak éppúgy, mint a családi házas övezetek vagy az új építésű lakóparkok. A hajdani ipari zónák a Váci út mentén mára szinte teljesen átalakultak: irodaházak, kis- és nagykereskedelmi egységek, lakóparkok vették át üzemcsarnokok helyét.

Erdőtelkek[szerkesztés]

Felsőbikarét[szerkesztés]

Kikötő-dűlő[szerkesztés]

A Meder utca, Váci út, Újpest és a Duna (Újpesti öböl) között elterülő rész régi neve.[7] Itt működött a Ganz Hajó- és Darugyár, ma ennek helyén áll a Duna Plaza, Magyarország első plázája.

Lőportárdűlő[szerkesztés]

Lőportárdűlő a kerület térképén
A kármelita templom

A Dózsa György út, Szabolcs utca, Róbert Károly körút, Váci út négyszöget a 20. század elejéig teljes egészében katonai célokra használták, innen származik a terület Lőportárdűlő elnevezése,[8] ma Angyalföld része.

A terület délnyugati részén, a Kassák Lajos és az Angyalföldi utca mentén, a 20. század elején épült, leromlott állapotú két- és háromemeletes téglaépületek állnak. Középső részén a Tüzér utcai- és a Gidófalvy utcai lakótelep tízemeletesei magasodnak, a Lehel utcától keletre elsősorban szolgáltató vállalkozások működnek, itt volt a Szabolcs utcai Kórház is.

Újlipótváros[szerkesztés]

Újlipótváros a kerület térképén
Pozsonyi úti ház

A kerület déli, Duna-parti városrésze, amelyet 1950-ben csatoltak hozzá, előtte Lipótvároshoz tartozott. Déli részén, Budapesten ritkaságszámba menő, egységes városnegyedet alkotnak az 5-6 emeletes, többségükben az 1920-as és 30-as években emelt, belső udvaros lakóházak. Itt található a Vígszínház és a Szent István park is.

Északi felén nagyobb a korszakok keveredése, állnak itt századeleji bérházak csakúgy, mint lakótelep. A 90-es években megjelentek rajta a lakóparkok is.

Vizafogó[szerkesztés]

Vizafogó a kerület térképén
Panel a Vizafogó lakótelepen

A Dráva utca és a Rákos-patak közötti Duna-parton húzódik a Vizafogó, ma leginkább lakótelepeiről (Vizafogó- az Árpád hídtól délre és Árpád hídi, tőle északra), azonban vannak régebbi épületek is a városrészben. Téglaépítésű, udvaros bérházak állnak a Váci úti irodaházak és a Vizafogó lakótelep második üteme között; a Dagály utca két oldalán, pedig, alacsonyabb társasházak sorakoznak a Népfürdő utca és az Esztergomi út között. Itt működik a Dagály fürdő, valamint a volt Láng Gépgyár területén, a kerület utolsó gépipari gyárüzeme.

Népsziget[szerkesztés]

A félszigeten csónakházak és volt vállalati üdülők sorakoznak, északi végén vezet át az Újpesti vasúti híd, keleti oldalán, az Újpesti öbölben még látszanak a hajdani hajóépítés emlékei.

Göncz Árpád városközpont[szerkesztés]

2016. szeptember 27-edike óta a Váci út-Róbert Károly körút kereszteződése körül új városrészt avattak. A városrész a távolsági autóbusz-pályaudvart, a József Attila Színház épületét és a rendőrpalota tömbjét foglalja magában.[9] Határai: Esztergomi út – Róbert Károly körút – 25828/19. hrsz. közterület – Váci út – Petneházi utca – Teve utca – Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca.

Margit-sziget[szerkesztés]

A Margit-szigeti Japánkert

2013 júniusig a XIII. kerület része volt a Margit-sziget, azóta a főváros közvetlen igazgatása alatt áll.

Magdolnaváros[szerkesztés]

1938-ban az újonnan létrehozott XIII. kerületnek (Angyalföld Dózsa György úttól északra eső része és a Vizafogó) a Magdolnaváros nevet adták Horthy Miklós kormányzó felesége után, ez a név azonban nem maradt fenn a második világháború után.

Története[szerkesztés]

Korai történet a török uralom végéig[szerkesztés]

A terület korai lakóiról keveset tudni, az azonban valószínűleg helyben készült az Angyalföldi kincs néven ismert i. e. 8. századi aranylelet. A területet kelta törzsek uralták a rómaiak érkezése előtt. Pannonia provincia határa a Dunánál húzódott, azonban az Aquincum környékén a keleti parton is épültek őrhelyek. Közéjük tartozott a Transaquincum nevű castrum is, amelynek létezéséről 1815-ben szereztek tudomást, amikor Vizafogó területén, a Köszörűs-árok térségében szántás közben római korú építmények nyomára bukkantak. A romokat azonban csak 1848-ban vizsgálták meg, amikor azok sáncépítési munkálatok miatt kerültek ismét felszínre. A vizsgálatok során egy kb. egy hold területű, erős falakkal körülvett négyszögletes erődítményt tártak fel. A romok építőanyagát mára széthordták, így a falmaradványok nem láthatók, csupán a környéken talált, szintén római korú kézimalmok tanúskodnak erről az időszakról.

A honfoglalásig a területről nem sokat tudni. Anonymus krónikája szerint Árpád vezér a Dunán való átkelés előtt a Rákos mezején táborozott, amit valószínűleg a mai XIII. kerület területén kell keresni.[10] Az Árpád-házi királyok alatt a terület kezdetben az esztergomi érsek birtoka volt, majd II. Endre is eladományozta. Az adománylevélből kiderül, hogy a területen létezett egy Jenő nevű település, amely az Újpesti vasúti híd pesti hídfője közelében állhatott. Később IV. Béla visszaváltotta Jenőt, majd további területekkel (Új-Bécs, Új-Jenő, Jenői-sziget, Fürdő-sziget, Vizafogó, Agaras-tó és Rákosmező) együtt a különböző szerzetes- és apácarendeknek adományozta.

1298 és 1526 között a rákosmezei országgyűlések kapcsán a terület fontos szerepet játszott a magyar közéletben, a II. Lajos halálát követő polgárháborús időszakban és a Török hódoltság idején a vidékről nem történik említés. A háborúk pusztítása és Pest visszafejlődése következtében a terület lakossága is lecsökkent, a 18. század végéig eltűnt Jenő és Új-Bécs is.[11]

Újjáéledés és az iparosodás kezdetei[szerkesztés]

Buda visszafoglalása után rövidesen gyors fejlődésnek indult a régió, a Pest falain kívüli vásárok jelentős bevételi forrást jelentettek, de megjelentek az első iparosok is. Az 1838-as pesti árvíz itt is súlyos károkat okozott, ezért feltöltötték a Rákos-árkot és gátak építésébe fogtak. Ekkor Angyalföldre még kirándulni, horgászni jártak a pestiek, a városiasodás jeleit csak Lipótvárosban lehetett megfigyelni.

A szabadságharc után indult el az a rendkívül gyors fejlődés, ennek hatására a 19. század végére Angyalföld az egyik legjelentősebb magyar gépipari központtá vált. 1856-tól megindult a hajógyártás az Újpesti-öbölben, 1860-ban alapította meg Höcker Antal a későbbi Acélöntő és Csőgyár elődjét. 1868-ban nyitotta meg Láng László gépjavító műhelyét, a Láng Gépgyár elődjét.

A fellendülést segítette az ebben az időben zajló útépítési hullám is. Az 1871-es törvény alapján kiszélesítették a Váci utat, egy évvel később elkezdték építeni a Margit hidat, 1873-ban rendezték az Aréna út helyzetét. 1879-re elkészült a Hungária út (e szakasza mai nevén Róbert Károly körút).[12] Budapest egyesítését követően elhatározták a Lipót körút megépítését is, majd kezdeti nehézségek után 1896-ban át is adták. Az újlipótvárosi telkek megdrágultak, és az ott működő üzemek (malmok, sörfőzde, gyárak) a Váci út környékére költöztek, átadva helyüket a polgári (főként zsidó) lakásoknak.

A Nyugati pályaudvar (az akkori Pesti Indóház) átadása (1877) és az Újpesti vasúti híd megépítése (1873-1896) is jól illeszkedett ebbe a folyamatba. A fővároson belüli közlekedésbe kapcsolta be a városrészt az 1894-ben átadott Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút.[13]

Az első világháború törést jelentett a kerület fejlődésében, a gépgyárak hadiipari termelésre tértek át vagy leálltak.[14] A háborút követő időszakban újabb gyárakat alapítottak a környéken, közéjük tartozott a Selyem- és Gyapjúárugyár és az Angol-Magyar Cérnagyár Rt.

Egyre többen dolgoztak az új ipari körzetben, a munkások zsúfolt nyomornegyedekben laktak. Országszerte elindult a munkásság politikai szerveződése, nem maradtak ki ebből a folyamatból a Váci úti gyártelepeken dolgozók sem. A már előtte is nehéz körülményeket az 1929-ben beköszöntő világgazdasági válság tovább súlyosbította, 1930. szeptember 1-jén Angyalföldről indult a Nagy Budapesti Munkástüntetés.[14]

A gazdasági válság elmúltával az iparosodás új hullámának lehettünk tanúi a kerületben, olyan, később országos jelentőségűvé váló gyárak jöttek létre, mint az Elzett Vasárugyár.

Tisza utcai házak, ma

Városiasodás a századfordulón és a 20. század elején[szerkesztés]

A gyáripar felfutásával együtt egyre zsúfoltabbá vált a terület, ennek megoldására először fabarakkok építését engedélyezték, ez azonban nem hozott minőségi fejlődést. Sokkal nagyobb hatású volt a Tisza-, Vág- és Dráva utcai emeletes házak felépítése. 1910-11-ben épült meg a főváros első népszállója és a Vág utcai Népház, amelyek a lakóhely mellett kulturális központként is működtek. 1911 és 1912 között épült fel a Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a Tripolisz.

1872-ben nyitották meg Angyalföld első iskoláját, de a terület kulturális fejlődése a századfordulóig nem indult gyors fejlődésnek.[12]

1896. május 1-jén megnyílt a beépülőben lévő Lipót körúton a Vígszínház. A kerület első színházának, egyben a főváros negyedik ilyen intézményének megépítését évekig tartó halogatás és ellenzés után a Millenniumi Ünnepségekre készülődő Budapest közoktatási bizottsága végül jóváhagyta.[15]

Más színházak, színtársulatok is alakultak nem sokkal a századforduló után. Hetente lépett fel az 1911-ben alapított Vág utcai Népházban a Népház Színháza társulata, darabjainak széles skáláját jól jellemzi, hogy játszották A makrancos hölgyet éppúgy, mint Tóth Ede művét, A falu rosszát. A színtársulat 1937-ig fennmaradt, miközben 1924-ben a Népszínházban elindult útjára a (szintén a 30-as évek második feléig fennálló) Műhely nevű avantgárd csoport.[16] A Szegedi út sarkán, az a Szent László út 26. szám alatti, ma is álló épületben nyitotta meg Erdélyi Mihály 1930 októberében az Angyalföldi Színpadot. Az akkor még külterületi, ipari munkásnegyednek számító területen színpártoló egyesületet hozott létre, amely egyesület tagjai kedvezményes áron válthatták meg jegyüket az előadásokra. A pártolói tagsághoz egy 40 filléres jegyfüzetet kellett megvenni, a jegyek ára 24 fillértől 1 pengő 12 fillérig terjedt. Műsorra tűzték az Alvinci huszárok című operettet, szerepelt a műsortervben a Régi nyár, a Páros csillag, a Diákszerelem és a Lehullott a rezgő nyárfa is. A színház végül nem maradt fenn sokáig.[17]

1910-ben nyílt meg a Lehel utca és a Róbert Károly körút kereszteződésének közelében a Winkler Mozi, a korabeli mozikhoz képest különlegesen tágas, 1000 személyes vetítőteremmel. 1911 a Vígszínház környékén hozott látványos fejlődést a mozgókép elterjedésében, ekkor alakult meg az Elit Mozgó, a mai Szindbád Mozi elődje. Elindult a Vígszínház irányítása alatt az első magyar filmgyár, a mindössze egy évig működő Hunnia Biográf.[18] Angyalföldön is megnyílt 1917-ben az Astra filmgyár is, amelyet egy 1921-ben egy szélvihar romba döntött.[19] 1914-ben már működött a Visegrádi utca 9. szám alatt a Diana mozi, a 10-es években a Lehet utcában a Lehelkürt; 1920-ban a Váci út 92 alatt megalapították a Nép mozgót, 1923-ból pedig tudunk a Teve utcában működő Eifel (sic+) moziról.[20] Ezek a mozik - a hangosfilm megjelenésével párhuzamosan és a nézői elvárások emelkedésével - fokozatosan eltűntek, 1930-ban már csak a Nép mozgó üzemelt közülük, azonban közben egyre újabb filmszínházak létesültek.[21]

A terület civilizálásához nagyban hozzájárultak az egyházak is, amelyek ebben a korszakban kezdték meg tevékenységüket az iparvidéken. Az első templomot 1899-ben építették fel a kármeliták az angyalföldi Huba utcában.

Megalakultak az első sportegyletek is, 1911-ben alapították meg a Vasas SC-t.[22]

Az önálló XIII. kerület története[szerkesztés]

A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre az 1930. évi XVIII. törvénycikk[23] értelmében az V. és a VI. kerületeknek a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, illetve a váci vasútvonaltól nyugatra fekvő részeiből.[24] Az új városrészt a kormányzó feleségéről Magdolnavárosnak nevezték el.

A második világháború alatt a területen megerősödtek a munkásmozgalmak és 1944, a nyilas hatalomátvétel után felerősödött az ellenállás. A fővárosban megalakult több, mint 30 ellenállási csoportból Angyalföldre is jutott, az itteni egység október 18-án alakult meg Gidófalvy Lajos főhadnagy vezetésével a Vilmos laktanyában, emellett több kisebb ellenálló csapat tevékenykedett a nyilas uralom alatt. Fő feladatuk a szabotázs, katonaszökevények segítése és az üzemi felszerelés elhurcolásának, megsemmisítésének megakadályozása.[14]

Az üldözött zsidóság jó része az újlipótvárosi „védett házakban” lakott,[14] az ő megmentésük érdekében tett erőfeszítésének elismeréseként Raoul Wallenberg svéd diplomatáról utcát neveztek el a városrészben és emlékmű is őrzi emlékét a Szent István parkban. Ángel Sanz Briz és Giorgio Perlasca érdemeit emléktáblák örökítik meg, melyek a Szent István park déli végében, az egykor nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állott ház falán láthatók.

1950-ben a XIII. kerülethez csatolták az V. kerületnek a Szent István körút és a Dráva utca közé eső részét (Újlipótvárost), valamint a VI. kerület egy részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a Margit-szigetet a III. kerülettől. Ezzel egy időben megalakultak a kerületi tanácsok is Budapest-szerte, így a XIII. kerületben is. Az első kerületi tanács 101 fővel alakult meg, és 15 fős végrehajtó bizottságot (vb) választott, amelynek élére Werlein Ferenc került. Az egyesítés sokáig problémás volt, az angyalföldi és az újlipótvárosi lakosság nehezen emelkedett felül a városrészek eltérő felődéséből fakadó különbségeken.[22]

Angyalföldet az 1956-os forradalom során elkerülték a nagyszabású harcok, a városrész jóval kisebb pusztítást szenvedett el, mint egyes belső, jobban érintett kerületek.[22]

Az 50-es évek végétől megindult a lakótelepépítés a nagyarányú bevándorlás kezelése és a még mindig rossz körülmények között élő munkások helyzetének javítása érdekében. Több lépcsőben, az 1980-as évek végéig épültek panelépületek, például a Tahi úti, Árpád hídi, Gidófalvy utcai Béke-Tatai úti lakótelepeken.[22] Ekkor épült meg a Pozsonyi út folytatásaképpen a Rakpart, az Ipoly utca, a Pannónia utca és Dráva utca által határolt területen a Kárpát utcai lakótelep is.

A motorizáció előrehaladtával a kerület útjai is egyre nagyobb forgalmat eresztettek át. Az Árpád hídi megnövekedett forgalom megkövetelte a híd kétszer három sávosra bővítését, amire 1980 és 84 között került sor. A kerület közlekedésének nagy lökést adott, mikor 1981-ben az észak-déli metró elérte az Élmunkás (ma Lehel) teret, még inkább, mikor 1990-re megnyitották az Újpest Központig terjedő szakaszt is.[22]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A kerület Hild János-díjának emlékfala a Hollán Ernő utca elején

A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület és a kerületiek életében. Az utolsó tanácsülésre 1990. szeptember 13-án, az utolsó vb ülésre október 8-án került sor, utána a választott Önkormányzat vette át a kerület irányítását.[25]

Legalább ilyen fontos volt a - már hamarabb megkezdődő, de hirtelen felgyorsuló - gazdasági szerkezetváltás. A terület, főleg a Váci út szűkebb környezetének hagyományos ipari jellege rohamtempóban adta át a helyét egy kereskedelemre, szolgáltatásra építő gazdasági struktúrának. A nagy gyárak helyén, azok üzemépületeinek lebontása vagy átépítése után irodaházak sora épült a kerület fő útvonalai mentén.[22] Az átalakulás egyik szimbolikus állomása volt az első nyugati típusú bevásárlóközpont, a Duna Plaza 1996-os átadása a korábbi hajógyári területen.[22] A terület vonzó volt a lakásépítő vállalkozásoknak is, a 90-es években éppúgy, mint a 2000-et követő időben. Fokhíjbeépítésre, mint a Cézár-ház esetében, korábbi épületek felújítására és zöldmezős beruházásokra, mint a Marina-partnál egyaránt van példa. 2000 és 2006 között mintegy 8000,[26] 2006 és 2010 között 6.634 új építésű lakást át a kerületben.[27] Miután a rendszerváltozást követően a kerületi önkormányzat is a tanácsi lakások jelentős részének eladása mellett döntött, az utóbbi években saját tulajdonú bérházak építésébe kezdett.[28]

A kerület céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztéséért tett két évtizedes erőfeszítését a Magyar Urbanisztikai Társaság 2012-ben Hild János-díjjal ismerte el.[29]

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Több, nagy forgalmú út kapcsolja be a kerületet a budapesti közlekedési rendszerbe, a legfontosabbak észak-déli irányban a Váci út, a Béke utca és annak folytatásaként a Lehel utca, valamint az Újpest-rakpart; kelet-nyugati irányban a Róbert Károly körút, a Dózsa György út és a Szent István körút a legforgalmasabb. Az ezeken az utakon naponta áthaladó hatalmas gépkocsiforgalom jelentős zaj-[30] és levegőszennyezéssel jár. Az átmenő forgalom csökkentése és a tömegközlekedés elsőbbségének biztosítása volt a célja az addig a Margit hídra felhajtók által előszeretettel használt Pozsonyi út 2005-ös lezárásának is.[31]

A helyi közlekedésre használt, kisebb utak többnyire szabályos, derékszögű hálózatot alkotnak, sok egyirányú utcával. A kerületet közútjainak hossza 131,8 km, ebből csupán 1,6 km burkolatlan.[5]

Parkolás[szerkesztés]

A Balzac utca és a Pozsonyi út kereszteződése (Újlipótváros)

A kerület sűrűn lakott, és az épületek nagy része az autók széles körű elterjedése előtt épült, a garázs a lakótelepeken és az Újlipótváros nagy részén ritka. Ennek megfelelően a kerületiek autói általában a közterületeken parkolnak. A Belváros fizetőövezetté nyilvánításával az onnan kiszoruló ingázók előbb az Újlipótvárosban, majd még északabbra helyezték el autóikat, ezzel a fizetőövezetek határán élőknek megnehezítve a parkolást.

Ma a kerület jelentős részén hétköznap nap közben parkolási díjat kell fizetni a várakozásért. A fizető zónák üzemeltetését önkormányzati tulajdonú vállalat végzi.[32] Több helyen működik őrzött szabadtéri parkoló illetve parkolóház is.

Helyi közösségi közlekedés[szerkesztés]

A kerület legfontosabb tömegközlekedési eszköze, a 3-as metró a Nyugati pályaudvartól az Újpest-Városkapu állomás előtti éles kanyarig a Váci út, az egyéni közlekedés egyik legfontosabb útvonala alatt halad. 1981-ben érte el a kerületet, és 1990-ig fokozatosan kiváltotta a Váci úti villamosvonalakat. Fontos szerepet játszanak a kerületet átszelő, megmaradt villamosok is, az 1-es és a 14-es. A kerületi villamospályák teljes hossza 7,3 km.[5]

A 76-os trolibusz, a Pozsonyi úton

Trolibuszok csak a kerület déli részén közlekednek, a Dózsa György úton és az Újlipótvárosban. A 79-es járat a Kárpát utca és a Keleti pályaudvar között, a 76-os a Jászai Mari tér és a Keleti pályaudvar, a 75-ös pedig a Jászai Mari tér és a Puskás Ferenc stadion között jár.[33] A kerület többi részén autóbuszok szállítják az utasokat.

A BKV hajójáratai a Jászai Mari tér (Margit híd), Margitsziget Centenáriumi emlékmű, Népfürdő utca (Árpád híd) és Meder utca (csak hétköznap)állomásokon kötnek ki a kerületben.[34]

Távolsági közlekedés[szerkesztés]

A kerület mindössze egyetlen vasútállomással (az Angyalföld vasútállomással) rendelkezik, valamint a kerülethatáron fekszik a Rákosrendező pályaudvar és Újpest megállóhely. HÉV-vonal nem érinti területét.

A Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésénél, valamint a 3-as metró Újpest-Városkapu állomásánál helyközi autóbusz (Volán) pályaudvar működik. A Megyeri híd építése kapcsán felmerült, hogy az Árpád hídi autóbusz-állomás feladatait a közeljövőben más pályaudvarok, például a kibővített Újpest-városkapui venné át.[35]

Kerékpárutak[szerkesztés]

A XIII. kerület viszonylag jól kiépített, bár helyenként nagyon leromlott állagú kerékpáros infrastruktúrával rendelkezik. Három nyomvonal szolgál észak-déli közlekedésre:[36]

  • Dél felől a Duna-parton, a Vizafogó lakótelepen keresztül, a Vizafogó és a Cserhalom utca, majd a Váci út mentén (végig kerékpárút)
  • A Vágány, Dévényi és Tatai utca mentén, a kerülethatár mellett (végig kerékpárút)
  • 2009-ben adták át a legújabb kerékpárút-szakaszt, amely a Gogol utcánál csatlakozik a Duna-parti úthoz és a Bulcsú utca, Kassák Lajos utca, Pap Károly utca, Röppentyű utca, Göncöl utca mentén haladva a kerület északi határáig, a Kámfor utcáig tart, keresztezve a Rákos-patak menti kerékpárutat is. (főként kerékpársáv)

Kelet-nyugati irányban kerékpárúton szintén három vonal keresztezi a kerületet:

  • A körvasút mentén a Tatai utcától az Újpesti vasúti hídig
  • A Rákos-patak mentén
  • Az Árpád-hídtól a Szegedi úton a Rákosrendező melletti sorompós átkelőig

A kerékpárutak mellett kerület 24 kerékpárt bocsát védőfelszereléssel együtt ingyenesen a kerületi lakosok rendelkezésére.[37]

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

2000-ben elnevezés alapján a kerületben 157 utcát illetve utat, 2 körutat, 1 rakpartot, 16 közt, 6 sétányt, valamint 4 teret, 2 parkot és 1 udvart tartottak nyilván.[38] Emellett a kerülethez tartozik 12 híd is,[38] 8 a Rákos-patak fölött,[5] 3 a Duna fölött ível át (Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd), egy pedig a Népsziget déli csúcsát köti össze a pesti parttal a Téli Kikötő bejárata felett.

Utak[szerkesztés]

Terek[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Vallási élet[szerkesztés]

Az 1899-ben felépült kármelita templom

A Margit-szigeti premontrei konventet leszámítva a kerület első, ma is álló templomát a kármeliták építették fel 1899-ben a Huba utcában, majd a terület népességének gyors növekedésével egyre újabb közösségek alakultak. 1933-ig másik három katolikus templomot szenteltek fel, ma nyolc templom vagy kápolna fogadja a híveket. A Lipót (mai Szent István) körút felépítése és az azt követő építkezések után az akkori Lipótváros északi részébe zsidó polgárok is települtek, 1909-ben felépítették az Aréna úti (ma Dózsa György út) zsinagógát, majd 1927-ben használatba vették a Hegedűs Gyula utcai zsinagógát is. A második világháború után ortodox zsidó közösség is alakult a Visegrádi utcában. Az első református templom 1927 és 1933 között épült fel, az első evangélikus templomra egészen 1938-ig kellett várni, ekkor szentelték fel a Kassák Lajos utcában az Angyalföldi Evangélikus Egyházközség templomát.

Ma a történelmi egyházak mellett a kerületben számos újabban megjelent felekezet is működik, mint a Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete vagy Jehova tanúinak közössége. Utóbbiaknak itt található négy emeletes Királyság-terem komplexuma. A Róbert Károly körút mellett található a Magyar Iszlám Közösség országos központja is. 2016-ban nyílt meg a Szcientológia Egyház Budapest modern épülete Váci úton.

Az egyházak jelenlétét nem csak a templomok jelzik, karitatív tevékenységet folytatnak és kulturális programokat biztosítanak a híveknek. A kerületben működik a Luther Márton Szakkollégium is, ahol a felsőoktatásban tanuló evangélikus hallgatóknak biztosítanak szállást és különböző kurzusokat is kínálnak nekik.

Oktatás, nevelés[szerkesztés]

A XIII. kerületi Önkormányzat 7 bölcsődét és Egyesített Óvodájában összesen 16 tagóvodát tart fenn. Tizenhárom épületben 9 általános iskolát, 1 zeneiskolát és négy épületben 3 gimnáziumot működtet a kerület.[39] Számos nem önkormányzati fenntartású általános iskola, szakiskola, szakközépiskola és gimnázium működik itt. Közéjük tartozik a budapesti szlovák tannyelvű iskola is.

Művelődési házak[szerkesztés]

A kerületi közművelődés kiindulópontját az 1910-es években a munkásnyomor enyhítésére létrehozott népotthonokban kereshetjük, melyek a szállás és étkezés mellett a művelődés lehetőségét is biztosították , nem csak lakóiknak.[40] Az 1910-ben átadott Aréna (ma Dózsa György) úti és az 1911-ben elkészült Vág utcai intézmények a kultúra központjaivá váltak, utóbbiban műhelyek és előadótermek, köztük egy 300 fős nagyterem is helyet kaptak. Itt színjátszó kör is alakult Éliás Gyula vezetésével.[41] A 20. század elején a kultúra terjesztésében tevékenyen részt vettek az egyházi közösségek is, elsősorban cserkészek, leány- és fiúegyletek, műkedvelő csoportok. Ezek a csoportok rendszeresen adtak elő műsorokat a nagyobb ünnepekhez kapcsolódóan vagy vasárnaponként.[42]

Ma a XIII. kerületben több művelődési központ működik.

A József Attila Művelődési Központ bejárata 1999-ben, az épület átadásának 50 éves évfordulója alkalmából
  • Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház néven működik ma az 1995-ben felújított, Dagály utca 15/A szám alatti épületben a korábbi úttörőház.[43] A görög polgárháború után nagy számban a környékre települt görögök számára is rendeztek itt kultúrprogramokat,[43] ma elsősorban a fiatalabb korosztály számára szerveznek zenés, táncos és színjátszó foglalkozásokat, táborokat.[43][44]
  • A József Attila Művelődési Központ 1949-es átadása után először Rákosi Mátyás Kultúrház néven, majd 1956 után immár József Attila nevét viselve szolgálta Angyalföld lakosságát. A központban minden korosztálynak szerveznek programokat, különböző szakkörök és klubok (például bűvész- bridzs- informatikai, művészeti körök) mellett angol nyelvgyakorlási lehetőséget és internet-hozzáférést is biztosítanak. A ház szervezetében működik 1976 óta a Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió, amely csoportjai rajz, festészet és grafika mellett olyan ritkább művészeti ágakban is dolgoznak, mint tűzzománc vagy kerámia.[45]
  • A Láng Művelődési Központ a Láng Gépgyárban már a 20. század 20-as, 30-as éveiben működő tisztviselői sport- és dalkörből fejlődött ki. Az 1950-es évektől a szabadidős programok mellett működött itt Dolgozók Általános iskolája, Nők Akadémiája és számos szakmai továbbképző tanfolyam. 1968 és 1970 között épült fel a régi épület mellett az új, háromemeletes épület, amely ma is otthont ad az intézménynek.[43] Ma többek között énekkar, különböző együttesek és zenekarok, nyugdíjas klubok, rovartani és sakk kör, természetjáró és vasútmodellező klub otthona a művelődési központ.[46]
  • A Radnóti Miklós Művelődési Központ a kerület legújabb építésű, 2011 áprilisában megnyitott művelődési háza, amelyben színházterem, könyvtár, idősek klubja és rekreációs központ kapott helyet.
  • A Szent László Kultúrotthon 1941-ben kezdte meg működését a később Mária Keresztények Segítsége Plébánia nevet kapó lelkészség telkén.[47] A 40-es évektől megszüntették működését (az épület az Országos Széchényi Könyvtár raktára lett), csupán 1989-ben indulhatott újra a kulturális élet. Az otthon az eredeti helyszínről időközben átköltözött a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium épületébe.[48]
  • A Vízöntő Pinceklub Angyalföld déli részén, a Váci út mellett kínál közösségi teret és programokat a szabadidő eltöltésére. A klub vezetőinek a célja szerint egy olyan hely fenntartása, ahova csak úgy, „olvasni, társasjátékozni, csacsogni, ücsörögni, álldogálni, körbe-körbe járni” is betérhetnek a fiatalok, de emellett különböző programokat is szerveznek nekik. Ilyenek például a jóga, kungfu és tánctanfolyamok, idegennyelvű társalgási klubok és művészeti estek.[49]

Múzeumok, gyűjtemények és könyvtárak[szerkesztés]

A kerületben a következő nyilvános gyűjtemények működnek[50]

  • Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény a XIII. kerület történetét mutatja be állandó, időszaki és vándorkiállításokon, a Váci úton, az 50-es szám alatt található.
  • Al Galéria a Lőportár utcában látogatható
  • Duna Galéria a Pannónia utca és a Dráva utca sarkán áll.
  • A Kilátó Galéria a Margit-szigeti víztoronyban működik 1986 óta, állandó kiállításon képekben mutatja be a Margitsziget történetét. Emellett időszaki kiállításoknak is otthont ad.[51]
  • A kerületi kezelésű Újlipótvárosi Klub-Galéria 1994 óta működik a Tátra utcában, elsősorban kerületi művészek tárlatainak ad otthont. 1996 óta a XIII. Kerületi Képző-és Iparművészek Egyesületének székhelye.
  • Városház Galéria a Béke téren áll

Ezen kívül a művelődési központokban is rendeznek kiállításokat.

Budapest első közkönyvtárát 1911-ben alapították a kerületben a Vág utcai népház részeként, épülete a Vág utca 12 szám alatt állt.[52] A könyvtár indulóállománya 2000 könyv volt. Az épületben kézikönyvek olvasására szolgáló olvasóterem és kölcsönző egyaránt működött, a kölcsönzés kártyás rendszerben. A hatvanhat férőhelyes olvasóteremben négy kerek asztal állt négy-négy székkel, mögötte öt hosszú asztal, s mindegyik körül tíz szék. Kötelező volt az ingyenes ruhatár használata. Ingyenes volt a kölcsönzés is, de akiért nem vállalt felelősséget jótálló (munkáltató illetve tanító), annak 4 koronát letétbe kellett helyezni.[52]

1919-ben a Fővárosi Könyvtárhoz csatolták, ekkor jelentősen megcsappant olvasóközönsége és a könyvállomány gyarapodása is.[52] Utódkönyvtára ma a Pannónia utcában működik.[53] Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 5 fiókja működik a kerületben.[50]

Színházak[szerkesztés]

A Vígszínház éjjeli díszkivilágításban

A kerület első színházának, egyben a főváros negyedik ilyen intézményének megépítését évekig tartó halogatás és ellenzés után a Millenniumi Ünnepségekre készülődő Budapest közoktatási bizottsága végül jóváhagyta, és 1896. május 1-jén megnyílt a beépülőben lévő Lipót-körúton a Vígszínház.[15] Eredeti elképzelés szerint a színház rendeltetése az volt, hogy a Nemzeti Színházat megtisztíthassák a könnyed műfajoktól, innen ered a neve is. A pikáns bohózatok népszerűvé tették fővárosszerte, és felkeltette a kor jelentős íróinak, köztük Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, valamint külföldi drámaírók érdeklődését is. A színház profilja változatosabbá vált, és rangja, tekintélye is megnövekedett. Játszott itt Varsányi Irén és Hegedűs Gyula, Sulyok Mária és Ruttkai Éva is.[15]

Fodor Imre, a József Attila Színház első igazgatójának emléktáblája a színház falán

Angyalföld ma is működő színházát, a József Attila Színházat eredetileg pártháznak építették, a Váci út és a Róbert Károly körút sarkán álló épületben végül a rendezvénytermet jobban kihasználó művészet kerekedett felül. 1954. október 28-án nyitotta meg kapuit az akkor Déryné nevet viselő színház, az első előadásban Kisfaludy Károly Csalódások című művét vitték színre.[54] A kezdetben a Vígszínház kamaraszínházaként működő, időközben a József Attila névre átkeresztelt színház az 1956/57-es szezontól önállósodott. Első igazgatója Fodor Imre lett, aki még húsz évig viselte ezt a tisztséget.[54] A már alapításakor jó közlekedéssel bíró színház az Árpád híd kiszélesítésével és a 3-as metró megépülésével még könnyebben elérhetővé vált a messzebb lakó közönség számára is. Ez és a kiváló színészgárda (ma a törzsgárda tagja többek között Esztergályos Cecília, Józsa Imre, Sztankay István és Ullmann Mónika, de többször játszott itt Kern András és Koltai Róbert is)[55] Budapest népszerű színházainak a körébe emelte. Művészeti vezetőként Léner Péter irányítja a szakmai munkát.[55]

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad lelátója, a levegőből

1918. május 10. és 1919. november 19. között már működött színpad a Margit-szigeten Margitszigeti Színkör néven, legsikeresebb darabja a Hejehuja báró című operett volt.[56] A ma Margitszigeti Szabadtéri Színpad néven ismert épület 1938-ban épült fel a Víztorony előtt. Játszottak itt az Operaház és a Nemzeti Színház színészei is.[56] A második világháborút követően 1949-ben nyílt meg újra, azóta hosszabb-rövidebb szünetekkel működik a színpad, nyaranta színdarabokat és zeneműveket adnak itt elő.

Más kezdeményezések is akadtak a Margit-szigeten, 1955 és 1960 között nyári színházként működött a Vörösmarty Színpad, ahol a József Attila Színház is bemutatott egy darabot, a Kaviárt (Csiky Gergely zenés bohózata).[56] A színpad előbb Vörösmarty Kertmoziként profilt váltott és filmvetítéssel csábította a publikumot, a 90-es évek közepén azután bezárta kapuit. A margitszigeti romok közelében működött az 50-es években a Majakovszkij Színpad a Magyar–Szovjet Baráti Társaság égisze alatt, könnyed hangvételű előadásokkal, azonban rég felhagytak ezzel a kísérlettel is.[56]

Mozik[szerkesztés]

A kerületben működő legnagyobb mozi a Duna Plazaban 1996 óta működő, hét termes, 1682 férőhelyes komplexum.[57]

Két kisebb művészmozi is működik Újlipótvárosban. Egyik a Vígszínház mellett működő KINO Mozi (korábban Szindbád), mely a fővárosban elsők között alapított Elit Mozgó utódja, másik az 1937-ben megnyitott, a Hollán Ernő utcában, a Szent István körút közelében álló Odeon-Lloyd Mozi (korábban hosszú ideig Duna Mozi).

A szomszédos WestEnd City Center megépülése után is tovább működő, 1946-ban induló Kossuth Mozi 2009. november 5-én - a tulajdonos Palace Cinemas honlapja szerint ideiglenesen - bezárt.[58]

Szabadtéri programok[szerkesztés]

  • Augusztus végén kerül megrendezésre a Dagály utcában az ingyenes Angyalföldi utcabál zenés és gyerekprogramokkal.[59]
  • Szintén augusztus végére időzítik az először 2009-ben megrendezett Pozsonyi pikniket, „Újlipótváros falunapját”.[60]
  • A nyár folyamán több koncertet rendeznek a Szent István Parkban.[61]

Helyi sajtó[szerkesztés]

Számos szervezet (például templom, iskola) jelentet meg elsősorban saját közösségének több-kevesebb rendszerességgel megjelenő újságot. Szélesebb körhöz eljutó kerületi sajtótermékek:

  • TV13: Hivatalos kerületi televízió, amely hétfőn, szerdán és pénteken este sugároz elsősorban kerületi témákat boncolgató élő adást.[62]
  • XIII. kerületi Hírnök: Kéthetente 67 ezres példányszámmal megjelenő, kerületi postaládákba kézbesített ingyenes közéleti lap, a hivatalos kerületi tájékoztatási csatorna.[63]
  • A Helyi Téma című ingyenes lap XIII. kerületi kiadása

Sport és rekreáció[szerkesztés]

Fürdők és uszodák[szerkesztés]

A kerületben több fürdő is működik, emellett sportuszodák is a sportszerűen úszók vagy a kerületi gyermekek rendelkezésére állnak

  • Dagály fürdő: 1948-ban alapították a mai Árpád híd északi oldalán, a Duna partján álló strandot, amely sokáig Szabadság Strandfürdő néven működött. Gyógyfürdőnek csak 1970 óta minősül, ekkor vezették át ugyanis a Dagályig a Széchenyi gyógyfürdőt tápláló hévízforrást.[64] A Dagály ma a pesti oldal legnagyobb területű strandfürdője, körülbelül 30-35 000 vendég befogadására alkalmas.[65] Eredeti épületeit Darvas Lajos tervezte, 1948 óta azonban számos változáson ment keresztül a fürdő, ha nem is elsősorban az épületei. 1970-ben került sor átépítésre, amivel a fürdő elnyerte a gyógyfürdő státuszt.
  • Palatinus Gyógyfürdő: A Margit-szigeten már 1919-ben működött Duna-parti strand, 1921-ben pedig elkészült a nagymedence is, innentől számít strandfürdőnek a Palatinus.[66] Többé-kevésbé mai formájában 1937-ben épült fel a gyógyfürdő Janáky István és Masirevich György tervei alapján, mintegy 70 ezer m² kiterjedésű parkos területen.[67] A fürdőt a Zsigmondy Vilmos által fúrt I. és III. számú artézi kút biztosítja. A strandon az 1993-as Budapest lexikon négy, különböző hőmérsékletű és rendeltetésű medencéről ír, köztük úszó- és hullámmedencéről; 2010-ben a strand honlapja[66] már 6 medencéről ír, az úszómedencét ugyanis a 2002-es korszerűsítés idején úszó-, élmény- és strandmedence részekre bontották. Ezen kívül a 80-as évek végétől csúszdapark is működik a strandon.
  • Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda: A Nemzeti Sportuszoda a Margit-szigeten áll, elsősorban az itt lebonyolított sporteseményekről (Úszó EB, vízilabda tornák, stb.) ismert, de napi rendszerességgel is edzenek itt hivatásos és hobbisportolók egyaránt.
  • Két kerületi iskolában, a Hermann Ottó Általános Iskolában, Németh László Gimnáziumban fedett tanuszoda is működik, főként úszásoktatás folyik ezekben.
  • Sátortetővel fedhető uszodával rendelkezik a Budapesti Honvéd Tüzér utcai sporttelepén.

Egyesületi sport[szerkesztés]

A kerületben működő gyárak munkássága már a század elején (más közösségek, például dalkörök mellett) sportegyleteket alapított.

Nagyobb egyesületek a kerületben:

  • Budapesti Vasas SC: 1911. március 16-án alakult Vas- és Fémmunkások Sport Clubja néven[68]
  • Budapest Honvéd Sport Egyesület: Több szakosztálya működik a Tüzér utcai sporttelepen, a közelben álló egykori zsinagóga pedig a vívóknak ad otthont.
  • Budapesti Elektromos SE: Az 1921-ben alakult[69] klub ma főleg kézilabdában jelentős, emellett utánpótlásklubként működik és a Budapesti Elektromos Művek dolgozóinak sportolási lehetőséget. A Népfürdő utcai sporttelepen kézilabdacsarnok, úszómedence, füves labdarúgópálya, teniszpályák, tekepálya, edzőterem és még saját vendéglő is található.
  • Budapest Erdért SE: Az 1952-ben alakult egyesület[70] Vizafogó északi részén rendelkezik sportteleppel. A Bodor utcából nyílnak a teniszpályák, a futballcsapat az egyesület területén indult ingatlanfejlesztés kezdete óta a Csatornázási Művek szomszédos pályáján játszik.

A kerületi Duna parton több csónakház is áll:

  • Építők Margitszigeti Diák Kajak Klub (Margit-sziget, Sirály Csónakház)
  • Angyalföldi Vízisport SE (Meder u. 12.)
  • Budapesti Evezős Egyesület (Népsziget u. 1-3.)
  • Danubius Nemzeti Hajós Egylet csónakház (Hajós Alfréd sétány 2.)
  • MTK kajak-kenu szakosztály (Népsziget u. 15.)

Szabadidősport és vízparti kikapcsolódás[szerkesztés]

Szabadidősportot szolgáló sportpályák:

  • Tahi úti lőtér
  • Láng Sporttelep
  • Csata utcai sportcsarnok
  • Új Palotai úti sporttelep
  • Hegedűs Gyula utcai sportcsarnok
  • Az Iharos Sándor nevét viselő Margitszigeti Atlétikai Centrum
  • A Margit-sziget körüli futópálya

A Duna partján szép számmal akadnak horgászok is.

Közigazgatás[szerkesztés]

Kerületi önkormányzat[szerkesztés]

A kerület igazgatás rendszere 1938, az önálló igazgatás kezdete óta többször változott. Ma a települési önkormányzatokhoz hasonló jogkörrel működik a kerületi önkormányzat.[71]

Polgármester[szerkesztés]

A település élén a közvetlenül választott polgármester áll, a 2010-es magyarországi önkormányzati választáson1994 óta immár ötödször – az MSZP-s Tóth Józsefet választották meg erre a tisztségre. A kerület első emberei a független kerület létrejötte óta:

Név Hivatali ideje A tisztség megnevezése
Dr. Pertik Béla 1938–1945 Elöljáró
Kámány János 1945–1948 Elöljáró
Werlein Ferenc 1948–1950 Elöljáró
Werlein Ferenc 1950−1952 Tanácselnök
Víg Pál 1952−1956 Tanácselnök
Fülöp Pál 1956−1960 Tanácselnök
Kisléghy Imre 1960−1973 Tanácselnök
Földes Róbert 1973−1977 Tanácselnök
Dr. Bozsik József 1977−1982 Tanácselnök
Dr. Bornemissza Sándor 1983−1986 Tanácselnök
Kiss Zoltán 1986−1990 Tanácselnök
Síklaky István 1990−1991 Polgármester
Szabó Miklós 1991−1994 Polgármester
Dr. Tóth József 1994− Polgármester

Képviselőtestület[szerkesztés]

2010-től[szerkesztés]

A 2010. október 3-i önkormányzati választáson megválasztott képviselő-testület 21 tagú, a polgármesterből és 20 képviselőből áll. A polgármester, aki egyben a képviselő-testület elnöke is, Tóth József (MSZP).

Az egyéni választókerületekben kivétel nélkül az MSZP jelöltjei győztek, a többi párt (Fidesz, Jobbik, LMP) a kompenzációs mandátumokon osztozik. 2010 után ez az egyetlen budapesti kerület, ahol szocialista polgármester működik szocialista képviselő-testületi többséggel.

  • A Képviselőtestület összetétele 2014-2019 között:
Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Tóth József MSZP 26.223 63,90%
Spaller Endre Fidesz 14.815 36,10%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők A képviselők megoszlása
  MSZP 15                              
  Fidesz-KDNP 3                            
  EGYÜTT-PM-Demokratikus Koalíció-MOMA 1                              
  LMP 1                              
  Jobbik 1                              

Kisebbségi önkormányzat[szerkesztés]

A kerületben bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzat működik..[72] 2010-ben rajtuk kívül szlovénok és ukránok is szavazhatnak kisebbségi önkormányzati képviselőikre.[73]

Polgármesteri hivatal[szerkesztés]

A kerületi polgármesteri hivatala a Béke tér 1. szám alatti, az 1930-as évek végén tervezett[74] épületben működik. A hivatal szervezetébe tagozódik be a kerületi jegyző és irodája, valamint a polgármester és az alpolgármesterek hivatali munkáját segítő polgármesteri iroda. A kerületi önkormányzat működtetését 10 osztály irányítja:[75]

  • Okmányiroda
  • Szociális Osztály
  • Igazgatási Osztály
  • Adóügyi Osztály
  • Építésügyi Osztály
  • Gyámhivatal
  • Pénzügyi Osztály
  • Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály
  • Jogi Osztály
  • Főépítészi Iroda

Kerületi jelképek[szerkesztés]

A kerület címere

Önkormányzati rendelet szabályozza a kerületi jelképeket.

A kerület címere álló csücskös talpú pajzsban több képben utal, részben beszélő címerként, a kerületet alkotó különböző városrészekre, egyben hivatkozik azok múltjára.[76] Meghatározó színei a vörös és az ezüst, kiegészítő színek a kék és az arany. A címeren látható címer képek:[76]

  • Bal fölül nyolckarú fogaskerék, amely egyszerre utal az ipari múltra és a városrészek (történelmileg 8 volt belőlük) egységére.
  • Jobb fölül ötsoros sakkozás, amely Újlipótvárosra utal.
  • Középen kék pólya vizával, ez utal a Dunára és a Vizafogó nevét adó vizahalászatnak állít emléket.
  • Bal alul nyolcsoros vörös-ezüst pólya, az Árpád-ház történelmi zászlóját idézi.
  • Jobb alul a kétágú horgony köréje csavarodó kötélvéggel, mely a 20. századi hajógyártásra és a környék egykori kikötőjére, átkelőhely jellegére utal.
  • A pajzs tetején szétterjesztett szárnyú angyal, amely Angyalföldre utal

A kerület zászlója 1:2 arányú vörös és kék színű fektetett téglalap alakú zászló, melyet három oldalon váltakozó ezüst és fehér farkasfogak díszítenek. A zászlórúd felőli oldalon elhelyezhető a kerületi címer, a pajzs fölött BUDAPEST XIII. KERÜLET felirattal.[76]

A kerület országgyűlési képviselői[szerkesztés]

A kerület területén 3 országgyűlési képviselői körzet osztozik.

  • Az alapvetően V. kerületi 7. egyéni választókerülethez tartozik Újlipótváros Radnóti Miklós utcától délre eső része. Az összesen körülbelül 29 600, a kerületből 8170 szavazásra jogosult polgárt tömörítő körzet országgyűlési képviselője Rogán Antal.
A körzet országgyűlési képviselői:
1990-94: Schamschula György MDF
1994-2002: Vitányi Iván MSZP
2002-2010: Pető Iván SZDSZ
2010-2014: Rogán Antal FIDESZ
  • Az Újlipótváros északi részét, Vizafogót és Angyalföld egyes délnyugati részeit magában foglaló, körülbelül 39 000 polgárt tömörítő 19. választókerület országgyűlési képviselője Szanyi Tibor.
A körzet országgyűlési képviselői:
1990-94: Darvas Iván SZDSZ
1994-97: Pál László MSZP
1998-2014: Szanyi Tibor MSZP
  • Az Angyalföld többi részére, ezzel mintegy 41 000 kiterjedő 20. választókerület országgyűlési képviselője a polgármester, Tóth József.
A körzet országgyűlési képviselői:
1990-94: Rajk László SZDSZ
1994-2002: Antalóczy Attila MSZP
2002-2014: Tóth József MSZP
  • Az Angyalföld fele területe megváltozott 2011-ben, és 7 egyéni választókerület lett belőle.
A körzet országgyűlési képviselői:
2014-től: Hiszékeny Dezső MSZP


A kerületben a rendszerváltozás óta - úgy helyi mint országos választások alkalmával - jellemzően a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ szerepeltek jól. A 2010-es országgyűlési választáson a 19. és a 20. választókerület - az 1993 és 2009 között a Fidesz színeiben politizáló, ebben az évben függetlenként induló Molnár Oszkárt leszámítva - az országban egyedülálló módon juttatott a parlamentbe nem a Fidesz és a KDNP által támogatott jelöltet.[77]

Közintézmények[szerkesztés]

Egészségügyi intézmények[szerkesztés]

Kórházak:

Szakorvosi rendelők:

  • Szegedi úti
  • Visegrádi úti

Egyéb közintézmények[szerkesztés]

A Rendőrpalota nyugat felől

A Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésénél működik:

Díszpolgárok[szerkesztés]

A „Budapest Főváros XIII. kerület Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1996-ban alapította azok érdemeinek elismerésére, akik kimagasló munkásságukkal közvetlenül hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, szakmai tevékenységükkel emelték vagy elősegítették a kerület fejlődését, lakosságának előrehaladását, illetve a kerület nemzetközi kapcsolatainak, együttműködésének keretében hozzájárultak a kerület hírnevének, tekintélyének emeléséhez.

A díszpolgári címmel oklevél és „Budapest Főváros XIII. kerület Kulcsa” emléktárgy jár, valamint pénzjutalom adható. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét bejegyzik a Díszpolgárok Könyvébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, továbbá felkérhetik a kerületet képviselő küldöttségek tagjának. A cím posztumusz is adható, az elhalálozást követő 3 naptári éven belül. A címre méltatlanná vált személyektől a cím a képviselő-testület minősített többségi szavazatával visszavonható.[78]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek és hivatkozások[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1991. (IX. 2.) 350. számú határozat
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról, 11. §
  4. Bemutatkozás. XIII. kerületi önkormányzat. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  5. ^ a b c d Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság XIII. kerületi Kirendeltség. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  6. Újpesti téli kikötő. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  7. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 8. o.
  8. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 40. o. ISBN 9630564114   (lőportárak)
  9. Göncz Árpád Városközpont, XIII. kerület
  10. Például Mikoviny Sámuel 1737-es térképén nagyjából ide jelölte a Campi Rakos-t
  11. Dr. Papp-Váry, Árpád. Középiskolai történelmi atlasz. Budapest: Cartographia Kft., 47. o (2005). ISBN 963 352 557 8 CM 
  12. ^ a b szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 15. o.
  13. szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 16. o.
  14. ^ a b c d szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 18. o.
  15. ^ a b c szerk. Sas: Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.
  16. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 94-95. o.
  17. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 95. o.
  18. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98-99. o.
  19. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 102. o.
  20. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 100. o.
  21. szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 99-102. o.
  22. ^ a b c d e f g szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 19. o.
  23. 1930. évi XVIII. törvénycikk. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  24. szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 32. o.
  25. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 23. o.
  26. Budapest mozaik 5. - Lakáshelyzet' (PDF). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  27. A XIII. kerület a dinamikus fejlődés útján. XIII. kerületi Önkormányzat, 2010. június 29. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  28. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 58-59. o.
  29. Hild János-díj. XIII. kerületi Önkormányzat, 2012. május 21. (Hozzáférés: 2012. november 16.)
  30. Budapest részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer. Fővárosi Önkormányzat. (Hozzáférés: 2010. július 30.) további információ erről a lapról elérhető
  31. Utóvizsgálat a Pozsonyi úton. Népszabadság, 2005. december 23. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  32. XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
  33. A BKV vonalhálózata. BKV Zrt., 2012. május 1. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  34. A D11, D12, D13 hajójáratok menetrendje. BKK Zrt.. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  35. Új városközpont épül az Árpád hídi buszpályaudvar helyére. ingatlanmagazin.com, 2008. január 26. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  36. Budapesti Kerékpárút térkép. mozgasvilag.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  37. Kerékpárt kölcsönözhetnek térítésmentesen a kerületiek. XIII. kerületi Önkormányzat, 2010. május 14. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
  38. ^ a b szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 41. o
  39. Kerületi intézmények. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
  40. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 72-73. o.
  41. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 73. o.
  42. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 74-75. o.
  43. ^ a b c d szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 75-76. o.
  44. Az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház programjai. kult13.hu. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  45. Az AJAMK-ban működő klubok. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  46. A Láng Művelődési Központ honlapja. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  47. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 46. o.
  48. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 82. o.
  49. A Vízöntő Pinceklubról a kerületi kulturális programajánlóban, lásd még: VilágCsücsök Közösségi Tér a Vízöntő Pinceklubban
  50. ^ a b Kerületi intézmények - Kulturális intézmények. XIII. kerületi önkormányzat. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  51. Kilátó Galéria. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  52. ^ a b c Vág utcai könyvtár. Magyar Nemzet, 2002. augusztus 12. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  53. a FSZEK Pannónia utcai fiókkönyvtára. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  54. ^ a b szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 95-97. o.
  55. ^ a b A József Attila Színház társulata. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  56. ^ a b c d szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 97-98. o.
  57. Információk a Palace Duna Plaza moziról. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  58. Bezárt a Kossuth mozi. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  59. A 2013-as rendezvény
  60. A rendezvény honlapja
  61. Nyáresti koncertek a Szent István parkban!
  62. TV13. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  63. Hírnök. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  64. Fürdők és strandok Budapesten. Best of Budapest. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)
  65. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 418. o. ISBN 9630564114  
  66. ^ a b A Palatinus strandfürdő szolgáltatásai. (Hozzáférés: 2014. február 2.) Az oldalon jelenleg 5 medence szerepel
  67. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 273. o. ISBN 9630564114  
  68. szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 107. o.
  69. [1] Budapesti Elektromos SE
  70. Budapest Erdért SE
  71. Egyes települési feladatok és hatáskörök a Fővárosi Önkormányzat kezébe kerültek.
  72. BUDAPEST XIII.ker. település kisebbségi választási eredményei. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  73. Önkormányzati választások. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  74. A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal székházának bővítése. Építészfórum, 2003. január 23. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  75. Polgármesteri Hivatal
  76. ^ a b c szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 25. o.
  77. Egyéni választókerületi (OEVK) eredmények. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  78. 29/1996. (XI. 8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet. Budapest XIII. kerületi önkormányzat, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2011. december 7.)

Forrás[szerkesztés]

  • Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3 

További információk[szerkesztés]