Völgységi-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna megye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása.

A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered - közülük egyik a Csengő-forrás -, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.[1]

Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.[2]

Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.

Egyéb nevei[szerkesztés]

Kárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.

Pályája[szerkesztés]

A patak észak-déli, majd kelet-nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.[3] Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak.

Sióagárdtól délkeletre ömlik a Sió-Sárvíz vízrendszerbe.[4]

Árvíz[szerkesztés]

Vízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén

Élővilága[szerkesztés]

A patakból bizonyítottan kifogott halak:

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Völgységi-patak témájú médiaállományokat.