Vizafogó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizafogó
A második ütemben, 1987–1989 között épült négyemeletes, cseréptetős panelházak a Vizafogó lakótelepen
A második ütemben, 1987–1989 között épült négyemeletes, cseréptetős panelházak a Vizafogó lakótelepen
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XIII. kerület
Népesség
Teljes népesség 15 878 fő (2001. febr. 1.)[1]
Elhelyezkedése
Vizafogó (Budapest)
Vizafogó
Vizafogó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizafogó témájú médiaállományokat.

A Vizafogó Budapest városrésze a XIII. kerületben. A Duna és a Váci út közötti területen fekszik, délen a Dráva utcáig, északon a Meder utcáig terjed.

Története[szerkesztés]

A Dráva utca, Cserhalom utca és a Váci út által határolt terület. Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték, Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt, a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.

Tízemeletes panelek lakótelepen

A 19. század végén jelentős ipari környék volt számos gyárral, gőzmalommal és egyéb üzemmel. A mai Árpád hídi felüljáró területén működött a Zarzetzky gyufagyár, ettől északra Láng László által alapított gyárak, melyeket később összevontak Láng Gépgyár néven. Az itt található Turbina utca eredeti neve Láng László utca volt, és a sarkon állott (az 1960-as évekig) a Hazám mozi.

A 20. század elejére a zsombékos dunaparti terület feltöltődött. A Rákos-patak környékén a mai Szennyvíztisztító területén volt a Vuk és fiai Fűrészüzem. Az 1930-as években a Dagály utcában kialakították a rendőrházakat. Az Árpád hídra vezető út északi oldalán 1961-1966 között további összkomfortos szövetkezeti házakat építettek. A Dagály strand kialakítása az 1960-as években történt, eredetileg Szabadság strand néven. Vele szemben 1961-től az Erdért illetve a Csőszerelő SC pályája volt. 2006-ban az Erdért pálya nyugati részén lakótömböt építettek, csökkentve e terület zöld jellegét. A keleti oldalon 1977 körül a kézilabda pálya helyén teniszcsarnokot alakítottak ki. A pályáktól a Váci út felé a Láng Gépgyár hátsó telepei, illetve az MHSZ telepe található.

Az Árpád híd pesti hídfőjénél magasodó Europe Tower (balra) és a Duna Tower (jobbra) a Margit-szigetről nézve

Az Árpád hídtól délre a Dráva utcáig az egykori itteni iparokat kiszolgáló Vizafogó teherpályaudvar felé vezető iparvágány mentén szegénynegyed, a Váci út mellett a Hétház és a Tizenhárom ház munkáscsaládoknak nyújtott otthont. A vasúti pálya nyugati oldalán 1940-től cigánytelep alakult ki a Népfürdő utcáig.

A terület rendezésére még 1938-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki az első javaslatot, amely számolt az itt lévő pályaudvar megszüntetésével is. 1970-1976 között a Párkány utca mentén fekvő telepet szanálták, majd Bene László és Szentmártoni Ferenc tervei alapján 1982-1984 között felépült az Elektromos pálya keleti oldalán a Vizafogó lakótelep első üteme. A házgyári technológiával készült tízemeletes épületekben 2684 lakást alakítottak ki. Emellett a telepen kereskedelmi egységek és gyógyszertár mellett felépült egy 16 tantermes iskola, egy 200 férőhelyes óvoda, egy 100 férőhelyes bölcsőde és a Berzsenyi Dániel Gimnázium mai épülete. 1987-ben a teherpályaudvar felszámolásával annak helyén felépült a második ütem, ami 1989-re készült el. Az állomásépület még ma is áll.

Források[szerkesztés]

  • Adamecz Gyula: Angyalföld története, Budapest, 1947.
  • Budapest lexikon 2. kötet (Vizafogó ill. Vizafogó lakótelep cikkek), Budapest, 1993.