Magyarbóly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarbóly
A református templom
A református templom
Magyarbóly címere
Magyarbóly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Busz Balázs (független)[1]
Irányítószám 7775
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség894 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 18° 29′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 18° 29′ 37″
Magyarbóly (Baranya vármegye)
Magyarbóly
Magyarbóly
Pozíció Baranya vármegye térképén
Magyarbóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbóly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyarbóly (németül: Ungarischbohl, szerbül: Мађарбоја) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya vármegye dél-délkeleti részén, a Karasica-patak mellett fekvő település. Villány 4,5 kilométer, Beremend 8,5 kilométer, Pócsa 9 kilométer, Borjád 11,5 kilométer, Bóly 17,5 kilométer, Mohács 30,5 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől a Villányhoz tartozó Virágos, északkelet felől Márok, délkelet felől Kislippó, dél felől Lapáncsa, délnyugat felől Lapáncsa, északnyugat felől pedig Villány városa.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5702-es út, ezen érhető el Villány és Mohács térsége felől is. Beremenddel az 5706-os út kapcsolja össze.

Áthalad a településen a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal, melynek itt vasúti határátkelőhelye van Horvátország (Pélmonostor) felé. A vonal itteni állomása az ország legdélibb fekvésű, személyforgalmat is ellátó vasútállomása (a ténylegesen legdélibb állomás a Beremendi Cementgyár teherállomása). A magyarbólyi vasútállomás a település belterületének délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését az 5706-os útból kiágazó 57 304-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve Anonymus krónikája szerint az Ete törzséhez tartozó Boja vezér földjére utal. A falu korábbi nevei: Bója, Bój, Magyarbólya.[3]

Története[szerkesztés]

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az itt talált római kori leletek is bizonyítanak.

Magyarbóly neve először 1287-ben tűnik fel az oklevelekben, ekkor Boyad alakban írták. A falu hosszú ideig a Bólyai család birtoka volt, majd a Kórógyiak lettek birtokosai, a Kórógyi család alapítása volt az itteni ferences rendi kolostor is, mely hosszú évtizedekig működött itt. A 15. században a környék híres volt borairól és kereskedelméről, de a fellendülést a török megszállás és később a Rákóczi-szabadságharc időszaka megtörte, ugyanis utóbbi után a település elnéptelenedett.

Az 1696-os évek körül, a törökök kiűzése után a település szerb hűbérbirtok lett. 1751-ben is sok szerb élt a faluban, de templomuk csak 1807-ben épült föl.[4] 1803 és 1830 között tolnai evangélikus sváb telepesek érkeztek a faluba. A falu első evangélikus lakosa Hoch János korábbi bátaapáti lakos volt.[5] 1823-ban Eszterházy Nepomuk János gróf Tolna vármegyéből az oda betelepült hesseni és württenbergi evangélikus német munkásokat kért, akiket Magyarbólyba, Kácsfaluba, Ivándárdára és Bolmányba telepített le.[5]

1820-ban építették föl első imaházukat, amit oktatási célra is használtak.[6] A település sokáig a környék evangélikusságának a központja volt. Az 1790-es években római katolikus svábok is költöztek a faluba.[7] A környékbeli sváb lakosság többségének ellensúlyozására 1939–40-ben a kelet-magyarországi területekről, a Szabolcs vármegyei Vaja faluból érkeztek vajai telepesek a községbe, így az 1940-es évek közepére Magyarbóly egy soknemzetiségű falu lett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején helyi fiatalok csatlakoztak a Nyárádi szabadcsapatokhoz, akiknek a Dráva-vidék védelme volt a feladatuk.[8]

Az 1850-es évekre az evangélikus imaház állapota leromlott, ezért templomépítésbe kezdtek. 1858. október 10-én Wollmuth Lipót helyettes püspök szentelte föl az új templomot.[9]

1910-ben 1497 lakosa volt, melyből 347 fő magyar, 815 fő német, 323 fő szerb, 4 fő horvát, 1 fő oláh és 7 fő egyéb anyanyelvű volt. A lakosok közül 858 fő tudott magyarul.[10] A település a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

1918-1921 között a falu szerb megszállás alá került, több atrocitás is érte a helyieket. 1921. augusztus 26-án hagyta el az utolsó szerb katona a falut.[11] A helyi szerbek azonban nem hagyták el a falut. A 2011-es népszámlálás szerint 40 szerb élt itt.[12]

Vértesi Zoltán 1940-ben így ír a faluról a Magyarbólyi evangélikus egyházközség és filiái története című könyvében:[13]

Magyarbóly község, Baranya megyében, a baranyai járásban, a Pécs-eszéki vasútvonal mentén fekszik, a villányi és nagyharsányi hegyektől kb. 7, Mohácstól 30 km. távolságra. A falu hoszszában folyik a kis Karassa (Karasica) csatorna, mely a pécsváradi hegyekben ered és a Dunába ömlik. Van vasút, posta-távirda, távbeszélő, autóbusz állomása, villanyvilágítása, körjegyzője, körorvosa, Stefánia otthona és egy Póth István és Társai tulajdonát képező modern gőzmalma. Jelenleg határállomás a trianoni-jugoszláviai határon és m. kir. vámőrsége, határrendőrsége, vámhivatala, csendőrsiége is van. A csonka járás székhelye jelenleg Villány és állampénztára Mohácson van.

A második világháború után, 1946. május 21-én a németeket – az akkori politika kollektív bűnösségre hivatkozva – kitelepítették a faluból. Ezek többsége evangélikus volt, ezért a falu evangélikus templomának állapota folyamatosan romlott. Az 1990-es években önkormányzati és egyéb támogatásokból sikerült fölújítani.[14]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Korsós Ernő (FKgP)[15]
  • 1994–1996: Korsós Ernő (független)[16]
  • 1996–1998: Blázsovics Attila (független)
  • 1998–2002: Blázsovics Attila (független)[17]
  • 2002–2006: Blázsovics Attila (független)[18]
  • 2006–2010: Blázsovics Attila (független)[19]
  • 2010–2014: Blázsovics Attila (független)[20]
  • 2014–2019: Blázsovics Attila (független)[21]
  • 2019-től: Busz Balázs (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
945
954
936
881
865
909
894
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 11% németnek, 4,1% szerbnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 20,5%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 11% (17,8% nem nyilatkozott).[22]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az evangélikus templom 1854-ben készült el. Legértékesebb alkotása Madarász Viktor Utolsó vacsora című oltárképe.
  • A református templom 1943-tól 1993-ig épült. 2012. november 10-én visszahelyezték az új toronysisakot, egy héttel később pedig behelyezik a sellyei református közösségtől kapott harangot is.[23]
  • Katolikus templom
  • Szent Lukács szerb templom, 1807-ben épült[4]

Közlekedés[szerkesztés]

2018. december 9-től a magyarbólyi vasútállomásról naponta közlekednek vonatok Pélmonostorra.[24][25]

Itt született[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyarbóly települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vértesi, 21. oldal
  4. a b Vértesi, 22. oldal
  5. a b Vértesi, 24. oldal
  6. Vértesi, 26. oldal
  7. Vértesi, 23. oldal
  8. Vértesi, 31. oldal
  9. Vértesi, 32. oldal
  10. Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
  11. Vértesi, 62. oldal
  12. dél-dunántúli nemzetiségek 2011-ben (14. oldal)
  13. Vértes, 20. oldal
  14. Evangélikus gyülekezet
  15. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  17. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  18. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  19. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  20. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  21. Magyarbóly települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  22. Magyarbóly Helységnévtár
  23. új toronysisak a református templomon. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
  24. Decembertől ismét vonattal utazhatunk Magyarországra
  25. Menetrend 2018-2019 Pélmonostor-Pécs. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)

További információk[szerkesztés]