Népsziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Népsziget
Az újpesti hajógyár manapság
Az újpesti hajógyár manapság
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület IV. és XIII. kerület
Népesség
Teljes népesség 121 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Népsziget (Budapest)
Népsziget
Népsziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 37″, k. h. 19° 04′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 37″, k. h. 19° 04′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Népsziget témájú médiaállományokat.

A Népsziget Budapest városrésze a IV. és a XIII. kerületben, nevezik még Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is. Mintegy 2 km hosszú, 50 ha felszínű félsziget az Újpesti vasúti híd két oldalán. A Duna folyam egyik szigete volt, ma félsziget. Minden oldalról a Duna határolja, kivéve a Zsilip utcát. Az Óbudai-szigettől északkeletre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Az 1695. szeptemberi pesti határbejárás adatai alapján Saban-szigetnek hívták. 18-19. századi térképeken Pesti-sziget néven tüntetik fel.[2] A köznyelv később Szúnyog-sziget vagy Csigás-sziget néven ismerte.

Eredetileg a Duna egyik szigete volt Pest és Rákospalota határán, amelyet az 1830-as években egy vékony földnyelvvel az újpesti Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak, így félszigetté vált. A leválasztott Újpesti-öbölben létrehoztak egy téli kikötőt, és a parton építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét. Északon egy keskeny árok választja el a Palotai-szigettől, amely ma szintén félsziget. A Népsziget védett keleti öblébe települt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár. 1896-ban épült meg az Újpesti vasúti híd, fontos összeköttetést biztosítva a félsziget és a Duna két partja között. Az 1928-as nyári olimpiai játékokra tervezett budapesti pályázat alapján a félsziget fontos központi helye lett volna az olimpiának.[3]

A téli kikötő a Meder utcai gyalogoshídról szemlélve

A Népsziget nyugati oldala az 1960-70-es években szabadstrandként működött. A hajózás segítésére hatalmas kőtornyokat építettek. A Népsziget öböl felőli oldalán kajakos- és kenuszakosztályok telepei alakultak ki, amelyek jelenleg is üzemelnek. A nyugati oldalon a lidó mellett különböző gyárak üdülői voltak, mintegy versenyezve a Római parttal. A 70-es években az Újpesti vasúti hídon az északi oldalon kerékpáros és szóló motoros közlekedés, a déli oldalon gyalogos közlekedés volt. A híd keresztezi a félszigetet a felső harmadon át. A félsziget a város fontos zöldterülete.

Az öbölben, a félsziget déli csúcsánál, a Meder utcától régen egy kishajó-kompjárat járt át a félszigetre (Rocsó). Ez az 1980-as évekre megszűnt, amikorra felépült a gyalogoshíd. (Az újpesti Duna-ág déli végén, a Téli kikötő bejáratánál 1973-ban a Vízművek számára, a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat tervei szerint, egy 65 m nyílású csőhíd épült, melyet 1975 óta gyalogosok is használhatnak a Népsziget megközelítésére). A leromlott állapotú hidat 2017-ben újították fel.[4] A Meder utcától délre nemrég felépült lakópark, a Marina part remélhetőleg segít fellendíteni e terület építészetét.

Megközelítése[szerkesztés]

Gépjárművel a Zsilip utcán át közelíthető meg, gyalogosan és kerékpárral Újpesti vasúti hídon keresztül Óbudáról és Pestről is; a Meder utcai gyalogoshídon keresztül Pest felől közelíthető meg. Tömegközlekedés nincs a félszigeten.

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Lehorgonyzott Népsziget, dunaiszigetek.blogspot.com, 2012. december 28.
  3. Olimpiai-sziget, Budapest, dunaiszigetek.blogspot.com, 2011. december 8.
  4. Ilyen lett az Újpesti-öböl felújított hídja

Budapest Lexikon (Akadémiai Kiadó, 1993.)

További információk[szerkesztés]