Fővárosi Közmunkák Tanácsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (röviden Közmunka-tanács vagy Közmunkatanács) Budapest főváros közmunkáinak tervezésére és felügyeletére létrehozott testület volt.

A Közmunkatanács története[szerkesztés]

Az 1870. évi X. törvénycikk intézkedett a Dunának a főváros melletti szabályozásáról, valamint a forgalom és közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkákról. Megengedte egy 24 milliós kölcsön felvételét, egyben elrendelte külön hatóságként a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását.

Ebben a formájában a Közmunkatanács 1870–1918 között létezett (hivatalosan az 1919. évi VII. Néptörvény szüntette meg először), székhelye a Lánchíd Palota volt, majd 1919. szeptember 20-án alakult újjá – jelentősége azonban csökkent, rendszerint csak jóváhagyta a főváros által készíttetett rendezési terveket. Az FKT 1945 februárjában újjáalakult, építési hatóságként folytatta tovább tevékenységét egészen 1948. november 17-ei megszüntetéséig. Feladatait, hatásköreit részben a főváros, részben a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság kapta meg.

A Közmunkatanács feladatai[szerkesztés]

A Közmunkatanács feladatai a törvény szerint a következők voltak:

  1. a Lánchíd megváltása,
  2. egy, vagy szükség esetén két új híd építése,
  3. a Duna szabályozása,
  4. fővárosunkban nagy közlekedési fővonalak nyitása,
  5. a szükséges technikai és kisajátítási előmunkálatok költségeinek megállapítása.

Egyéb hatáskörei[szerkesztés]

Közvetlen teendőin kívül felügyeletet gyakorolt a főváros területén minden építési és építésrendészeti ügyben úgy a városi hatóság, mint az egyes lakosok felett, egyben fellebbviteli hatóságként működött.

Szervezete[szerkesztés]

A Közmunkatanács egy elnökből és 18 rendes tagból állt; ezeken kívül tanácskozási joggal tagjai voltak még a városi tanácsosok, a középítési bizottsági tagok és a főmérnökök közül két-két képviselő.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]