Ugrás a tartalomhoz

Aranyosgadány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Keménygadány szócikkből átirányítva)
Aranyosgadány
Kossuth Lajos utca
Kossuth Lajos utca
Aranyosgadány címere
Aranyosgadány címere
Aranyosgadány zászlaja
Aranyosgadány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterCsurgyók Lajosné (független)[1]
Irányítószám7671
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség321 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 18° 07′ 16″46.005140°N 18.121090°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 18° 07′ 16″46.005140°N 18.121090°E
Aranyosgadány (Baranya vármegye)
Aranyosgadány
Aranyosgadány
Pozíció Baranya vármegye térképén
Aranyosgadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosgadány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aranyosgadány (horvátul: Ranjoš[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Baranyai-dombságban fekszik, Pécstől mintegy 15 kilométerre délnyugatra. Két különálló településrésze Aranyos és Keménygadány vagy Gadány; előbbi a közigazgatási terület nyugati széle közelében terül el, míg utóbbi, jóval kisebb kiterjedésű községrész Aranyostól jó másfél kilométerre délkeletre esik.

A szomszédos települések: északkelet felől Pellérd, délkelet felől Görcsöny, nyugat felől Zók, északnyugat felől pedig Bicsérd.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton két irányból érhető el: Bicsérden, Zókon és utóbbi Pázdány nevű, különálló településrészén keresztül, a 6-os főútból kiágazó 58 102-es számú mellékúton, vagy Pellérd felől egy számozatlan önkormányzati úton. Az 5801-es út keresztespusztai szakasza felől földúton érhető el; délebbi szomszédaival nincs közúti kapcsolata.

Hajdan a közelében húzódott a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A község, illetve Keménygadány településrésze nevét is magán viselő Keménygadány-Keresztespuszta vasútállomás (az 1960-as években már csak Keresztespuszta vasútállomás) a településtől néhány kilométerre keletre helyezkedett el, Keresztespuszta területén.

Története

[szerkesztés]

Első fennmaradt írásos említése (Gadány) 1192-ből való.

A 14. és 15. században püspöki székhely volt, majd szerzetesrendi kolostor működött a településen.

Aranyosgadány 1941-ben alakult Pécsaranyos és Keménygadány egyesülésével.[4] A két településrész mintegy 2 km távolságra fekszik egymástól, Aranyos lent, két domb között, míg Gadány fent egy dombon.

Keménygadány Kemény Zsigmond arisztokrata, író vadászterülete és hűbérbirtoka volt, ahol ma néhány autentikus parasztház, udvarház, gazdasági épület és a vadászat hagyományainak fennmaradása is őrzi ennek emlékét.

A faluban nyaranta művésztelep működik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vér József (FKgP)[5]
  • 1994–1998: Csurgyók Lajosné (független)[6]
  • 1998–2002: Csurgyók Lajosné (független)[7]
  • 2002–2006: Csurgyók Lajosné (független)[8]
  • 2006–2010: Csurgyók Lajosné (független)[9]
  • 2010–2014: Csurgyók Lajosné (független)[10]
  • 2014–2019: Csurgyók Lajosné (független)[11]
  • 2019–2024: Csurgyók Lajosné (független)[12]
  • 2024– : Csurgyók Lajosné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
350
358
369
323
321
350
335
321
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 10,7% németnek, 10,1% cigánynak, 8,5% horvátnak, 0,3% románnak mondta magát (23,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (28,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 18% horvátnak, 17,7% németnek, 5,4% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[14]

Itt született

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. horvát név
  4. egyesülés
  5. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. Aranyosgadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  13. Aranyosgadány Helységnévtár
  14. Aranyosgadány Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]