Komló (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komló
Komlo - panoramio.jpg
Komló címere
Komló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Komlói
Jogállás város
Polgármester Polics József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7300
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 23 604 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 502,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén
Komló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú médiaállományokat.

Komló (németül: Kumlau, horvátul Komlov[3]) észak-baranyai város, a Komlói járás központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei[szerkesztés]

  • Anna akna
  • Béketelep
  • Belváros
  • Béta akna
  • Cseresznyák
  • Dávidföld
  • Gadány
  • Gesztenyés
  • Hármas akna
  • Határtető
  • Kakastelep
  • Kenderföld
  • Kisbattyán
  • Kossuth akna
  • Kökönyös
  • Körtvélyes
  • Majális tér
  • Mecsekfalu
  • Mecsekjánosi
  • Mecsekjánosi-puszta
  • Sikonda
  • Somág-tető
  • Szent Imre-telep
  • Szilvás
  • Új-telep
  • Zobákpuszta

Története[szerkesztés]

Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.

1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.[4]

2001-ben 27 081 lakosából 26 294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni: az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón,[5] 2009-ben 25 881, 2015 január 1-jén 23 604 lakosa volt a városnak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Városi Helytörténeti Múzeum [1]
  • Komlói Természettudományi Gyűjtemény
  • 13. századi gótikus templom romjai
  • Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.

Demográfia[szerkesztés]

A városnak 2007-ben 26 465 lakosa volt. Ebből magyar: 93,4% cigány: 2,0% horvát: 0,2% német: 1,9% román: 0,1% ismeretlen nem válaszolt: 6,2%

Vallás.:

Közlekedés[szerkesztés]

2012 őszén újították fel a Komló-Mánfa 6543. számú utat.[6]

A városon belüli közlekedést a Pannon Volán Zrt. járatai látják el.

A város Sikonda felőli határában halad el a 66-os főközlekedési út, amely Pécset és Kaposvárt köti össze.

Vasúton a város a MÁV 47-es számú mellékvonalán közelíthető meg, amely Godisa állomás után ágazik le a Pécs-Budapest fővonalról. A vonalon rendszeres a személy- és teherszállítás. A város két vasútállomással rendelkezik, az egyik a "Komló", a másik a "Mecsekjánosi" nevű.

A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Híres komlóiak[szerkesztés]

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek

Kulturális élete és közoktatása[szerkesztés]

A város közművelődését szolgáló egyik fő intézmény a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, amelyben a Helytörténeti Múzeum a bányászat fényképekkel, tárgyakkal illusztrált történetének bemutatása mellett a település fejlődésének dokumentumaival áll a látogatók rendelkezésére. A Természettudományi Gyűjtemény a lepkefélék, rovarok mellett gazdag kőzetanyag és kőzetminta-gyűjtemény birtokosa. A Színház- és Hangversenyterem rendre neves színészeket és előadóművészeket lát vendégül, emellett a városi színjátszó-, zenei- és tánccsoportoknak biztosít fellépési lehetőségeket, valamint iskolai rendezvényeknek is kedvelt helyszíne. A Közösségek Háza szakköröknek, kluboknak, énekkaroknak, kulturális és művészeti csoportoknak biztosít helyet. A városban szinte folyamatosan megtekinthető valamilyen időszaki művészeti kiállítás, amelynek a Múzeum vagy a Színház ad otthont. A város szórakozási központja az a belvárosban található épület, amely helyet ad a háromszintes Colosseum Dance Club diszkónak és a Zrínyi Klubnak is, amely a rockzenei műfaj helyi kedvelőinek központja. A város rendezvényei közül a legjelentősebbek az 1972 óta kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál és a hagyományosan szeptember első hétvégéjén tartott, a hajdani Bányásznapok hagyományait is megőrző Komlói Napok rendezvénysorozat. További rendszeres rendezvények: Kolbásztöltő Fesztivál (2011 óta), Mindenmás Alternatív Kulturális Fesztivál (2009 óta), Európa Nap - Örökség Fesztivál és Nemzetiségi Nap (május 1-én), szabadtéri zenés-táncos rendezvények (TópArt a sikondai tószínpadon, Street Arts a Városház téren, Adventi műsorok a Városház téren), Szent Borbála napi rendezvénysorozat. 2015-ben rendezték meg először a városban, hagyományteremtő céllal a Komlói Amatőr Színházi Találkozót (KASZT). Komló városában öt általános iskolában, egy speciális szakiskolában, valamint egy gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai intézményegységgel is rendelkező összevont középiskolában tanulhatnak a város és vonzáskörzete diákjai. Ezen felül az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgálja a gyermekek és fiatalok kulturális továbbképzését.

Sportélet[szerkesztés]

Komló dokumentálható sportélete 1922-től íródik, amikor is megalakult az első labdarúgó-csapat a településen. Mivel a csapat alapítója egy Budapestről Komlóra származott bányatisztviselő volt, aki az MTK csapatában játszott korábban, így a komlói csapat is a kék-fehér színeket kapta. A mai napig ezek a klubszínei a hajdani labdarúgó-egyesület jogutódjának, a Komlói Bányász Sport Klubnak (korábban Komlói Bányász Sport Kör), amely ma a város legnagyobb sportegyesülete. A klub legnagyobb sikereit a most másodosztályú férfi kézilabdázók érték el, akik eddig három alkalommal vívták ki a nemzetközi kupában való indulás jogát (1994 - City Kupa, 2006 - KEK, 2008 - EHF Kupa), a Magyar Kupában a bronzéremre (2006), a bajnokságban pedig az 1994-ben elért 4. helyre lehetnek a legbüszkébbek. A jelenleg a harmadik vonalban játszó labdarúgók múltja is szépen csillog: több évnyi első osztályú szereplés, bajnoki 4. hely (1963), két kupaezüst (1970, 1974) és egy nemzetközi kupaszereplés (KEK, 1970). A női kosárlabdázók az 1992–1993-as szezonban az NBI/B-ben játszottak. A Komlói Bányász férfi asztalitenisz csapata a legmagasabb osztályban (Extra Liga) 2014-ben és 2015-ben is bajnoki bronzérmet szerzett. Az egyéni sportágak közül kiemelkedő az atlétika: a város eddigi két olimpikonja (Alföldi Andrea /1992/ és Czukor Zoltán /2000, 2004, 2008/) a gyaloglók közül került ki. A városban az alábbi sportágak űzhetők szabadidős vagy versenyszerű jelleggel, szervezett keretek között: aikido, amerikai futball, asztalitenisz, atlétika, autó- és motorsport, darts, íjászat, kerékpár (mountain bike és túrakerékpár), kézilabda, kosárlabda, kung-fu, kyokushin karate, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, sakk, sportaerobik, sporthorgászat, szektorlabda, teke, tenisz, természetjárás, triatlon, úszás, vívás, vízilabda. A fogyatékkal élők részére az értelmi fogyatékosok labdarúgó csapata és a látássérültek tekeklubja kínál lehetőséget a sportolásra. A város legnagyobb sportlétesítménye a részben felújított, részben felújításra szoruló Komlói Bányász Sporttelep, amely gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el a város szélén. Megtalálható benne egy 10 ezer néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, egy füves, egy műfüves és egy salakos edzőpálya, sportcsarnok, futófolyosó és tekepálya. A város szívében helyezkedik el a Sportközpont, ezerfős lelátójú csarnokkal és 33 méteres medencehosszúságú tanuszodával. Fentieken kívül kisebb sporttermek és iskolai tornatermek szolgálják a sportolni vágyókat, amelyek közül kiemelkedik a Gagarin Általános Iskola 2010-ben átadott, 40x20 méteres küzdőterű, modern csarnoka. Mecsekjánosi településrészen található meg a Dirtpark, amely a motokrossz, enduro, hegyikerékpár, off road, és quad műfajok kedvelőinek nyújt korszerű edzési és versenyzési lehetőséget. Tovább színesíti a város sportéletét, hogy 2012 szeptembere óta Komlón játssza hazai mérkőzéseit a PINKK-Pécsi 424 női kosárlabdacsapata, amely első komlói idényében bajnoki bronzérmet, a másodikban bajnoki címet, a harmadikban bajnoki- és kupabronzérmet szerzett. A város válogatott mérkőzéseknek is otthont adott már. 1994. január 5-én a magyar férfi kézilabda válogatott Komlón vívta ki az EB-részvételt a szlovénok ellen (18-15), 1997. szeptember 17-én pedig a női labdarúgó válogatott a Bányász stadionban múlta felül 10-0 arányban Bosznia-Hercegovina csapatát, világbajnoki selejtezőn.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Komló története a KSH online helységnévtárában
  5. Egyre fogy Komló lakossága
  6. Útfelújítás Komló és Mánfa között

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]