Ráczné Kalányos Gyöngyi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ráczné Kalányos Gyöngyi
Született 1965. szeptember 27. (53 éves)
Komló
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Ráczné Kalányos Gyöngyi (Komló, 1965. szeptember 27. –) roma származású magyar grafikus és festő, a modern naiv művészet egyik sajátos képviselője.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Komlón a Kossuth Aknai cigánytelepen született, nyolcéves korától négy testvérét nevelte, főzött, mosott rájuk, emellett az iskolai tanulás nagyon nehezen ment, de elvégezte a nyolc általánost. Már óvodás és elemi iskolás korában rajzolt és festett, majd 9 éves korától rajz tanárnője Pongrácz Éva hatására kezdett rajzolni, festeni. Állatokat, főleg madarakat, szárnyas embereket, lakókörnyezetét és a nagyapjától ismert mesék világát festette. 7. osztályos korában Pásztor Ágnes filmrendezővel együtt elkészítették A hét ikerszavas kígyó című animációs filmet a pécsi Pannónia Stúdióban. A film még a Cannes-i filmfesztiválon is szerepelt, de a gyermek még csak jelképesnek mondható elismerést sem kapott, nem nyújtott számára e film elkészítése további motivációt az alkotáshoz, abbahagyta a rajzolást hosszú időre, csak magának festett néha. Férjhez ment, férjével Pogányba költöztek, kenyerüket nehéz fizikai munkával keresték, s majd itt születő gyermekei mellett ébredt fel benne újra az alkotási vágy. Nagyméretű képeket kezd el festeni, nagy nehezen beköltözik a család Pécsre, s itt ismerkedik meg Kerékgyártó István művészettörténésszel és Daróczi Ágnes művelődéskutatóval, ők segítik művészi hajlamainak kibontakoztatását, közben az érettségi vizsgát is leteszi, majd Szekszárdon az Illyés Gyula Főiskolán felsőfokú csecsemő és gyermekszak gondozói szakképesítést szerez.[1][2] Gondoskodott arról, hogy havonta állandó jövedelme legyen, hiszen a festészetből nem lehet megélni. Egy ideig szakmájában dolgozik a bölcsődében.

Az 1980-as évek vége felé igen termékeny alkotói korszaka kezdődik, számos kiállítás résztvevője. A Cigány Ház alkotótábori munkájába is bekapcsolódik, az alkotótábori kiállításokon folyamatosan szerepelnek képei. 1990-1999 közt nyaranként a közép-európai művésztelepen dolgozik. Az 1990-es évek végén pedagógiai asszisztensi állásba kerül Pécsen, rajz szakkört is vezet egy összevont, külvárosi intézményben, a Csokonai Vitéz Mihály Általános- és Szakiskolában.

Öt gyermek édesanyja. Ihletet egyre inkább saját és sorstársai életéből merít, az istenhit, az anyaság, a cigányság életmódja, hagyományai foglalkoztatják. A cigányság hagyományos mesterségei is megelevenednek képein, lásd Teknővájó, Üstkészítő, Kártyavető című alkotásait. A szárnyas emberek motívum gyermekkorától végig kíséri festészetét, a gonosz varázslat hiedelmével ez éppen úgy összefüggésbe kerül, mint a szerelmi mámorral vagy az istenhittel, tehát mindennel, ami leginkább csak a képzeletünkben létezik.

Könyvillusztrációval is foglalkozik, a Szent István Társulat által kiadott Cigány Biblia (1987), az 1994-ben megjelent Az aranyhajú lány című mesekönyv és a Magyar Bibliatársulat kiadásában megjelent négy evangélium rajzai az ő munkáját dicsérik.[2][3]

Képei rendszeresen megjelennek Budapesten, Pécsen, Siklóson, Grazban. Alkotásai Miskolcon és Komlón, a Roma Parlament állandó kiállításán, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményeiben láthatóak.[4]

2015-ben a Pécsi megyei jogú város Önkormányzatának közgyűlése Csonka Ferenc-díj kitüntetésben részesítették, 40 éves munkássága által.

Azért küzdök évtizedek óta, hogy megmentsem a népem számára a hagyományos roma kultúrát, hogy megismerjék a gyökereiket, és ezáltal visszanyerjék az önbecsülésüket. Mert az önbecsülés a titka mindennek! Nehéz azt megőrizni, különösen ha az ember cigány. Bizony akadtak pillanatok az életemben, amikor kis híján én is elvesztettem…
– Ráczné Kalányos Gyöngyi[5]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

  • 1989 • Autodidakta Cigány Képzőművészek II. országos kiállítása, Néprajzi Múzeum, Budapest
  • 1994 • Európai Kisebbségek II. Fesztiválja, Baja
  • 2003 • Kortárs roma nőművészet II., Balázs János Galéria, Budapest
  • 2004 • Elhallgatott holocaust, Műcsarnok, Budapest
  • 2005 • Lauroi kiállítás és falfestés, Olaszország
  • 2006 • Közös tér, Ernst Múzeum, Budapest • Vagyunk, akik vagyunk, 2b Galéria, Budapest
  • 2007 • Az emlékezés színes álmai : vándorkiállítás, Peking; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok, Eger, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd
  • 2010 • Shukar! (=Szép) – mai modern női roma művészet, Magyar Kulturális Intézet, New York (USA).[2]
  • 2011 • Színekben oldott életek, Nemzeti Színház, Budapest[6]
  • 2013 • Új szemmel kiállítás, Szeged

Egyéb sikerei, kiállításai[szerkesztés]

  • 1976. Úttörők tizenkét pontja, Nemzetközi Gyermekrajzpályázat, fődíj
  • 1977. Meghívás az artyeki Nemzetközi Gyermekfesztiválra
  • 1977. Nemzetközi Gyermekrajzpályázat Arany Diploma, Zánka
  • 1978. Zánka, Arany Diploma. "Béke" című festményt kinyomtatják képeslapon és plakáton
  • 1979. " A hét iker szarvaskígyó" c. animációs rajzfilm írása és festése, Pannónia Filmstúdió
  • 1986. Jubileumi kiállítás, Szépművészeti Múzeum
  • 1986. " Negyvenkedő" című kötet Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó
  • 1988. Önálló kiállítás, Apáczai Nevelési Központ, Pécs
  • 1991. Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét
  • 1991. Szolnoki kiállítás
  • 1991. Országos Cigány Művészeti Találkozó, kiállítás, Tatabánya
  • 1992. Cigány Képzőművészek kiállítása, Budapest
  • 1992. Kiállítás, Budapest
  • 1993. Más-kép(p)en AMARE SHUKARIMATA szépségeinek kiállítása, Budapest
  • 1993. Képek a Magyarországi cigányság 20. századi történetéből, Budapest
  • 1993. Kiállítás, Budapest
  • 1994. Cigány Kisebbségi Nap, kiállítás, Mohács
  • 1994. "Életem" című kamara kiállítás, Pécs
  • 1994. Cigány képzőművészet Magyarországon, kiállítás
  • 1995. "Roma nap 1995" kiállítás, Pécs
  • 1995. Kiállítás, Decs
  • 1995. "Rom Som" Cigány Világfesztivál, kiállítás, Budapest
  • 1996. Tállya kiállítás
  • 1998. Cigány Képzőművészek Baranyában, kiállítás, Pécs
  • 1998. Néprajzi Múzeum kiállítás
  • 1998. Külföldi kiállítás
  • 1998. Grant Hotel kiállítás
  • 1999. Tállya kiállítás
  • 1999. Rákospalota kiállítás
  • 1999. Antik kávézó Budapest kiállítás
  • 1999. Vasvár kiállítás
  • 1999. Marcali kiállítás
  • 1999. Szekszárd kiállítás
  • 1999. Cigány képzőművészek Baranyában kiállítás
  • 2000. Kossuth Klub Budapest kiállítás
  • 2000. Gandhi Gimnázium kiállítás, Pécs
  • 2000. Csehországi kiállítás[7]

A Cigány festészet c. albumban közzétett munkái[szerkesztés]

Istenhit[szerkesztés]

  • Utolsó vacsora (olaj, farost, 70x50 cm, 1990)
  • Jézus és szülei (olaj, farost, 70x50 cm, 1991)
  • Jelenés (olaj, farost, 50x70 cm, 1991)

Életmód[szerkesztés]

  • Cigány tábor (olaj, farost, 61x81 cm, 1989)
  • Hagyományos fürdetés (olaj, farost, 60x80 cm, 2003)
  • Anya kislányával (=Tetvészkedők) (olaj, farost, 50x70 cm, 1998)

Szerelem[szerkesztés]

  • Találkozás (olaj, farost, 61x86 cm, 1989)
  • Szerelem virága (olaj, farost, 50x70 cm, 1991)
  • Szerelememberek (olaj, farost, 50x70 cm, 1993)

Anyaság[szerkesztés]

  • Szoptató anya (olaj, farost, 60x80 cm, 1994)
  • Anya és gyermeke (olaj, farost, 50x70 cm, 1991)
  • Az én gyermekeim (tempera, papír, 61x86 cm, 1990)

Szimbolikus alkotások[szerkesztés]

  • Lángoló fa (tempera, papír, 61x87 cm, 1989)
  • Földbe gyökerezett szárnyas nő (tempera, papír, 61x86 cm, 1989)
  • Édesanyám halála (olaj, farost, 50x70 cm, 1990)
  • Galamblány (olaj, farost, 50x70 cm, 1990)

Genezis[szerkesztés]

  • Két indiai nő (olaj, farost, 70x50 cm, 1990)
  • Pipázó öregasszony (olaj, farost, 50x70 cm, 1991)
  • Hagyományőrzés (olaj, vegyes technika, vászon, 60x80 cm, 2008)

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Néprajzi Múzeum, Budapest
  • Roma Parlament, Budapest
  • Magyar Művelődési Intézet, Budapest[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új szemmel - Ráczné Kalányos Gyöngyi kiállítása a SZoKeReSZ szervezésében. szkrsz.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  2. a b c d Ráczné Kalányos Gyöngyi festőművész. artportal.hu. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  3. Ráczné Kalányos Gyöngyi. kuglerart.com. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  4. RÁCZNÉ KALÁNYOS GYÖNGYI. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  5. Élettörténet: Ráczné Kalányos Gyöngyi, a roma kultúra egyik megmentője. noklapja.nlcafe.hu. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  6. A cigányok olyan csúnyák, hogy nem lehet lerajzolni őket?. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  7. Baranyai képzőművészek Ráczné Kalányos Gyöngyi. ckke.hu. [2016. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]