Népsziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Népsziget
Az újpesti hajógyár manapság
Az újpesti hajógyár manapság
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület IV. és XIII. kerület
Népesség
Teljes népesség 121 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Népsziget (Budapest)
Népsziget
Népsziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 37″, k. h. 19° 04′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 37″, k. h. 19° 04′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Népsziget témájú médiaállományokat.

A Népsziget Budapest városrésze a IV. és a XIII. kerületben, nevezik még Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is. Mintegy 2 km hosszú, 50 ha felszínű sziget az Újpesti vasúti híd két oldalán. A Duna folyam egyik szigete volt, ma félsziget. Minden oldalról a Duna határolja, kivéve a Zsilip utcát. Az Óbudai-szigettől északkeletre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Az 1695. szeptemberi pesti határbejárás adatai alapján Saban-szigetnek hívták. A köznyelv később Szúnyog-sziget vagy Csigás-sziget néven ismerte.

Eredetileg a Duna egyik szigete volt Pest és Rákospalota határán, amelyet az 1830-as években egy vékony földnyelvvel az újpesti Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak, így félszigetté vált. A leválasztott öbölben létrehoztak egy téli kikötőt, és a parton építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét. Északon egy keskeny árok választja el a Palotai-szigettől, amely ma szintén félsziget. A Népsziget védett keleti öblébe települt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár, ez volt a Téli Kikötő.

A Téli kikötő a Meder utcai gyalogoshídról szemlélve

A Népsziget nyugati oldala az 1960-70-es években szabadstrandként működött. A hajózás segítésére hatalmas kőtornyokat építettek. A Népsziget öböl felőli oldalán kajakos- és kenuszakosztályok telepei alakultak ki, amelyek jelenleg is üzemelnek. A nyugati oldalon a lidó mellett különböző gyárak üdülői voltak, mintegy versenyezve a Római parttal. A 70-es években az Újpesti vasúti hídon az északi oldalon kerékpáros és szóló motoros közlekedés, a déli oldalon gyalogos közlekedés volt. A híd keresztezi a szigetet a felső harmadon át. A sziget a város fontos zöldterülete.

Az öbölben, a sziget déli csúcsánál, a Meder utcától régen egy kishajó-kompjárat járt át a szigetre (Rocsó). Ez az 1980-as évekre megszűnt, amikorra felépült a gyalogoshíd. (Az újpesti Duna-ág déli végén, a Téli Kikötő bejáratánál 1973-ban a Vízművek számára, a FŐMTERV tervei szerint, egy 65 m nyílású csőhíd épült, melyet 1975 óta gyalogosok is használhatnak a Népsziget megközelítésére.). A Meder utcától délre nemrég felépült gigantikus lakópark, a Marina part remélhetőleg segít fellendíteni e terület építészetét. A Hajódarugyár a Meder utcáig terjedt, ettől délre a Kavicskotró Vállalat telepei sorakoztak a Foka-öböl körül. Hatalmas sódermalmok működtek itt (a „fókák”). A Marina part helyén az 1900-as évek elején a Túróc, Cserhalom utcánál volt a Danubius fövenystrand, mely a Duna szabadstrandja volt az angyalföldi lakosság számára. Később egy mélyedésben, e terület déli részén, melyben tó állt, öblöt alakítottak ki, ez lett a Foka-öböl. Mellette a Kavicskotró Vállalat telepe alakult az államosítások után.

A kisöböl, Foka-öböl a Téli kikötőtől délre található, itt épül a Marina part. E keskeny földnyelv a Népszigettől délre homokos, gazos, bokros terület volt a 70-es években. A Kádár korszakban az augusztus 20-i ünnepségen innen ereszkedtek vízre a kétéltű járművek és harckocsik a dunai parádékra. A Foka-öböltől keletre a Cserhalom utca zárja le a területet. Délen a Foka-öblöt a Rákos-patak torkolata zárja le.

Források[szerkesztés]

Budapest Lexikon (Akadémiai Kiadó, 1993.)

További információk[szerkesztés]