Öngyógyszerezés, öngyógyítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pharmacy Green Cross.png
OTC gyógyszerek
Gyógyszerek felezési ideje és adagolása. 2007. november
Pár hete betegeskedőnél, egy egyetemi egészségügyi központban sinus fertőzést diagnosztizáltak, a képen látható gyógyszereket szedte. 2007. november
Vasculitis, amit gyógyszer nem kívánt mellékhatása okozott. 2010. október 23.

Az öngyógyszerezés (angol: self-medication) a beteg döntése, ami egészségügyi szakértői kontroll nélküli gyógyszerszedést jelent a legtöbb esetben.[1][2] Az öngyógyszerezés a betegmagatartás azon formája, amely a tünetek szubjektív megítélésének következménye, és amely során a betegek gyógyszereket alkalmaznak szakember felügyelete nélkül. Öngyógyítás emberi viselkedés, amikor az egyén az orvos által nem diagnosztizált és receptre fel nem írt gyógyszert alkalmaz betegségének kezelésére. A pszichológia az ilyen viselkedést sajátos összefüggésében használja az életstílusgyógyszerekkel]] kapcsolatban (rekreációs drogok, pszichoaktív drogok, az alkohol és más önálló megnyugtató magatartásformák).[3] A lelki tünetek enyhítésére, a stressz és a szorongás, beleértve a mentális betegségeket és/vagy pszichológiai traumákat,[4][5] amelyek különösen egyediek és alapul szolgálhatnak a fizikai és mentális egészség súlyos károsodására, ha ez az addiktív mechanizmusokon keresztül motivált.

A felelősségteljes öngyógyszerezés, öngyógyítás része az egészségtudatos, önmagáról felelősséggel döntő ember életének.[6] Ezért is nagyon fontos, hogy gyarapítsuk egészségügyi ismereteinket, és amikor egy gyógyszer alkalmazásáról döntünk, ne csak a reklámokból tájékozódjunk. Vegyük komolyan a már sokszor elhangzott mondatot: „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.”

A megbízható és időbeni orvosi ellátáshoz jutás problematikus lehet számos esetben. Ennek eredményeként, bizonyos gyógyszerek használata előtt a betegnek képesnek kell lennie saját panaszainak diagnosztizálására és kezelésére.[7][8]

Öngyógyításról általában[szerkesztés]

Gomba telep a nyelven. 2007. augusztus .

Öngyógyszerezést gyakran tekintik a személy függetlenségének meghatározott gyógyszer megszerzésének tekintetében.[9] Öngyógyítás egyik eszköze a nem receptköteles gyógyszerek vásárlása és szedése. A legfontosabb szempont az a stratégia, hogy felismerje a beteg a rá váró kockázati tényezőket és megtanulja az öndiagnózis felállítását és a gyógyszeres kezelés kiválasztását az adott körülmények között. A kulcs a sikeres ön-kezelési stratégia, amely egyszerű betegség vagy állapot meghatározása és ennek segítségével választ gyógyszert a beteg.

Általában előnyei az öngyógyításnak:

  • időtakarékos
  • 100%-os compliance
  • elkerülhető a nosocomialis infekció
  • növelheti a beteg saját egészsége iránti felelősségérzetét
  • olcsóbb

Hátrányai az öngyógyításnak:

  • gyógyszermellékhatások szaporodása (vesekárosodás: paracetamol, antibiotikumok, nemszteroid-gyulladáscsökkentők)
  • gyógyszerkölcsönhatások növekedése
  • téves diagnózis miatt a gyógyulás elmaradása, a betegség súlyosbodása
  • adagolási hiba miatt toxikus vérszint vagy túl alacsony dózisok miatt elmaradt gyógyulás

Öngyógyítás szempontjai[szerkesztés]

Pill box. 2008. július
A fog tályogos gyulladása a 3. napon, orvosi ellátást igényel. 2010. szeptember
DALY vakbélgyulladás országonként (100.000 lakos). 2009. november
Anatómiai területeket, ahol a fájdalom sokkal gyakoribb a vakbélgyulladás esetén. Orvosi ellátást igényel. 2008. szeptember
Blepharitis. 2012. május

A felelősségteljes öngyógyszerezés,[10] öngyógyítás része az egészségtudatos, önmagáról felelősséggel döntő ember életének. Ezért nagyon fontos, hogy gyarapítsuk egészségügyi ismereteinket, és amikor egy gyógyszer alkalmazásáról döntünk, ne csak a reklámokból tájékozódjunk. Vegyük komolyan a már sokszor elhangzott mondatot: „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.” A receptköteles gyógyszerek orvosi ellenőrzés nélküli szedése (öngyógyszerezés) köztudottan számos veszéllyel jár. A kockázatos, felügyelet nélküli gyógyszerszedés oka sajnos nemegyszer orvosi hanyagság, pl.: a receptek megrendelésre történő, automatikus megírása, megíratása az asszisztenciával, kiadása, orvosi vizsgálat nélkül. Sokkal kevésbé veszélyes a recept nélkül kapható szerek szedése, de azért ez sem veszélytelen, ezért az alábbi szempontok megfontolandók:

  • A tünet alapján eltalálja-e a konkrét betegséget? (Pl. nátha, megfázás vagy influenza gyakori alkalom a tévedésre)
  • A betegség pontosan ismert, de megtalálja-e az arra legalkalmasabb gyógyszert? (Pl. a köhögésnél köptetők vagy köhögéscsillapítók, esetleg ezek valamilyen kombinációi a megfelelőbbek?)
  • Ha sikerült eltalálni a terápiát, s arra a legalkalmasabb gyógyszert is, akkor a további kérdés, hogy alkalmas-e az az egyén számára, nincs-e valami egyéni ellenjavallat a beteg számára? (Pl. bizonyos fájdalomcsillapítót nem célszerű a glaukómás betegnek szedni)
  • Ha ezen a buktatón is sikerült túljutnia, akkor is marad még megoldandó kérdés. Ha több azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszert szedünk - ami a gyógyszerek nevéből nem derül ki -, az veszélyes túladagoláshoz vezethet.
  • És akkor még nem foglalkoztunk olyan kérdésekkel, hogy mennyi ideig kell szedni, étkezés előtt vagy után kell-e bevenni, melyek azok az élelmiszerek, amelyek mellette nem javasoltak stb.
  • Ne szedjünk olyan vényköteles gyógyszert, amit nem nekünk írt fel az orvos, és olyat sem, amit régebben írt fel, de még maradt belőle. Vényköteles terméket kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazzunk, és tartsuk be pontosan az utasításokat.
  • Ha a gyógyszerrel kapcsolatban bármiben is bizonytalanok vagyunk (pl. allergiás reakciók, gyógyszer-kölcsönhatások), mindenképpen kérdezzük meg az orvost vagy a gyógyszerészt!
  • Sok az azonos hatóanyag-tartalmú, de különböző fantázianevű gyógyszer, ami esetleg a gyógyszer túladagoláshoz vezethet. Mindig nézzük meg a gyógyszer hatóanyag-összetételét, és vásárláskor kérjünk tanácsot a gyógyszerésztől.
  • Az öngyógyítás ne tartson 3-7 napnál tovább. Ha ennyi idő alatt nem enyhültek a tünetek, sőt esetleg súlyosbodnak vagy rövid időn belül visszatérnek, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Ugyanez a teendő, ha a gyógyszer szedése során mellékhatásokat tapasztalunk.
  • A gyógyszerek alkalmazásánál különleges figyelmet kell fordítani bizonyos lakossági csoportokra, így pl. terhes nőkre, szoptatós anyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre stb. Esetükben sok gyógyszer ellenjavallt, vagy más az adagolás, mint általában.
  • Figyeljünk arra, hogy a alkalmazott gyógyszert evés előtt, után vagy közben tanácsolják bevenni, mert a táplálkozás jelentősen befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.
  • Ne kezeljük magunkat súlyos fájdalmak esetén, hanem azonnal forduljunk orvoshoz!
  • alkohollal nem szabad gyógyszert bevenni!
  • Ha a kiválasztott gyógyszer kapcsán bizonytalanok vagyunk abban, hogy pontosan mire is valók, vagy milyen problémára szedtük régebben, szintén kérdezzük meg a gyógyszerészt!
  • Vannak olyan tabletták, amiket speciális filmbevonattal látnak el azért, hogy a bennük lévő

hatóanyag ne érintkezzen a gyomornedvvel. Az ilyen tablettákat nem szabad kettétörni vagy rágni, mert a filmbevonat megsérül. De általában is igaz, hogy a legtöbb gyógyszer (tabletta, kapszula, tapasz, kúp) ma már nem osztható kisebb részeire.

Az öngyógyszerezés veszélyei[szerkesztés]

Arcödéma, önarckép. 2007. november
Elhízás receptköteles gyógyszerei. Orlisztát és szibutramin. 2009. október 19.

Gyakran kapunk be tablettákat láz, megfázás, köhögés, szorongás, alvászavar és fejfájás miatt anélkül, hogy vennénk a fáradságot, és segítségül hívnánk egy orvost. Az öngyógyszerezés azonban ilyen esetekben is bonyodalmakhoz vezethet. Hiszen sok hatásos gyógyszer (pl.: fájdalomcsillapító, lázcsillapító, köhögéscsillapító, allergiacsökkentő, hashajtó, multivitamin és savlekötő) kapható recept nélkül kisebb dózisban. Az öngyógyszerezés nem veszélytelen. Különösen gyermekkorban, idős embereknél, terhesség alatt, illetve szoptatás alatt. Ugyanis a gyógyszerek pl.: allergiát, májelégtelenséget okozhatnak, születési rendellenességet, kölcsönhatásba kerülhetnek egymással. A zsírban oldódó vitaminok (főleg az un. „megavitaminok”) túlzott használata hipervitaminózist (vitaminmérgezést) okozhat.
Az öngyógyszerezés potenciális veszélyei:

  • A betegség félre-diagnosztizálása

Sokkal nehezebb lehet a korrekt orvosi diagnózis megalkotása akkor, ha valaki, a betegség korai fázisában jelentkező enyhébb tüneteit (fájdalom, láz, hasmenés, stb.) öngyógyszereléssel elfedi. Ilyenkor a megkésett diagnózis, előrehaladottabb betegséghez, elkésett kezeléshez, az pedig elhúzódó gyógyuláshoz esetleg szövődményekhez vezethet.

  • Hozzászokás

A receptköteles gyógyszerek közül egyes savlekötők, köhögéscsillapítók és hashajtók hozzászokáshoz vezethetnek.

  • Allergiás reakciók

Az antibiotikumokról közismert, hogy súlyos, akár végzetes allergiás reakciókat is okozhatnak ezekre érzékeny emberekben.

  • Szélütés

Bizonyos fájdalomcsillapítók nem csak több gyomorsav termelődését, gyomorfájdalmat, gyomorfekélyt, gyomorvérzést okozhatnak, hanem kezeletlen magas vérnyomású betegekben, megtöbbszörözhetik a szélütés kockázatát is.

  • Gyógyszer-kölcsönhatások

Néhány gyógynövény készítmény és gyógyszer is kölcsönhatásba kerülhet egymással. Ennek következményeként a gyógyszer vérszintje és ezzel a hatása vagy elmarad az elvárttól, vagy éppen ellentétesen, a gyógyszer normális lebomlásának megakadályozása miatt, akár toxikus szintre is fokozódhat a gyógyszer hatása.

Gyógyszerbeadás írott és íratlan szabályai[szerkesztés]

Az édesanya bátorítja fiát, hogy igya meg a féreghajtó gyógyszert. 2008. március 29. Afrika szarva

A receptköteles gyógyszerek orvosi ellenőrzés nélküli szedése (öngyógyszerezés) köztudottan számos veszéllyel jár. Sokkal kevésbé veszélyes a recept nélkül kapható gyógyszerek alkalmazása, de azért ez sem veszélytelen, ezért az alábbi szempontok megfontolandók, az öngyógyszerezés, öngyógyítás során az erre vonatkozó írott és íratlan szabályokat be kell tartani:

  • A családtag a gyógyszert nem csak egyszerűen „továbbítja” önmagának vagy a családtagnak, hanem:
  1. felméri és ismeri a gyógyszerekkel kapcsolatos adatokat, információkat (gyógyszer mire jó, adagolása, mellékhatásai, interakciói, tárolása stb.)
  2. a beteg (pl.: gyermek) értelmi és kooperációs képességét, jelen állapotát, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos attitűdjét,
  3. tervezi és megvalósítja a helyes gyógyszeralkalmazást
  • A gyógyszerbevétel, beadás („gyógyszerezés”) biztonságának szabályai:
  1. a megfelelő gyógyszert ("hármasszabály",[11] ellenőrizni kell a gyógyszer dobozának feliratát három alkalommal)
  2. megfelelő adagban
  3. megfelelő betegnek (pl.: 4 gyermek van a családban vagy ikrek)
  4. megfelelő időben: az időrendi előírásokat pontosan be kell tartani és megfelelően kell értelmezni (Pl.: a „8 óránként” alkalmazás előírása nem azonos a „naponta háromszor” előírással stb.).
  5. megfelelő állapotban
  6. megfelelő minőségben

Betegségek, amit gyógyíthatunk[szerkesztés]

Meghűlés[szerkesztés]

Tünetek:

A megfázás nem azonos a vírusok okozta influenzával, amely mindig magas lázzal (39 C°)>, fej- és végtagfájdalmakkal jár. Megfázás esetén az orrból csepegő váladék víztiszta, a légzés nehezített. A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrból kifújt váladék színesedik, a zöldes, sárga váladék megjelenése már baktériumok jelenlétére utalhat. A váladéktól a szervezet tüsszögéssel, köhögéssel próbál megszabadulni.

Kezelése:

Napi 3 x 100 mg C-vitamin szedése, bőséges folyadékfogyasztás. Orrdugulás ellen orrcseppek használhatók, de ne feledjük, hogy gyerekek sok esetben nem kaphatják a felnőttek részére rendelkezésre álló szereket! A megfázás tüneteinek csökkentésére vannak kombinált hatóanyagú készítmények, és a váladék felköhögésének fokozására vásároljunk köptetőket.

Köhögés[szerkesztés]

Tünetek:
Általában száraz és nedves (vagy másképpen improduktív és produktív) köhögést különböztetünk meg, aszerint, hogy távozik-e közben váladék a légutakból vagy sem. Mindkét típusa lehet olyan jellegzetes, hogy már hangja alapján is gondolhatunk bizonyos megbetegedésekre. Első feladat az okok tisztázása, ha nem közönséges nátháról, meghűlésről van szó, akkor forduljunk orvoshoz.
Kezelés:
Hasznosságától függően szükséges a köhögést gyógyszeresen befolyásolni. A nedves köhögést csak akkor kell csillapítani, ha nagyon heves és a beteget erősen fárasztja, esetleg veszélyes vérnyomás-emelkedést, vérzést, szívgyengeséget is kiválthat. Feleslegesen fárasztja a beteget az improduktív, száraz köhögés, amelyet például a száraz bronchitis vagy mellhártyagyulladás vált ki; ezt mindenképpen csillapítani kell. Mérsékléséhez sokszor elegendő a levegő páratartalmának növelése. A leggyakrabban használt készítmények a köptetők, melyek megkönnyítik, gyorsítják a köpet kiürítését a légcsőből és a hörgőkből. Fokozzák a váladék termelődését és elfolyósítják a tapadós nyákot, ez pedig produktívvá teszi a köhögést.

Torokfájás[szerkesztés]

Tünetek:
A torokfájás létrejöttéért nem minden esetben a légúti megbetegedések felelősek. Számos belgyógyászati probléma első jele vagy részjelensége is lehet, ezért hosszabb fennállása vagy gyakori megjelenése esetén indokolt, hogy felkeressük háziorvosunkat. A kellemetlen tünet többnyire a felső légutak bakteriális és vírusos fertőzéseikor jelentkezik, mindkét esetben jellemző a láz, a borzongás, a torokfájás, a nyelési nehezítettség, a garatpír, a mandulán észlelhető lepedék, a nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás, a rossz általános közérzet, a gyengeség, az esetleg émelygés, ritkább esetben a hányás.
Kezelés:
Mindenképpen hasznos a lázcsillapítás, a torokfájdalom enyhítése különböző készítményekkel, gyulladásgátlók, orrcseppek, C-vitamin és köhögéscsillapítók igénybevétele. Ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról és néhány napos ágynyugalom is szükséges. Ha a tünetek nem enyhülnek néhány napon belül, keressük fel a háziorvost!

Láz[szerkesztés]

Tünetek:
Normális testhőmérsékletnek a 36-37 fok közötti hőmérsékletet tekintjük, 38 fokig hőemelkedésről, felette lázról, 39 fok felett pedig magas lázról beszélünk. Mivel az állapot károsítja a szervezetet, ezért mindenképpen csillapítanunk kell a 38 fok feletti lázat.
Kezelés:
fizikális lázcsillapítást (hűtőfürdő, testborogatás) 38 fok felett alkalmazzuk, ami kiegészítheti, vagy helyettesítheti a gyógyszeres lázcsillapítást. A cél a testhőmérséklet 38 fok alá csökkentése. A hűtőfürdőzés során ültessük a lázas beteget testmeleg, számára kellemes hőmérsékletű vízzel megtöltött fürdőkádba. Ezután fokozatosan, lassan hűtsük a vizet, 29-30 fokos (langyos) hőmérsékletnél hagyjuk abba a hűtést, ezután a beteg addig maradjon a vízben, amíg testhőmérséklete el nem éri a 38 fok alatti hőmérsékletet. A hűtőfürdőzés többször is ismételhető. A fizikális lázcsillapítás másik módja a testborogatás. Erre a célra leginkább egy állott vizes – azaz szobahőmérsékletű - lepedő felel meg, mellyel hónaljtól bokáig burkoljuk be a beteget. Cseréljük 10 percenként a borogatást addig, amíg a láz 38 fok alá nem csökken. Ha fázik a beteg, a vizes lepedőre boríthatunk egy száraz lepedőt. Ennél melegebben ne takarjuk be a beteget a testborogatás alatt, mert az emeli a hőmérsékletet. A lázcsillapítás után csak vékony takaróval takarjuk be a beteget, különben hőpangás jöhet létre. Itassunk vele sok folyadékot és kerülje a fokozott fokozott mozgást. Szükség szerint ismételjük a lázcsillapítást. A láz csökkentésének hatékony módja a lázcsillapító szerek használata is, adagolására azonban ügyeljünk, pontosan tartsuk be a betegtájékoztatóban előírt utasításokat. A túladagolás elkerülése céljából arra is figyelni kell, hogy ha az egyik szert nem találtuk hatásosnak és másikat szeretnénk alkalmazni, akkor is tartsuk be a tájékoztatóban előírt időt, csak ezután használjunk másik készítményt.

Fejfájás[szerkesztés]

Tünetek:
Komolyabb aggodalomra adhat okot, ha a korábban panaszmentes betegnek első alkalommal hirtelen kezdődő, súlyos fejfájása van, mint a régóta ismert, időnként jelentkező panasz. Szintén nagyobb figyelmet érdemel az alvászavart okozó, vagy idősebb korban rohamokban jelentkező, látászavarral, agyi funkciók változásával, esetleg görcsrohammal járó fejfájás, ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Kezelés:
Ha a fejfájás már több éve ismert a betegnél, időszakosan jelentkezik és elviselhető erősségű, eredményesen használhatók a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító készítmények, de ha heti három alkalomnál gyakrabban jelentkezik a fájdalom vagy napi kettő tablettánál nagyobb a fájdalomcsillapító igény, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Hasmenés[szerkesztés]

Tünetek:
Hasmenés alatt a széklet állagának lazábbá, gyakran folyékonnyá válását értjük. Ám a naponta többszöri, formált székletürítés nem tekinthető még hasmenésnek, ha mellette panasz nincs, akkor nem is kóros. Hátterében lehetséges kisebb táplálkozási probléma és bonyolult kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is.
Kezelés:
A hasmenés általában 1-3 napos betegség, s az esetek többségében önmagától is elmúlik. Figyeljünk azonban arra, hogy az elveszített folyadékot pótoljuk, a kiszáradást elkerüljük. Különösen kisgyermekeknél, időseknél nagy a kiszáradás veszélye. Ha fertőzés okozta a hasmenést nem kell azonnal hasfogó szereket alkalmazni, mert ezek gátolják a szervezet védekező reakcióját, hogy a kórokozót mielőbb kiürítse a szervezetből, de a második naptól már használhatunk bélfertőtlenítő hasfogó szereket.

Székrekedés[szerkesztés]

Tünetek:
A székrekedés rendkívül száraz, kis mennyiségű (kevesebb mint 50 g/nap) vagy ritka (48 óránál nagyobb időköz) széklet ürítése. Javasolható, hogy a hátterét legalább egyszer érdemes megnézni, ha pedig új keletű a székrekedés, akkor annál inkább. Cukorbetegség, hormonbetegség, vesebetegség, bélbetegségek stb. kizárása szükséges. Leggyakrabban azonban a helytelen táplálkozás és életmód, kevés folyadék- és rostfogyasztás okozzák.
Kezelés:
Oda kell figyelni a helyes életmódra, a bőséges folyadékfogyasztásra, az optimális táplálkozásra (magas rosttartalom), a mozgás fontos szerepére. Ismerünk székletpuhítókat, gyógynövény- és egyéb készítményeket, melyek segítik a székelés létrejöttét, de bánjuk velük óvatosan, mert szervezetünk hamar hozzászokhat.

Puffadás[szerkesztés]

Tünetek:
Kialakulásának oka szintén a helytelen táplálkozási szokásokban keresendő leginkább. Egyes emberek evés és ivás közben sok levegőt nyelnek, ez is okozhatja a túlzott gázképződést a gyomorban. Sok gáz keletkezik a bélben bakteriális erjedés folytán a sok cellulózt tartalmazó ételek (bab, kelkáposzta, karfiol, stb.) és az élesztős tészták hatására. Kóros gázképződés következik be emésztési és felszívódási zavarokban (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség). Laktózintoleranciában a tej és tejtermékek fogyasztása okozza. A hirtelen keletkező, nem szűnő puffadást, amely esetleg más klinikai tünetekkel is jár (a has kifejezett fájdalma, széklet és bélgázok ürítésének képtelensége, vérnyomásesés, sokk, sárgaság stb.), feltétlenül orvosnak kell látnia és vizsgálnia. Egyéb esetekben úgynevezett "banális puffadásról” van szó, amit magunk is kezelhetünk.
Kezelés:
A szódabikarbónát elavultnak tekinthetjük, és használatát nem javasoljuk. Megköti ugyan a gyomorsavat, de később a gyomorfal még több savat fog termelni. Másrészt, a gyomorba jutva ez a fehér por nagy gázképződést okoz, ami csak fokozza a gyomorfal feszülését. Léteznek ma már olyan "békés" gyógyszerek, amelyek megkötik a gyomorsavat, csökkentik a gázképződést, fokozzák a gyomorbélmozgásokat, ráadásul mindezt úgy, hogy a gyomorbélrendszerből fel sem szívódnak, hanem helyben fejtik ki hatásukat, majd a széklettel változatlan formában ürülnek. A táplálkozási szokások megváltoztatásával előzhetjük meg a puffadást.

Utazással kapcsolatos betegségek[szerkesztés]

Bővebben: B:Útipatika
Bővebben: B:Védőoltás nemzetközi utazóknak

A Föld közegészségügyi ellátottsága. 2006. augusztus 17.
Utazás előtti vakcináció. 2009
Vitorlások a Menai-szoros elején az éves Anglesey versenyen. 1998. augusztus

Annak ellenére, hogy mindent megtesz az utazás előtti orvosi konzultáció az utazók betegségének megelőzésére, számos utazó megbetegszik külföldi útja során. A megbízható és időbeni orvosi ellátáshoz jutás problematikus lehet számos úti cél esetén. Ennek eredményeként, bizonyos gyógyszerek használata előtt az utazónak képesnek kell lennie saját panaszainak diagnosztizálására és kezelésére. Az egyes utazási tevékenységek, mint például a távoli túrázás esetén az egyetlen alternatíva az öngyógyszerezés.

Megfelelő utazás előtti tanácsadás valóban pontosabb ön-diagnózist és kezelést eredményezhet, mint a helyi egészségügyi ellátás számos fejlődő országban. Az utazás előtti orvosi konzultációnak része a gyógyszer kiválasztásának és alkalmazásának oktatása. A legfontosabb szempont az a stratégia, hogy felismerje az utazóra a rá váró kockázati tényezőket és megtanítsa a diagnózis felállítására és a gyógyszeres kezelés kiválasztására az adott körülmények között. A kulcs a sikeres önkezelési stratégia, amely egyszerű betegség vagy állapot meghatározása és ennek segítségével választ gyógyszert az utazó.

Utazók hasmenése (Travelers’ Diarrhea)[szerkesztés]

Hasmenés elleni (Travelers Diarrhea, TD) antimikrobás szerek[szerkesztés]

Az utazás alatt leggyakrabban akut hasmenéssel találkozunk, melyet vírusok, baktériumok, paraziták okozhatnak, de meg kell említeni az élelmiszer-allergia, bizonyos gyógyszerek, irritabilis bélszindróma (IBS) vagy gyulladásos bélbetegség (IBD) lehetséges oki szerepét is. Láz és vér nélküli hasmenések gyakoribb formája, amely a fejlődő országokba utazók 35-50%-át érinti. Az esetek 85%-ában fertőző eredet igazolható. A tünetekre jellemző a nagy mennyiségű vizes széklet, a leukocyták hiánya a székletben, gyakori émelygés, néha hányás. Az esetek nagy részében spontán gyógyulnak az érintettek[12]articles.

Az utazási hasmenést előidéző leggyakoribb kórokozók[szerkesztés]

A hasmenés, más néven diarrhoea (diaré) a szervezet válasza a bélben lévő baktériumflóra hirtelen megváltozására. Kezelés nélkül akár 2-5 napig is eltarthat. Általában a (hosszabb) utazás első két hetében fordul elő, amikor valaki egy fejlett országból egy ún. fejlődő országba utazik. (ez esetben tekintsük fejlett országoknak Európa és Észak-Amerika területét). Az utazási hasmenés legfőbb kiváltó oka a patogéneket (káros baktériumok, vírusok, paraziták) tartalmazó ételek, italok fogyasztása. Leggyakoribb kórokozó az enterotoxikus Esherichia coli baktérium, ez felelős az utazási hasmenések mintegy 80%-áért. A fennmaradó esetekben kórokozó baktériumok közül a Salmonella, Shigella és a Campylobacter fajok fordulnak elő gyakran. Paraziták (férgek) kb. 5%-ban, vírusok még kisebb mértékben felelősek az utazási hasmenések kiváltásáért. A régebben rettegett kolera ma már igen csekély előfordulású: 1:200 000 arányban észlelhető.

Enterotoxikus E. coli (ETEC), Campylobacter speciesek; Shigella, Salmonella speciesek, Rotavírus (Latin-Amerika), Norwalk-vírus Giardia, Cryptosporidium, Cyclospora speciesek, Entamoeba histolytica, Aeromonas, Pleisomonas, Non-cholera vibrio speciesek (vibrio parahaemolyticus, Ázsia) izoláltan fordulnak elő.

  • E. coli

Az E. coli baktériumok a vékonybélben szaporodnak, és ott toxinokat termelnek. Ezek okozzák a súlyos hasmenést, mely akár több liter folyadékveszteséggel is járhat. Az E. coli okozta hasmenés legtöbbször 48 óra leforgása alatt, magától elmúlik. Ezek a baktériumok a hasmenéses megbetegedések 40%-ért felelősek.

  • Shigellák

A shigella-csoportba tartozó baktériumok okozzák a bakteriális vérhast. A shigellák felelősek a hasmenéses betegségek 15%-áért. A bélfal gyulladása miatt, görcsös fájdalommal, lázzal, gyakori, kis mennyiségű híg, nyálkás, véres székletürítéssel jár.

  • Szalmonellák

A szalmonella fertőzések az utazási hasmenéses megbetegedések 10%-át teszik ki. Az enyhe lefolyásútól ájulásos rosszullétig fokozódó hasmenést, hányást okoz, általában pár nap alatt antibiotikum nélkül gyógyul, vér nincs a székletben.

  • Rotavírusok

A rotavírusok szintén a megbetegedések 10%-áért felelősek. A parányi részecskék a vékonybél falának sejtjeiben szaporodnak, meggátolják a folyadék felszívódását. Különösen súlyos hasmenés léphet fel - a kiszáradás veszélyével - kisgyermekeknél.

  • Giardia lamblia

A Giardia lamblia egysejtű parazita, mely utazás közbeni hasmenést nem túl gyakran okoz. A hazatérés utáni makacs bélpanaszoknak, jelentős részét azonban ez a kórokozó okozza. Az elhúzódó gyulladás tönkreteszi a bélbolyhokat, alultápláltság és vitaminhiány alakulhat ki. A korai szakasz lehet enyhe, magától múló állapot, vagy nagyon súlyos, nagy folyadékvesztéssel járó hasmenés, melyet bűzös, világosszürke széklettel járó hosszabb krónikus szakasz követ. Ázsiában és Közép-Amerikában igen elterjedt.

  • Entamoeba histolytica

Az Entamoeba histolytica egysejtű parazita, a legtöbb trópusi országban megtalálható. A vastagbelet károsítja, ún. amőbás vérhast okoz, mely fekélyképződéssel járhat. A fertőzés átterjedhet a májra és ott tályogot okozhat.

  • Salmonella typhi

Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10-14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást. Oltási reakció igen ritkán: 1-2 napig tartó helyi fájdalom. Baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Rossz közmű ellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik. A hastífuszt a Salmonella typhi idézi elő. A vastagbél nyirokmirigyeiben és a vékonybél alsó részén tapad meg, onnan átjut a vérkeringésbe, majd fekélyt okoz a bélfalban. Nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség. Gyakran kezdődik úgy, mint a megfázás vagy az influenza: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a magas lázat nem követi a pulzus gyorsulás szaporodása. Antibiotikummal gyógyítható.

Utazók hasmenésének okai és gyógyszerei

− − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Kórokozók csoportja* Kórokozók és lappangási idő Gyakoriság (%)† Terápia[13][14]

Baktériumok 6-48 óra 50-75 Empírikus vagy célzott antibiotikum

E. coli (enterotoxikus) 10-45 1. Levofloxacin 2. Rifaximin

− 3. Ampicillin 4. Cefotaxim −

E.coli (enteroaggregatív) 5-35 Rifaximin

Campylobacter 5-25 1. Levofloxacin

− 2. Azitromicin (India, Délkelet-Ázsia, − Közép-Amerika, Szub-Szahara) −

Salmonella 0-15 1. Levofloxacin 2. Amoxicillin 3. Co-trimoxazol

Shigella 0-15 1. Levofloxacin 2. Ceftriaxon

egyéb 0-5

Vírusok 6-48 óra 0-20 tüneti terápia: só- és folyadékpótlás, adszorbensek

norovírusok 0-10 -

rotavírus 0-5 -

Paraziták 1-2 hét 0-10

Giardia intestinalis 0-5 1. tinidazole 2. metronidazol

− 3. nitazoxanide 4. paromomicin

− 5. furazolidon 6. quinacrine −

Cryptosporidium spp 0-5 Nitazoxanide

Cyclospora cayetanensis <1 Co-trimoxazol

Entamoeba histolytica <1 1. iodoquinol

− 2. paromomicin −

Akut ételmérgezés 0-5

Egyéb 0-5

  • együttes fertőzése több kórokozónak egy gazdaszervezeten 10-15%-ában.
  • gyakoriság változik az úti céltól, környezetöl, az évszaktól függően.

Antimikrobás kezelés[szerkesztés]

Tekintettel arra, hogy a kórképek döntő többségét baktériumok okozzák, az antibiotikum kezelés hatékony lehet. Antibiotikumok szerepe fontos az utazási hasmenés kezelésében. A megfelelően alkalmazott szer elmulasztja a tüneteket, lerövidíti a betegséget. Különösen igaz ez a Shigella és Escherichia coli fertőzésekre. Az antibiotikum kezeléstől várható, hogy a betegség időtartama megrövidüljön, a tünetek gyorsabban enyhüljenek, az alapbetegség, életkor miatt veszélyeztetett populációban a szövődmények kialakulását megelőzze. Rutinszerű antibiotikum kezelés nem indokolt, a betegség spontán gyógyul. Antibiotikum kezelés akkor indokolt, ha:

  • láz meghaladja a 38 °C-ot
  • székürítés véres,
  • 24 órán belül 3-5 székletürítés jelentkezik,
  • a tünetek 2 napon túl is fennállnak.
  • a beteg állapota súlyos, szisztémás tünetek kifejezettek, lázas, a széklet véres perzisztáló Shigella-, Salmonella- vagy Campylobacter-fertőzések
  • alapbetegség, életkor miatt a beteg veszélyeztetett pl.(immunszupprimált betegek és AIDS-es páciensek), idősek, csökkent ellenálló képesség vagy szepszis, beültetett protézisek, (perzisztáló) parazitás fertőzés esetén.
  • azitromicin
  • cefixime
  • ciprofloxacin
  • levofloxacin
  • metronidazol
  • nitazoxanide
  • rifaximin
  • co-trimoxazol

Mikor javasolt antibiotikum-profilaxis az utazás előtt és alatt?[szerkesztés]

Antimikrobás profilaxis mintegy 60-90%-ban előzi meg a hasmenést. Ennek ellenére antibiotikum-profilaxis rutinszerűen nem ajánlott, csak speciális szituációkban rövid időtartamú (3-5 napnál rövidebb) utazások esetén. Az antibiotikum-profilaxis a veszélyeztetett csoportban indokolt. Egyebekben csak a nem gyógyuló és a súlyos esetek igényelnek antimikrobás kezelést. Az utazó alapbetegsége, állapota miatt infekcióra fokozottan hajlamos, illetve ha az infekció várhatóan súlyos formát ölthet. A veszélyeztetetteknek ismerni kell az antibiotikum javallatait, mellékhatásait illetve a kezelés hatékonyságának korlátait. Az alapbetegséggel rendelkező utazónak ismernie kell a hasmenés veszélyes következményeit, az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Indokolt esetben el kell látni profilaktikus antibiotikummal az alábbi betegeket:

  • Krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedők (Chron, ulcus, gyomor-, bélműtét)
  • Alkoholisták, krónikus máj- és vesebetegek
  • Immunhiányosak (IgA hiány, gyógyszeres, HIV)
  • Cukorbetegeknek
  • Szív támogatását igénylők
  • Rövid ideig, fontos küldetést teljesítőknek: politikus, üzletember, művész
  • Nagyon idősek
  • Utazó olyan gyógyszert szed (H2 blokkoló, protonpumpa gátló), ami emeli a gyomor-pH-t és az utazás időtartamára sem elhagyható
  • Az esetleges fertőzés az utazó hivatásánál vagy egyéb oknál fogva kritikus, és kényelmetlen helyzetet teremt

Antibiotikum-profilaxis gyógyszerei

Profilaxisra ajánlott antibiotikumok (naponta a terápiás dózis fele, az utazás teljes időtartama alatt).

kinolonok (ciprofloxacin) 500 mg tabl/nap
rifaximin 2 x 200 mg tabl/nap
azithromycin 500 mg tabl/nap India, Délkelet-Ázsia, Közép-Amerika, Sub-Szahara

Az antibiotikum profilaxis hátrányai
nagyrészt szükségtelen antibiotikum alkalmazás az emelkedő rezisztencia miatt a klasszikusan alkalmazott antibiotikumok (tetracycklinek, cotrimoxazol, fluorokinolonok) hatékonysága csökkent; hamis biztonság érzet és ebből fakadóan az említett rendszabályok elhanyagolása; nincs olyan profilaxis, ami 100%-os védelmet nyújtana.

Egyéb kiegészítő profilaxis

Bismuth subsalycilát szuszpenzió 4x30 ml, a széklet fekete lesz!
Probiotikumok alkalmazása, Saccharomyces boulardii tartalmú probiotikum.

Jet lag[szerkesztés]

Mozgás-betegség[szerkesztés]

Légúti fertőzések[szerkesztés]

Malária kezelés[szerkesztés]

Hegyibetegség[szerkesztés]

Bakteriális bőrfertőzések[szerkesztés]

Húgyúti fertőzések[szerkesztés]

Öngyógyszerezés és házipatika[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Öngyógyszerezés, öngyógyítás témájú médiaállományokat.

Bővebben[szerkesztés]

  • MSD ORVOSI KÉZIKÖNYV A CSALÁDBAN - KÖNYV 2. Bővített Kiadás ISBN szám: 9639106194
  • Essentials of Nonprescription Medications and Devices Mackowiak, Elaine ISBN 978 0 85369 861 6 Published Nov 2009 Pharmaceutical Press
  • Dietary Supplements Pocket Companion Mason, Pamela ISBN 978 0 85369 761 9 Published Sep 2008 Pharmaceutical Press
  • Evaluation of Herbal Medicinal Products Perspectives on quality, safety and efficacy

Houghton, Peter; Mukherjee, Pulok K ISBN 978 0 85369 751 0 Published Aug 2009 Pharmaceutical Press

  • MSD Orvosi Kézikönyv The Merck Manual 2009 helytelen ISBN kód: 9639740129
  • Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. ISBN 963-240-705-9
  • Rang & Dale's Pharmacology, 7th Edition Churchill Livingstone 2011 ISBN 9780702034718
  • Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
  • Edward Kremers, Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • dr. Gálné Knippel Barbara: Korszakváltás a hazai gyógyszerpiacon, „Racionális választás és emberi magatartás a gazdasági és üzleti döntésekben”- „Rational Choice and Human Behavior in the Economic and Business Decisions”, A gazdaságpszichológus PhD hallgatók VI. Kutatási Fóruma, Szeged, 2008. május 16.
  • Buckeldee R., Mansfield J., Hall N.: Global Opportunities of Rx to OTC. May 10, 2010.101.

http://blog.nielsen.com/nielsenwire/consumer/global-opportunities-of-rx- to-otc/

  • Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins 2005
  • PHARMACEUTICAL COMPOUNDING–STERILE PREPARATIONS Copyright ©2011 The United States Pharmacopeial Convention USP 35 NF 30 2012
  • Nutraceuticals A guide for healthcare professionals Lockwood, Brian Second edition 2007 ISBN 978 0 85369 659 9 Pharmaceutical Press http://www.pharmpress.com/product/9780853696599/nutraceuticals
  • FASTtrack: Complementary and Alternative Medicine Kayne, Steven B First edition ISBN 978 0 85369 774 9 Published Sep 2008 Pharmaceutical Press

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Öngyógyszerezés helyzete Magyarországon Doktori értekezés Dr. Major Csilla Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Doktori Iskola 2010.
  2. A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN 2011. © Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja
  3. Kirstin Murray (11/10/2010). "Distressed doctors pushed to the limit". Australian Broadcasting Corporation. Hozzáférés ideje: 27 March 2011
  4. Dr Vivek Benegal (October 12, 2010). "Addicted to alcohol? Here's why". India Today. Hozzáférés ideje: 27 March 2011.
  5. Howard Altman (October 10, 2010). "Military suicide rates surge". Tampa
  6. dr. Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. LAM 2000;10 (1): 74-81.
  7. Öngyógyszerezés helyzete Magyarországon doktori értekezés Dr. Major Csilla Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Doktori Iskola 2010.
  8. Az öngyógyszerezés a betegmagatartás azon formája, amely a tünetek szubjektív megítélésének következménye, és amely során gyógyszereket alkalmaznak szakember felügyelete nélkül.
  9. Benefits and risks of self medication
  10. Az öngyógyszerezés a páciens döntése, amit egészségügyi szakértő nélküli gyógyszerezést jelent a legtöbb esetben.
  11. a. Mielőtt a gyógyszer dobozát kivesszük a gyógyszert tároló szekrényből b. Amikor a szükséges gyógyszermennyiséget (egyszeri adagot) kivesszük a gyógyszeres fiolából. c. Mielőtt a gyógyszeres dobozt visszatesszük a gyógyszert tároló szekrénybe.
  12. Gastroenterol Hepatoi (New York). 2011. február, 7 (2) : 88-95. PMCID: PMC3061023 Új fejlemények a utazási hasmenés Javier de la Cabada Bauche , MD és ​​Herbert L. DuPont , MD
  13. BMJ | 11 OCTOBER 2008 | VOLUME 337
  14. USA Pharm. 2011-36 (12) :49-52.Brian Meadors klinikai gyógyszerész Baylor All Saints Medical Center Fort Worth, Texas