Panelház
A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb. Magassága Magyarországon átlagosan 20-30 méter. Jellemzően a lakótelepek többemeletes lakótömbjeit építették ezzel a technológiával, de épültek ilyen módon szállodák és irodaházak is. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de számos egyéb országban is próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde. (A téglaépítésű, öntött falas, csúsztatott- és alagútzsalus építésmódok nem tartoznak ebbe a kategóriába.)
Története
[szerkesztés]Szovjetunió
[szerkesztés]A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult az első nagy panelház-építési hullám. Ezeket az általában öt emeletes, lift nélküli panelházakat a népnyelv „hruscsovka”-ként emlegette és gyakran vicc tárgyává tette, mint a padló és a mennyezet keresztezésére tett legsikeresebb micsurini kísérletet, mivel a lakások belmagassága mindössze 230 cm volt. Ezeket a hatvanas évek eleji épületterveket elfogadhatatlan életminőségük miatt nem exportálták a kommunista országokba.[forrás?]
Brezsnyev pártfőtitkársága idején indult meg a „brezsnyevkának” becézett panelházak építése, amelyeket lifttel és 265–270 cm belmagasságú, a korábbinál nagyobb alapterületű lakásokkal alakítottak ki. Ezeket a terveket és házgyári technológiákat exportálták is, Magyarországon ennek egyik tipikus példája az angyalföldi lakótelepek.[forrás?]
Csehszlovákia
[szerkesztés]Csehszlovákiában – hasonlóan a keleti blokk többi országához – két fő tényező miatt döntöttek a panelházak építése mellett. Egyrészt a háború utáni gyors urbanizáció miatt sok, és lehetőleg gyorsan elkészülő lakásra volt szükség, másrészt a tervezők úgy vélték, hogy az épületek tulajdonságaikból adódóan elősegítik a természetes kollektivizálódást, ami a rendszer egyik alapját képezte. 1959 és 1995 között 1,17 millió panellakás épült fel csak Csehországban, ma ezekben él az ország lakosságának harmada, közel 3,5 millió ember. A sokszor monumentálisra sikeredett épületek jelentős részben meghatározzák a csehországi és szlovákiai városok képét (például: Pozsony, Kassa). Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe Pozsonyligetfaluban épült fel, ennek lakossága meghaladja a százezret. Az arányok tekintetében a csehországi Most (Brüx) bányászváros a legkülönlegesebb, a lakosság 80%-a panelházakban lakik.[forrás?]
Magyarország
[szerkesztés]Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban.[1] Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el.[2] Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, 1-3 lépcsőházas, zömmel faltömbös blokkelemekből összeállított pont- és szalagházak elemei.[3][4] (Elsőként Győrben és a fővárosi Lágymányosi lakótelepen, később többek között a József Attila-lakótelepen is.[5]) Bennük a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra.[6][7]
Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek) és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező komolyabb lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyekben már a modernebb, nagyobb teherbírású, nagypaneles lapokat gyártották.[8][9] Praktikus okokból a kiegészítő szerkezetek (például: erkélyek és loggiák, liftaknák, gépészeti aknák, a tetőperemekre az attikák, önálló térelemben a mellékhelyiségek, a végén már a sarokelem erkélyek is) mellett a lakások konyhabútorai és beépített szekrényei is a házgyárakban készültek.[10] A kellő létszámú szakemberbrigádok optimálisan összehangolt együttműködésének eredményeként, alapozással és fogadószinttel együtt egy 30 lakásos épületet átlagosan nagyjából 4 hónap alatt el lehetett készíteni. Az ekkor épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése,[11] mivel a tömegtermelés és a szűkös határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. (A beköltözés után észlelt hibákat gyakran a lakók javíttatták ki maszek kisiparosok munkájának igénybevételével.) Az évtized szürke panelházai között üdítő kivételt jelentettek a Paksi atomerőmű lakótelepének tulipánmotívumokkal díszített lakóházai, amely különlegessége miatt viták tárgya lett a korabeli építész szakma és a politikai vezetés körében.[12][13][14] Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyer, Újpest, Újpalota). A legtöbb lakást, szám szerint 93905 darabot 1976-ban adták át.[15] (A házgyárak egyik nyersanyagigényét biztosító dunai ipari kavicskitermelés is ebben az évben tetőzött.[16]) A nagypaneles épülettömbök eleinte nem csupán a később továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem a tágasabb dán (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerinti típustervek alapján is.[17] (A szovjet technológia a fővárosban Kelenföldön 1965-ben, a dán a zuglói Füredi utcai lakótelepen 1967-ben debütált.[18][19]) Budapesten a négy házgyár termelése nem bizonyult minden esetben elegendőnek, emiatt vidéki városok (Győr, Veszprém, Szeged, Kecskemét, Dunaújváros) gyárainak elemeiből is épültek lakótelepek.[20]
A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A Kádár-korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés színvonala is jelentősen javult. Az olajválság következtében megemelkedett termelési és kivitelezési költségek csökkentették a házgyári lakásépítés gazdaságosságát, egyúttal felhívták a figyelmet a mennyiségi helyett a minőségi szemléletmód, valamint az energiatakarékosabb technológiák alkalmazására.[21] Több lett a tágasabb, három szobás lakás, illetve jobban odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is.[22] Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította az esztétikai kinézetüket (például: Káposztásmegyeri lakótelep).
A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak, azaz megszűntek. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték.
A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel[23], amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom vármegyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).[24][25]
1971 és 2009 között létezett a szociálpolitikai támogatási rendszer (ismertebb nevén a "Szocpol"), amely a gyerek(ek)et vállaló családok önálló lakhatáshoz jutását segítette vissza nem térítendő támogatás formájában. (1986-ig célzottan csak lakótelepi panellakásokra lehetett igényelni. 1994-től megszüntetéséig megemelték az összegét.)[26]
Magyarország legnagyobb, paneltechnológiával épült lakótelepei
[szerkesztés]Az alábbi táblázat Magyarország legkiterjedtebb, legnagyobb népességű paneles lakótelepeit sorolja fel.[27]
Városrész | Település | Lakás | Népesség | Épült |
---|---|---|---|---|
Újpesti lakótelep | Budapest | 16 840 | 36 000 | 1969–1986 |
Újpalota | Budapest | 15 886 | 33 000 | 1969–1977 |
Megyer | Pécs | 34 065 | 1972–1979[28] | |
Óbuda-Városközpont | Budapest | 13 736 | 29 000 | 1968–1976 |
Békásmegyeri lakótelep | Budapest | 13 394 | 28 000 | 1971–1983 |
Füredi utcai lakótelep | Budapest | 12 547 | 26 000 | 1967–1978 |
Avas-déli lakótelep | Miskolc | 11 498 | 28 000 | 1973–1985 |
Kispest-Városközpont | Budapest | 11 464 | 24 000 | 1977–1986 |
Széchenyiváros lakótelep | Kecskemét | 8673 | 21 000 | 1968–1985 |
Uránváros | Pécs | 9651 | 25 000 | 1956–1974 |
Kelenföld-Városközpont | Budapest | 9494 | 20 000 | 1965–1983 |
Tatabánya-Újváros | Tatabánya | 8862 | 19 000 | 1950–1975 |
József Attila-lakótelep | Budapest | 8440 | 17 000 | 1957–1981 |
Volt magyarországi házgyárak
[szerkesztés]Magyarország házgyárainak listája:[29]
Hely | Működtető | Termelés kezdete | Technológiai berendezés | Kibocsátóképesség (lakás/év) |
---|---|---|---|---|
Budapesti Házépítő Kombinát 1. (Szentendrei út)[30] | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1964[31] | szovjet | 1800-2300-3300 |
Budapesti Házépítő Kombinát 2. (Ferencváros, Táblás utca) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1967 | dán (Larsen-Nielsen)[32] | 1700-2500 |
Budapesti Házépítő Kombinát 3. (Dunakeszi, Székesdűlő)[33] | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1969 | szovjet és hazai | 3600-4200 |
Budapesti Házépítő Kombinát 4. (Albertfalva, Hunyadi János út) | 43. sz. Állami Építőipari Vállalat | 1974 | szovjet és hazai | 2800-3000 |
Győri Házépítő Kombinát | Győr megyei Állami Építőipari Vállalat (GYÁÉV) | 1968 | szovjet, keletnémet és hazai | 3000-3500 |
Egri Házépítő Kombinát | Heves megyei Állami Építőipari Vállalat[34] | 1976 | szovjet és hazai | 3100-3500 |
Miskolci Házépítő Kombinát | Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat | 1970 | szovjet és hazai | 3600-4200 |
Debreceni Házépítő Kombinát | Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat (HÁÉV)[35] | 1971 | szovjet és hazai | 2500-3500 |
Szegedi Házépítő Kombinát | Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat (DÉLÉP) | 1971[36] | szovjet és hazai | 2500-3000 |
Veszprémi Házépítő Kombinát | Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) | 1975 | szovjet és hazai | 2500 |
Kecskeméti Házépítő Kombinát | Bács megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁCSÉP) | 1976 | szovjet és hazai | 2500 |
Volt magyarországi panelüzemek
[szerkesztés]Hely | Működtető | Termelés kezdete | Technológiai berendezés | Kibocsátóképesség (lakás/év) |
---|---|---|---|---|
Dunaújváros | Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) | 1962 | hazai | 1200 |
Pécs | Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat | 1963 | hazai | 1300 |
Szekszárd | Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat | 1972 | hazai | 600 |
Kaposvár | Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat | 1973 | hazai | 450 |
Békéscsaba | Békés megyei Állami Építőipari Vállalat | 1970 | hazai | 400 |
Szolnok | Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat | 1969 | hazai | 400 |
Érdekességek
[szerkesztés]Az ország legnagyobb panelelemekből épült lakóháza, a Faluház Budapesten, Óbudán, a Flórián tér nyugati szélén áll. Az 1970-ben épült, 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas szalagház 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek.[37][38]
A legkisebb panelház Újszegeden, a Dorottya utcában található. A 32 nm alapterületű, földszintes épület 1974-ben készült.[39][40]
A legmagasabb hazai panelépület az 1976-2016 között állt pécsi magasház volt. A 25 emeletén 250 lakás kapott helyet. A hibás építési technológia miatt 1989-ben kiürítették. Ezt követően a folyamatosan pusztuló torony bekerült a Guinness Rekordok Könyvebe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. Ez 80 méter magasságot jelent.[41]
Galéria
[szerkesztés]-
Békásmegyer Duna felőli oldala
-
Békásmegyer észak felől, a Kálvária dombról (Háttérben a Hármashatár-hegy és az MVM Zrt. Észak-Budai Fűtőerőművének kéménye)
-
Gazdagrét ősszel
-
Újpesti lakótelep (K 30 jelű kövér tömbök[43])
-
Szivárvány Újpest felett
-
Vizafogó (2. ütem)
-
Kf-10 jelű szalagházak Vizafogón[45]
-
Ky szalagházak a Kárpát utcai (Újlipótvárosi) lakótelepen
-
Angyalföld, Dunyov István utca
-
A Szigony utcai lakótelep Tömő utcai tornyai a Józsefvárosban
-
Újpalotai életkép a Víztoronyházzal
-
Sovány S-312 és kövér K 30 tömbök a Havanna-lakótelepen
-
Budatétény, Rózsakert lakótelep
-
Budaörsi lakótelep
-
A frissen felépült Marcalváros Győrben egy archív felvételen
-
Adyváros Győrben (előtérben a Győr–Veszprém-vasútvonal)
-
A Jutasi úti lakótelep ("Haszkovó") Veszprémben[48]
-
Egy körforgalom és élelmiszer áruház a Bánhidai lakótelepen, Tatabányán
-
A Toldi-lakótelep egyik épülete Kaposváron
-
A Kinizsi-lakótelep kávés mintájú épülete Kaposváron
-
Az ország első panelháza Dunaújvárosban
-
Dunaújváros
-
A Lencsési lakótelep Békéscsabán
-
Felújítás alatt álló tömb Kazincbarcikan
-
A Beszterce-lakótelep Salgótarjánban
-
Miskolc, Avas
-
Miskolc, Diósgyőr
-
A Ligetújfalui lakótelep Pozsonyban
-
Hotel Volga (1971-2012)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Heti Napló: Hatvan éve kezdődött a panelek építése Magyarországon - ATV Magyarország Youtube csatorna, 2020.01.15.
- ↑ Tóth Anita Eszter: Ha felépül végre a házunk.... [2008. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
- ↑ dr. Kézdi Miklós - Magasépítéstan I.Iparosított építésmódok II. (BME Magasépítési Tanszék, 2006/07. II. félév)
- ↑ Közép- és nagyblokkos épületek - Modern Győr blog, 2014.03.06.
- ↑ Kertész Z. István- Így kezdődött Lágymányos (ujbuda.ittlakunk.hu, 2019.03.30 )
- ↑ Malosz :: Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
- ↑ Paneltörténelem Magyarországon - BME Építészmérnöki Kar REPLAN kutatás blog, 2015.03.25
- ↑ https://drive.google.com/file/d/1FOdJxtfqCcGUWITPd3UogG14fTc68C3m/view Nagy Miklós - Panelos szerkezetű lakóépületek energetikai felújítása (BME Építészmérnöki Kar - Energetikai gépek és rendszerek tanszék, 2011)
- ↑ Építési ismeretek - Panelos építési rendszerek, jellemzőik (építési, szerelési és befejező munkák) - Kreativlakas.com
- ↑ A házgyártás 15. rész - Az öntött térelem gyártása - Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2015.11.05.
- ↑ A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban - Földrajzi Értesítő. [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
- ↑ Simon Katalin - A tulipán-vita (Iskolakultúra, 2006/6)
- ↑ Torma Tamás - Vita a panelekről és a tulipánmotívumokról (Óbudai anziksz, 2023)
- ↑ A. Király András: LTP. - Gazdagréti lakótelep, 2005 (Építészfórum, 2005.10.12.)
- ↑ Holló Csaba - Panel és lakótelep: összetartozó fogalmak? (Mérnök Vagyok blog, 2020.02.07.)
- ↑ Szávoszt-vass Dániel - 22 millió köbméter (Dunai Szigetek blog, 2017.08.06.)
- ↑ Csepel-észak és Békásmegyer-kelet lakótelepek rehabilitációs stratégiájának előtanulmánya[halott link]
- ↑ Ötvenéves az első házgyári elemekből épült panel - Újbuda.hu, 2015.07.14.
- ↑ Emléktábla hirdeti az 50 éves panelházat az Etele úton - Újbuda.hu, 2016.09.26.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás - A Károlyi Sándor úti lakótelep (Ifjúgárda úti lakótelep) - bpxv.blog.hu, 2013.07.22.
- ↑ Keller László: Félidőben a második 15 éves lakásépítési terv (Magyar Építőipar, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám) 1985 / 5. szám 289. oldal)
- ↑ Máthé Dóra - A tér olvasása a lakótelepen (BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2015)
- ↑ Panelépületek felújításának ökológiai lehetőségei[halott link]
- ↑ Panelpiac - túl a mélyponton?
- ↑ Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és középtávú lakásprogramja. [2007. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 17.)
- ↑ https://www.ingatlantajolo.hu/blog/szocpolrol-altalaban-2627.html
- ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945–1990. Budapest: Műszaki. 1998. ISBN 963-16-1467-0
- ↑ Sípos Balázs - Pécs, Megyeri-Kertváros építéstörténete 1972-1977 Szakkollégiumi füzetek 2. / A Móra Ferenc Szakkollégium évkönyve, 2015
- ↑ A hazai házgyárak és panelüzemek működésének kezdése és kapacitásadataik. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 20.)
- ↑ http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/871-ek_mathedora_2015%20(2).pdf Máthé Dóra - Tér és tömeg viszonya a panellakótelepeken - avagy milyenek is a lakótelepi terek? (BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2015)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - 64 millió köbméter (Dunai Szigetek blog, 2020.11.19.)
- ↑ Vajna Tamás - Panelsztori I.: telepmunka (HVG, 2015.11.17.)
- ↑ Dr. Kakasy László - A házgyári paneles építési mód[halott link] (BME Épületszerkezettani Tanszék, 2020)
- ↑ Ennyi "évük van hátra" az egri panellakóknak - egrisztorik.hu, 2016.
- ↑ Duna Televízió - Egy korszak végnapjai (2009): Magyar Filmhíradó (1988.48.) - Alkotoifjusag Youtube csatorna, 2020.07.16.
- ↑ Tóth Krisztina, Keserű Imre - A lakótelepi panellakások árainak területi különbségei Szegeden (Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001)
- ↑ Magyarósi Csaba - Felújították Magyarország legnagyobb lakóházát (Index.hu, 2009.12.15.)
- ↑ Papp Géza - Az ország legnagyobb lakóházában jártunk Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (hg.hu, 2010.06.04.)
- ↑ Tenczer Gábor - A világ legkisebb panelházának titka (Index.hu, 2019.08.28.)
- ↑ Farkas Judit - A világ legkisebb panelháza Szegeden áll, és eladó (delmagyar.hu, 2019. 05. 21.)
- ↑ Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerkesztő: Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 312. oldal. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ https://www.instagram.com/p/ByhZjnuhPLo
- ↑ a b c Máthé Dóra, Tátrai Ádám, Weiszkopf András - Újpest prezentáció (BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskola, 2015)
- ↑ Kékesi Nándor: Ferencvárosi házgyár (Magyar Építőipar, 1968 (17. évfolyam, 1-12. szám) 1968 / 8. szám, 468. oldal)
- ↑ https://www.instagram.com/p/B2BkzEiBXtm
- ↑ Selényi István - Tóth Elemér - Gravecz Béla: A III. számú Budapesti Házgyár termékei és új szerkezeti megoldások (Magyar Építőipar, 1969 (18. évfolyam, 1-12. szám) 1969 / 7-8. szám, 385. oldal)
- ↑ https://www.instagram.com/p/BgwCbBVDwpk
- ↑ Domschitz Mátyás - A megye egyik legnagyobb városa lenne, ha kiszakadna Veszprémből (Index.hu, 2019.08.05.)
További információk
[szerkesztés]- Panel lakások alaprajzainak gyűjteménye
- Panel lakás.lap.hu - Linkgyűjtemény
- Paneldosszié, 1. rész – Paneltörténelem
- Paneldosszié, 2. rész – Panelszámtan
- Dénes Tímea: Házgyári panelos épületek felújítása BME Építőmérnöki kar Magasépítési Tanszék
- Panellakás - lakótelep - blog
- Lakótelep blog
- A dán panelek legendája - Későmodern építészet Magyarországon blog, 2013.07.10.
- Panel és Kádár-kocka: tévedtünk ezekkel a lakásokkal kapcsolatban - Nők Lapja Café, 2019.07.19.