Ugrás a tartalomhoz

Aranyosgadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Keménygadány szócikkből átirányítva)
Aranyosgadány
Kossuth Lajos utca
Kossuth Lajos utca
Aranyosgadány címere
Aranyosgadány címere
Aranyosgadány zászlaja
Aranyosgadány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterCsurgyók Lajosné (független)[1]
Irányítószám7671
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség335 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 18° 07′ 16″46.005140°N 18.121090°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 18° 07′ 16″46.005140°N 18.121090°E
Aranyosgadány (Baranya vármegye)
Aranyosgadány
Aranyosgadány
Pozíció Baranya vármegye térképén
Aranyosgadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosgadány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aranyosgadány (horvátul: Ranjoš[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Baranyai-dombságban fekszik, Pécstől mintegy 15 kilométerre délnyugatra. Két különálló településrésze Aranyos és Keménygadány vagy Gadány; előbbi a közigazgatási terület nyugati széle közelében terül el, míg utóbbi, jóval kisebb kiterjedésű községrész Aranyostól jó másfél kilométerre délkeletre esik.

A szomszédos települések: északkelet felől Pellérd, délkelet felől Görcsöny, nyugat felől Zók, északnyugat felől pedig Bicsérd.

Megközelítése[szerkesztés]

Ma zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak Bicsérden, Zókon és utóbbi Pázdány nevű, különálló településrészén keresztül közelíthető meg, a 6-os főútból kiágazó 58 102-es számú mellékúton. Az 5801-es út keresztespusztai szakasza felől földúton érhető el.

Hajdan a közelében húzódott a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A község, illetve Keménygadány településrésze nevét is magán viselő Keménygadány-Keresztespuszta vasútállomás (az 1960-as években már csak Keresztespuszta vasútállomás) a településtől néhány kilométerre keletre helyezkedett el, Keresztespuszta területén.

Története[szerkesztés]

Első fennmaradt írásos említése (Gadány) 1192-ből való.

A 14. és 15. században püspöki székhely volt, majd szerzetesrendi kolostor működött a településen.

Aranyosgadány 1941-ben alakult Pécsaranyos és Keménygadány egyesülésével.[4] A két településrész mintegy 2 km távolságra fekszik egymástól, Aranyos lent, két domb között, míg Gadány fent egy dombon.

Keménygadány Kemény Zsigmond arisztokrata, író vadászterülete és hűbérbirtoka volt, ahol ma néhány autentikus parasztház, udvarház, gazdasági épület és a vadászat hagyományainak fennmaradása is őrzi ennek emlékét.

A faluban nyaranta művésztelep működik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Vér József (FKgP)[5]
  • 1994–1998: Csurgyók Lajosné (független)[6]
  • 1998–2002: Csurgyók Lajosné (független)[7]
  • 2002–2006: Csurgyók Lajosné (független)[8]
  • 2006–2010: Csurgyók Lajosné (független)[9]
  • 2010–2014: Csurgyók Lajosné (független)[10]
  • 2014–2019: Csurgyók Lajosné (független)[11]
  • 2019–2024: Csurgyók Lajosné (független)[1]
  • 2024-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
350
358
369
323
321
350
335
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 10,7% németnek, 10,1% cigánynak, 8,5% horvátnak, 0,3% románnak mondta magát (23,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (28,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 18% horvátnak, 17,7% németnek, 5,4% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[13]

Itt született[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. horvát név
  4. egyesülés
  5. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. Aranyosgadány Helységnévtár
  13. Aranyosgadány Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]