Lőportárdűlő
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2006 novemberéből) |
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Lőportárdűlő a mai Budapest XIII. kerületének egy korábbi városrésze, amely a mai Angyalföld városrész területén helyezkedett el.
Fekvése[szerkesztés]
Róbert Károly körút a Váci úttól - a MÁV váci vonala - Bulcsú utca - Váci út a Róbert Károly körútig.
Nevének eredete[szerkesztés]
Régebben katonai lőporraktárak álltak itt, a pattantyúsok területének is nevezték. A Lehel utca régi neve Nagy Lőportorony utca volt.
Története[szerkesztés]
A Váci Köztemető, a Lehel utca - Váci út szétválásánál kezdődött és az Aréna (ma: Dózsa György) útig tartott. 1830-ban kezdték átköltöztetni a Kerepesi temetőbe és a helyén 1890 után alakult ki a Lehel piac. A Lehel utca, Dózsa György út, Kassák utca között állt az Izraelita temető, vele szemben van a Tüzér utca sarkán az egykori zsinagóga, Az épület az 1970-es – 1980-as években a Bp. Honvéd Sport Egyesületé volt és ma is sportcélokat szolgál. A Róbert Károly körút – Vágány utca sarkán állt az Óceán Konzervgyár, mellette a Székesfőváros Kertészete. Dél felé a Weiss Alice szülőotthon, majd a Bókai tér, majd az Izraelita Kórház. E terület ma az Orvostovábbképző területévé olvadt össze. A Szabolcs utca Lehel utca felőli oldalán az Albrecht főherceg laktanya áll, darabjaiban most a Rendőrség található és egészen a Lehel utcán az Állatkórházig tartott. Az állatkórház helyén a Tábori Sütöde állt. A Lőportár utca – Lehel utca sarkán a mai Textil, Függönyház helyén állt Svádló Ferenc Fémipari Gyára, amely fűtőberendezések, kazánok és egyéb fémeszközök gyártásával foglalkozott. A Lehel utca – Dózsa György út nyugati oldalán az Albrecht Laktanyával szemben a Honvéd sporttelep helyén állt a Vonat Laktanya, mely a Csángó utcáig tartott. Mellette áll a zsinagóga. Mögötte volt az Izraelita Pászkagyár. Tovább haladva a Csángó utca – Klapka utca között a Fóti úton (Kassák Lajos) áll a „Kilencház”, mely a malomipari munkások részére, 1885-ben épült. Mögötte a Tüzér utca, Fóti út, Klapka utca Róbert Károly krt. között állt a Vilmos Főherceg Laktanya, és a Katonai Textilmosoda. Vele szemben a Róbert Károly krt. északi oldalán állt az I. sz. helyőrségi Kórház, a mai Honvéd Kórház. A Klapka utca – Apály utca között a Váci út, Fóti út között állt a Schlick Vasöntöde és Gépgyár, a későbbi AFIT telep. Mostanában bontották le. Ez a terület már az Erdőtelkekhez tartozott. E gyár hátsó telepei a Lőportárdűlőre nyúltak be.
Lőportárdűlő területe zömmel az 1960-as években is katonai objektumokat tartalmazott, majd az 1970-es és 1980-as években lakótelep létesült a helyén, amely a Lehel utca és a Kassák Lajos utca közötti területet foglalta el. (A Csángó utcai lakótelep 1972-1974 között, a Gidófalvy utcai lakótelep 1976-1977 között, a Dunyov István utcai lakótelep 1982-1989 között épült.[1]) A Róbert Károly krt. és a Lehel utca sarkán állt az Angyalföldi Népmozgó előbb sátorban, majd kissé nyugatra a Domus Áruháztól kb. 20-30 méterre kőépületbe költözött, ez volt a Dózsa mozi, amelyet az 1980-as évek elején a Róbert Károly körút kiszélesítésekor lebontottak. A Lehel utca, Dózsa György út sarkán áll a Népiskola, jelenleg Általános Iskola. Mellette a Váci út felé Erdőtelkek területe, északkelet felé Napföld területe terült el.[forrás?]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
Források[szerkesztés]
- Ráday Mihály: Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8 , 57. oldal