Irsy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Irsy László
Született1895. szeptember 4.
Somlójenő
Elhunyt1981. április 24. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész,
építészeti szakíró
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1921)
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-694)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Irsy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Irsy László, vitéz (Somlójenő, 1895. szeptember 4.Budapest, 1981. április 24.) építész, építészeti szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Családneve 1930-ig Irsik volt. Az első világháborúban különböző frontokon harcolt. 1921-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen, ahol 1922–1929 között tanársegéd, majd adjunktus volt (a II. sz. épületszerkezeti tanszéken). 1929-től a budapesti felső építőiskola tanára, 1935–1936 között igazgatója volt. 1930-ban kapott vitézi címet. 1936–1937 között az Iparügyi Minisztérium XV. ügyosztályának helyettes vezetőjeként szolgált. 1937-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke volt. 1940–1944 között a Magyar Építőművészet című folyóiratot szerkesztette. 28 tervpályázaton nyert díjat. 1950-től az Erőmű Tervező Iroda építésze, irodavezetője, majd főépítésze volt nyugalomba vonulásáig.

Épületei[szerkesztés]

Főbb írásai[szerkesztés]

  • A családi ház (Budapest, 1930)
  • Községeink és városaink rendezése (Budapest, 1945)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]