Mecsekpölöske

	Mecsekpölöske
	; Mecsekpölöske címere
	; Mecsekpölöske címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Papp István (független)
Irányítószám	7305
Körzethívószám	72
	Népesség
Teljes népesség	372 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	50,34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mecsekpölöske Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 13′ 25″, k. h. 18° 12′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 25″, k. h. 18° 12′ 38″
	Mecsekpölöske Pozíció Baranya megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mecsekpölöske témájú médiaállományokat.

Mecsekpölöske község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Mágocstól 14 kilométerre délre, Komlótól 5,5 kilométerre északnyugatra fekszik, a Zobákpuszta-Magyarszék közti 6542-es út mentén. Vonattal is elérhető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Mecsekpölöske megállóhely.

Története[szerkesztés]

Az első írásos emlék 1332-ben említi először a falu nevét Pyliske formában, az itt folyó patak szláv eredetű neve után, a falu 1898-ban nyerte el mai nevét. 1462-ben Töttösök birtokaként volt számontartva. A település a török időkben alatt is lakott volt.

Az itt élő emberek kőbányászattal, mészégetéssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Az 1700-as évek végén a falu lakossága csaknem megduplázódott a betelepülő németeknek köszönhetően. Az 1911-ben épült iskolának harangtornya is van, ami arra utal, hogy templom híján az iskola imaházként is szolgált.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

2014-2019: Papp István (független)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,4% németnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 2,8%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,5% (29,1% nem nyilatkozott).^[3]