Népsziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Népsziget
Az újpesti hajógyár manapság
Az újpesti hajógyár manapság
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület IV. és XIII. kerület
Népesség
Teljes népesség 121 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Népsziget (Budapest)
Népsziget
Népsziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 37″, k. h. 19° 04′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 37″, k. h. 19° 04′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Népsziget témájú médiaállományokat.

A Népsziget Budapest városrésze a IV. és a XIII. kerületben, nevezik még Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is. Mintegy 2 km hosszú, 50 ha felszínű félsziget az Újpesti vasúti híd két oldalán. A Duna folyam egyik szigete volt, ma félsziget. Minden oldalról a Duna határolja, kivéve a Zsilip utcát. Az Óbudai-szigettől északkeletre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Az 1695. szeptemberi pesti határbejárás adatai alapján Saban-szigetnek hívták. 18-19. századi térképeken Pesti-sziget néven tüntetik fel.[2] A köznyelv később Szúnyog-sziget vagy Csigás-sziget néven ismerte.

Eredetileg a Duna egyik szigete volt Pest és Rákospalota határán, amelyet az 1830-as években egy vékony földnyelvvel az újpesti Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak, így félszigetté vált. A leválasztott Újpesti-öbölben létrehoztak egy téli kikötőt, és a parton építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét. Északon egy keskeny árok választja el a Palotai-szigettől, amely ma szintén félsziget. A Népsziget védett keleti öblébe települt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár. 1896-ban épült meg az Újpesti vasúti híd, fontos összeköttetést biztosítva a félsziget és a Duna két partja között. Az 1928-as nyári olimpiai játékokra tervezett budapesti pályázat alapján a félsziget fontos központi helye lett volna az olimpiának.[3]

A téli kikötő a Meder utcai gyalogoshídról szemlélve

A Népsziget nyugati oldala az 1960-70-es években szabadstrandként működött. A hajózás segítésére hatalmas kőtornyokat építettek. A Népsziget öböl felőli oldalán kajakos- és kenuszakosztályok telepei alakultak ki, amelyek jelenleg is üzemelnek. A nyugati oldalon a lidó mellett különböző gyárak üdülői voltak, mintegy versenyezve a Római parttal. A 70-es években az Újpesti vasúti hídon az északi oldalon kerékpáros és szóló motoros közlekedés, a déli oldalon gyalogos közlekedés volt. A híd keresztezi a félszigetet a felső harmadon át. A félsziget a város fontos zöldterülete.

Az öbölben, a félsziget déli csúcsánál, a Meder utcától régen egy kishajó-kompjárat járt át a félszigetre (Rocsó). Ez az 1980-as évekre megszűnt, amikorra felépült a gyalogoshíd. (Az újpesti Duna-ág déli végén, a Téli kikötő bejáratánál 1973-ban a Vízművek számára, a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat tervei szerint, egy 65 m nyílású csőhíd épült, melyet 1975 óta gyalogosok is használhatnak a Népsziget megközelítésére). A leromlott állapotú hidat 2017-ben újították fel.[4] A Meder utcától délre nemrég felépült lakópark, a Marina part remélhetőleg segít fellendíteni e terület építészetét.

Megközelítése[szerkesztés]

Gépjárművel a Zsilip utcán át közelíthető meg, gyalogosan és kerékpárral Újpesti vasúti hídon keresztül Óbudáról és Pestről is; a Meder utcai gyalogoshídon keresztül Pest felől közelíthető meg. Tömegközlekedés nincs a félszigeten.

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Lehorgonyzott Népsziget, dunaiszigetek.blogspot.com, 2012. december 28.
  3. Olimpiai-sziget, Budapest, dunaiszigetek.blogspot.com, 2011. december 8.
  4. Ilyen lett az Újpesti-öböl felújított hídja

Budapest Lexikon (Akadémiai Kiadó, 1993.)

További információk[szerkesztés]