Ugrás a tartalomhoz

Gyógyszertár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A gyógyszertárak jelképe ókori eredetű jelkép, Aszklépiosz botja. A kígyó a megújulás, az újjászületés és termékenység kifejezője, a bot, a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője, Hügieia serlege a higiéniát jelképezi[1]
Mindennapi élet a 14. században egy itáliai gyógyszertárban

A gyógyszertár vagy patika (régies neve: apotéka) szűkebb értelemben a gyógyszerek értékesítését végző, tágabb értelemben minden egészségvédő termékkel foglalkozó egészségügyi intézmény. A gyógyszertár a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató (ideértve a gyógyszer-kiskereskedelmet is) tevékenységet végző egészségügyi intézmény[2] (csak másodlagosan „magánvállalkozás”). A lakossági gyógyszerellátást a különböző gyógyszertárak végzik, amelynek során az egészségügyi szolgáltató a gyógyszert és az alkalmazásával összefüggő szakmai információt a betegek részére közvetlenül biztosítja.[3] A gyógyszertárak elterjedt jelképe egy kehely amelynek a szárára egy kígyó tekeredik (Hügieia serlege).

A gyógyszertár a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya.[4] A gyógyítási folyamatban a gyógyszertár lehet az első, de az utolsó láncszem is, ahol a beteg a gyógyszeres terápiájával kapcsolatban még irányítható és ellenőrizhető. A gyógyszerész az a személy, aki ezt kellő kompetenciával meg is teheti a gyógyszertárban. A gyógyszertári munka, a gyógyszerészet így válhat az elsődleges „kapuőrré”. A beteg ember egyre gyakrabban a hirdetések alapján diagnosztizálja tüneteit, és az orvos megkerülésével kezd önkezelésbe. Ez a feladat nagymértékben megnöveli a gyógyszertári munka felelősségét és az egészségnevelésben betöltött szerepét.[5]

Arany Kígyó Gyógyszertár, Miskolc

A „gyógyszertár” és „patika” szó etimológiája

[szerkesztés]
Japán gyógyszertár Hjógó városában a sertésinfluenza idején (a vörös felirat szerint a maszkok elfogytak)
  • A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb.[6]
  • Maga a „gyógyszer” elnevezés görög megfelelője a „farmakon” egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A gyógyszer szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a Természettudományi Szóhalmazban (Budán, 1843). Az előtagot a „gyógyít”, „gyógyul” igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. „Gyógyító szer” elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a Pharmacum, Medicamentum szavak voltak a köznyelvben használatosak.
  • farmakon (görög) Gyógyszer, gyógyanyag, patikaszer.[7]
  • Az „apotheca” latin jövevényszó, a görög „apothéké”-ből (raktár) ered, amely főnév az „apo-„ (le-, félre-, el-) és „tithenai” (tesz, helyez, őriz) elemekből áll. Az ókorban a tároló helyeket nevezték „apothecá”-nak: apotheca vinorum=bortároló, Galénosznál, az „apotheke” a könyvek tároló helye (később bibliotheca). Az „apotheca” megnevezést a középkorban egyformán használták, csűrök, raktárak, üzletek és éléskamrák megnevezésére, amelyekben könyveket, növényeket, fűszereket és gyógyszereket tároltak. Az egyes nemzeti nyelvekben a szó különféle formákban került át, németül „Apotheke” (apoteke, apentek, apteke), oroszul „aptyeka”, olaszul „bottega” (ma már nem használják), spanyolul „bodega”, franciául „boutique”. Azok a középkori szerzetesrendek, amelyek gyógyítással is foglalkoztak – benedekrendiek, johanniták, ciszterciek, premontreiek, ágostonrendiek, pálosok, minoriták, ferencesek –, házi patikákat tartottak fenn.
  • II. Frigyes 1241-es rendeletében tette hivatalossá az „apotheca” elnevezést a gyógyszerkészítő „statió”-ra. Innen vették át az egyes nemzeti nyelvek. A gyógyszerkészítés helyét a korai középkorban még nem hívták apothecának, hanem a következő megnevezéseket találjuk rá Európa egyes helyein: armarium pigmentorum, stationes specialium, operatorium, confectionarium. 1303-tól találunk forrásokat hazánkban az apotheca, apothecarius kifejezések használatára. A klasszikus görög-római-arab alapokra visszavezethető gyógyszerkészítés tudománya a kolostori gyógyítás részeként jelent meg hazánkban is az államalapítást követően, azonban ezekről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az apotheca szót gyógyszerek tekintetében később, valószínűleg az ezredforduló körül használták először „apotheca medicamentorum” értelmében.
  • Magyarul: apotéka, patika (patica), „patikaszerszámos bolt”. A gyógyszertár szó a nyelvújítás korától terjedt el és vált hivatalossá.
  • patika szavunk legelőször 1656-ban jelenik meg egy erdélyi írásos emlékben Teleki Jánosné Teleki Mihályhoz írt levelében: „Nekem küldj, ha lehet a patikábúl, vagy a doctorukbúl egy kevés fenyőmag olajat…”. Ezekben az időkben egyáltalán nem használták a gyógyszertár, a gyógyszerész szavakat, különösen összetételekben.[8] Ezek megjelenése jóval későbbi, így például gyógyszerárus szavunk a dési levéltárban egy 1850-ből származó feljegyzésben fordul elő először.[9]

Történeti érdekesség

[szerkesztés]

A gyógyszertárak kialakulása hosszú történeti folyamat eredménye. Már az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is léteztek receptgyűjtemények, mint például az Ebers-papirusz (Kr. e. 16. század), amelyek több száz gyógynövény és ásványi eredetű szer felhasználását írták le.[10] A görög–római világban a pharmakon kifejezés kettős értelme (gyógyszer és méreg) rávilágított arra, hogy a gyógyítás és a veszély közötti határ sokszor az adagolástól függött.[11]

A középkorban a kolostorok kertjei és házi patikái biztosították a betegek ellátását. A bencés rend például a Regula Benedictiben már előírta, hogy a szerzeteseknek gyógynövényeket kell termeszteniük a betegek ápolására.[12] Hazánkban a legrégebbi adat a 14. századból származik: a budai domonkos kolostor patikáját említik a források.[13]

Az intézményes gyógyszertár születésének mérföldköve volt II. (Hohenstaufen) Frigyes 1231-ben kiadott törvénykönyve, a Liber Augustalis (Constitutiones Regni Siciliae), amely külön rendelkezéseket tartalmazott a gyógyszerkészítésről és az apotekáriusok tevékenységéről.[14] Az 1241-ben kihirdetett „salernói ediktum” pedig elsőként írta elő, hogy az orvos és a patikus hivatását szét kell választani, megtiltva az orvosoknak a gyógyszerek árusítását, valamint rögzítette a gyógyszerek árát és minőségi követelményeit.[15] Ez a rendelkezés mintaként szolgált a későbbi európai gyógyszertár-szabályozások számára.

Érdekesség, hogy a 17. századi Európában számos híres patika nemcsak gyógyszereket árult, hanem egzotikus fűszereket, cukrot, sőt olykor különleges „csodaszereket” is. A csíksomlyói ferences gyógyszertár (1670-től) a Kárpát-medence egyik legrégebbi, máig fennmaradt patikája, amely ma múzeumként működik.[16]

Nemzetközi kuriózumként említhető a velencei Santa Maria Novella patika, amelyet 1221-ben alapítottak domonkos szerzetesek, és a világ egyik legrégebbi, ma is működő gyógyszertára. Itt készítettek először nagy mennyiségben parfümöket és gyógyhatású balzsamokat, amelyeket egész Európába exportáltak.[17] Hasonlóan jelentős a párizsi Pharmacie du Procope a 17. századból, amely egyben a művészvilág találkozóhelyévé vált, így a gyógyszertár nemcsak egészségügyi, hanem kulturális központként is működött.[18]

A gyógyszertárak fajtái, megkülönböztetésük

[szerkesztés]

Közforgalmú gyógyszertár

[szerkesztés]

A közforgalmú gyógyszertárak (angolul: community pharmacy,[19] drug store) felelősek egy adott terület lakosságának ellátásáért. A gyógyszerellátási rendszer alappillérei. Elsődlegesen a betegek teljeskörű és közvetlen gyógyszerellátását végző egészségügyi intézmény.

Bővebben: gyógyszerészet

Fiókgyógyszertár

[szerkesztés]

A fiókgyógyszertár mindig egy közforgalmú gyógyszertárhoz kapcsolódva lát el egy kisebb települést vagy városrészt, redukált szolgáltatásokkal működik. A közforgalmú gyógyszertár (anyagyógyszertár) része, de azzal nem azonos településen működik (pl.: Anyapatika: Szegeden működik, a fiókpatika: Mórahalmon). Telephelye a közforgalmú gyógyszertár, az anyagyógyszertár. Ha az illető településen közforgalmú gyógyszertár működik, fiókgyógyszertár nem létesíthető. (Ha közforgalmú közben létesül a fiókpatika működésének az engedélyét meg kell szüntetni.)

Kórházi gyógyszertár

[szerkesztés]
US Navy Autoscript III, receptolvasó robot, betegre szabottan kiszedi a gyógyszereket. National Naval Medical Center Bethesda, Maryland

A kórházi gyógyszertár (angolul: hospital pharmacy[20]) vagy más néven intézeti gyógyszertár (angolul: institutional pharmacy) az adott egészségügyi intézmény igényeit hivatott kielégíteni. (A klinikákon is intézeti gyógyszertárak működnek (angolul: health-system pharmacy[21]).

Bővebben: kórházi gyógyszerészet

Vényforgalmú gyógyszertár

[szerkesztés]

A vényforgalmú gyógyszertár (angolul: ambulatory pharmacy, outpatient pharmacy) a kórházi, klinikai gyógyszertár része, ahol a kórházi ellátás során lakossági járóbetegeket és a kórház dolgozóit látja el gyógyszerekkel.

Bővebben: vényforgalmú gyógyszertár

Kézigyógyszertár

[szerkesztés]

Az orvosi ún. kézigyógyszertárak útján kisebb település orvosai látják el betegeiket a szükséges gyógyszerekkel. Háziorvos és házi gyermekorvos gyógyító munkájának segítésére létesül, a gyógyszerek egy bizonyos, létfontosságú körét tartja. Szintén közforgalmú gyógyszertárhoz kapcsolódik.

Állatgyógyszertár

[szerkesztés]

Az állatgyógyászati (angolul: veterinary pharmacy) termékekre szakosodott gyógyszertárak. (Humán) Gyógyszertárban állatgyógyszer forgalmazására külön engedély kell, a területileg illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakvéleménye alapján a Földművelésügyi Minisztérium adja ki az engedélyét.

  • A gyógyszertárak létszámadatai Magyarországon (2007)
Gyógyszerész Asszisztens Kisegítő, egyéb Összesen
2010 közforgalmú gyógyszertár összesen (fő) 4897 6624 2833 14354
Egy gyógyszertárra jut (fő) 2,4 3,3 1,4 7,1
143 intézeti gyógyszertár 467 797 327 1591
Egy intézeti gyógyszertárra 3,3 5,6 2,3 11,1


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Miért a kígyó a gyógyszerészek szimbóluma?. ma.hu, 2007. január 31. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2010. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  3. ↑ 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről
  4. ↑ Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
  5. ↑ Németh Erzsébet PhD (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet): Új kihívás a gyógyító, megelőző kommunikációban: a reklámok növekvő hatása. VIII. Országos Konferencia, Budapest, 2005. február 24-25.
  6. ↑ Archivált másolat. [2015. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  7. ↑ The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  8. ↑ Péter H. Mária 2002. Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. E délyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
  9. ↑ (Péter H. 2002, Szabó T. 1984)
  10. ↑ Ebers Papyrus. Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2025. szeptember 14.)
  11. ↑ Nutton, Vivian. Ancient Medicine. Routledge (2012). ISBN 978-0-415-69296-8 
  12. ↑ Voigts, Linda E.. Medieval Herbal Remedies. University of Toronto Press (2012). ISBN 978-1-4426-4324-2 
  13. ↑ Péter, H. Mária. Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Erdélyi Múzeum-Egyesület (2002) 
  14. ↑ Powell, James M.. The Liber Augustalis or Constitutions of Melfi Promulgated by the Emperor Frederick II for the Kingdom of Sicily in 1231. Syracuse University Press (1971) 
  15. ↑ Medical Ethics, History of Europe: Ancient and Medieval. Encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 14.)
  16. ↑ Csíksomlyói Patika Múzeum (magyar nyelven). Muzeumicentrum.ro. (Hozzáférés: 2025. szeptember 14.)
  17. ↑ Officina Profumo-Farmaceutica di Santa Maria Novella (angol nyelven). Santa Maria Novella Official. (Hozzáférés: 2025. szeptember 14.)
  18. ↑ Porter, Roy. The Greatest Benefit to Mankind: A Medical History of Humanity. Harper Collins (1997). ISBN 978-0-393-31781-3 
  19. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Pharmacy
  20. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Hospital_pharmacy
  21. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/American_Society_of_Health-System_Pharmacists

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Pharmacy
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyszertár témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyógyszertár&oldid=28647810”