Magyarbóly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarbóly
Szerb templom
Szerb templom
Magyarbóly címere
Magyarbóly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Siklósi
Jogállás község
Polgármester Blázsovics Attila (független)[1]
Irányítószám 7775
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 936 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 54,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarbóly (Magyarország)
Magyarbóly
Magyarbóly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 18° 29′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 18° 29′ 37″
Magyarbóly (Baranya megye)
Magyarbóly
Magyarbóly
Pozíció Baranya megye térképén
Magyarbóly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbóly témájú médiaállományokat.

Magyarbóly (németül: Ungarischbohl) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megye dél-délkeleti részén, a Karasica-patak mellett fekvő település. Villány 4,5 km, Beremend 8,5 km, Pócsa 9 km, Borjád 11,5 km, Bóly 17,5 km, Mohács 30,5 km távolságra található.

A Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon vasúti határátkelőhely Horvátország felé. Az ország legdélibb fekvésű, személyforgalmat is ellátó vasútállomásával rendelkezik (a ténylegesen legdélibb állomás a Beremendi Cementgyár teherállomása).

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve Anonymus krónikája szerint az Ete törzséhez tartozó Boja vezér földjére utal.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az itt talált római-kori leletek is bizonyítanak.

Magyarbóly neve először 1287-ben tűnik fel az oklevelekben, ekkor Boyad alakban írták. A falu hosszú ideig a Bólyai család birtoka volt, majd a Kórógyiak lettek birtokosai, a Kórógyi család alapítása volt az itteni ferences rendi kolostor is, mely hosszú évtizedekig működött itt. A 15. században a környék híres volt borairól és kereskedelméről, de a fellendülést a török megszállás és később a Rákóczi-szabadságharc időszaka megtörte, ugyanis utóbbi után a település elnéptelenedett.

Az 1696-os évek körül, a törökök kiűzése után a település szerb hűbérbirtok lett, majd a szerbek hazatérése után szinte elnéptelenedett. 1755 és 1830 között tolnai sváb telepesek érkeztek a faluba. Ők építették a falu első iskoláját és a templomot is. A település sokáig a környék evangélikusságának a központja volt. A környékbeli sváb lakosság többségének ellensúlyozására 1939-40-ben a kelet-magyarországi területekről, a Szabolcs vármegyei Vaja faluból érkeztek vajai telepesek a községbe, így az 1900-as évek első felének közepére Magyarbóly egy soknemzetiségű falu lett.

1910-ben 1497 lakosa volt, melyből 347 fő magyar, 815 fő német, 323 fő szerb, 4 fő horvát, 1 fő oláh és 7 fő egyéb anyanyelvű volt. A lakosok közül 858 fő tudott magyarul.[3]

A település jelenét lassú fejlődés jellemzi. A rendezett kis község a közművek terén is sokat fejlődött az utóbbi években. Lakosai között élénk civil élet folyik.

A település a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az evangélikus templom 1854-ben készült el. Legértékesebb alkotása Madarász Viktor Utolsó vacsora című oltárképe.
  • A református templom 1943-tól 1993-ig épült. 2012. november 10-én visszahelyezték az új toronysisakot, egy héttel később pedig behelyezik a sellyei református közösségtől kapott harangot is.[4]
  • Katolikus templom
  • Szerb templom

Itt született[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarbóly települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06042201/0_0_4_pg_2.html
  4. új toronysisak a református templomon

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]