Reitter Ferenc
Reitter Ferenc | |
![]() | |
Marastoni József kőrajza | |
Született |
1813. március 1. Temesvár |
Elhunyt |
1874. december 9. (61 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | mérnök |
Iskolái | Mérnöki Intézet (–1833) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (17/1-1/b-14) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Reitter Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Reitter Ferenc (Temesvár, 1813. március 1. – Budapest, 1874. december 9.) magyar mérnök, az MTA levelező tagja (1865).
Életpályája[szerkesztés]
1833-ban végzett a Mérnöki Intézetben. 1833–1839 között az országos építészeti főigazgatóságnál dolgozott. 1844-ig közreműködött a Tisza és a Maros folyók térképészeti és vízműtani munkáiban. 1850-től a fővárosban működött.
Részt vett Duna-térképezés és az Al-Duna-szabályozás munkájában. Nagy szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként Buda, Pest, majd az egyesített főváros városrendezésében. Tervet készített hozzávetőlegesen a mai Nagykörút nyomvonalán létesítendő hajózható csatornára, melyet azonban elvetettek. A dunai rakpart építése, a pesti Duna-szakasz szabályozása, valamint az Andrássy út és a Nagykörút terve fűződik a nevéhez, továbbá Budapest csatornázási tervének kidolgozása.
1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Főbb írásai[szerkesztés]
- Duna-szabályozás Buda és Pest között… (Pest, 1865)
- A pesti Duna-csatorna… (Pest, 1867)
Emlékezete[szerkesztés]
- Nevét utca őrzi Budapest XIII. kerületében.
- Nevét őrzi a 2002. december 25-én felfedezett 271009-es sorszámú kisbolygó.
Képgaléria[szerkesztés]
Reitter Ferenc sírja Budapesten, Kerepesi temető: 17/1-1/b-14.
Irodalom[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Sulinet.hu
További információk[szerkesztés]
|