Feketekőszén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketekőszén

A feketekőszén (régen kőkorom) üledékes kőzet, aminek nagy része biogén eredetű szén. A régi osztályozás szerint az üledékek biogén csoportjába tartozik, ma az intrabazinális üledékek közé sorolják. Szénültségi fokában (széntartalmában) a barnakőszén és az antracit között áll. Jelentős ipari nyersanyag, elsősorban energiatermelés céljából bányásszák. Sok millió évvel ezelőtt a mocsaras területek hatalmas erdőségeit vastag üledéktakarók fedték be. A levegőtől elzárva, a fedőrétegek nyomása alatt a növényi maradványok elszenesedtek. A feketekőszenek nagyobb nyomás alatt, hosszabb ideig képződtek, míg a barnakőszenek általában fiatalabbak, és a rájuk nehezedő nyomás is kisebb volt.

Zsíros csillogású anyag, fekete nyomok láthatóak rajta. Széntartalma kb. 80–91%.

Kokszot is állítanak elő a feketekőszénből. Fűtésre, villamosáram-termelésre, kátránykészítésre használják. Füst nélkül ég.

Bányászata Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország mai területén csak a Mecsekben fordul elő feketekőszén, mely liász korú, és a 18. század (~ 1769) óta ismert.[1] Bányászata a 19. század közepétől lett jelentős. Külszíni és mélyművelésű bányái is vannak. Főbb bányaközpontok: Komló, Máza, Nagymányok, Pécs, Szászvár.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Mecsek bányászatának története – Pécs (magyar nyelven). kbm.hu (a Központi Bányászati Múzeum honlapja). (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  2. Dr. Krisztián Béla: A mecseki feketekőszén bányászat műszaki kultúrája (magyar nyelven) (htm). Baranyanet Online Magazin, 2002/4. szám. Carbocomp Számítástechnikai és Nyomdai Kft., 2002 (Hozzáférés: 2015. november 7.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]