Magyaregregy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyaregregy
A középkori Márévár falai
A középkori Márévár falai
Magyaregregy címere
Magyaregregy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[1]
Irányítószám 7332
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség709 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyaregregy (Magyarország)
Magyaregregy
Magyaregregy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″
Magyaregregy (Baranya megye)
Magyaregregy
Magyaregregy
Pozíció Baranya megye térképén
Magyaregregy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregregy témájú médiaállományokat.

Magyaregregy (németül: Ungarisch-Eggrad) község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén.

Komlótól 15 kilométerre, Pécstől 36 kilométerre található, a Pécs-Hirdtől Szászvárig húzódó 6541-es út mentén.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.

1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom.

A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.

1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Fóris Istvánné (független)[3]
  • 1994–1998: Fóris Istvánné (független)[4]
  • 1998–2002: Piller Tibor (független)[5]
  • 2002–2004: Kovácsné Deák Irén (független)[6]
  • 2004–2006: Piller Tibor (független)[7]
  • 2006–2009: Piller Tibor (független)[8]
  • 2009–2010: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[9]
  • 2010–2014: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[10]
  • 2014–2019: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[11]
  • 2019-től: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[1]

A településen 2004. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[7]

2009. június 7-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[9] ezúttal az előző polgármester halála miatt.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Honismereti Faluház
  • Márévár - a 13. században épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható.
  • Mária kegytemplom
  • Máré csárda és strandfürdő
  • Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepe. Itt található Virág Mihály és Eszéky Ottó hidrológusok közös emléktáblája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. a b Magyaregregy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  8. Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. a b Magyaregregy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  10. Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Magyaregregy települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  13. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  14. Magyaregregy Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A vár légi felvételen