Szárász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szárász
Fő utca
Fő utca
Szárász címere
Szárász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Simon Péter (független)[1]
Irányítószám 7184
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség44 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség5,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szárász (Magyarország)
Szárász
Szárász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 18° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 18° 22′ 23″
Szárász (Baranya megye)
Szárász
Szárász
Pozíció Baranya megye térképén
Szárász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárász témájú médiaállományokat.

Szárász (németül: Sarasposten) község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megye északi határán, Egyházaskozártól körülbelül 6 kilométerre keletre, a Tolna megyei Lengyeltől mintegy 3 kilométerre délre található. Az előbbivel (és a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es úttal) a 65 193-as számú mellékút köti össze, míg Lengyeltől csak egy alsóbbrendű önkormányzati út vezet idáig.

Története[szerkesztés]

Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz alakban írták.

A török időkben Szárász is lakott maradt, nem néptelenedett el teljesen, neve sem szerepelt az elnéptelenedett falvak között, tehát valószínűleg 1688-1703 között, a felszabadító harcok során, vagy azt követően fogyatkozott meg lakossága. A környék török igazgatási központja a szászi (szászvári) várban volt. Az 1554. évi török defterek szászi nahie összeírásakor Szárász is szerepelt a 188 felsorolt adózó falu neve között.

Baranya vármegye első 1695 évi megyei jellegű összeírásakor Máza és a tőle északra eső vidék Tolna-, míg az attól délre vagy nyugatra eső részek Baranya vármegyéhez kerültek, ezt megerősítette az 1696. március 12-i nádori döntés is. Így került Baranyához Szárász is. 1712 után a megfogyatkozott népesség pótlására német lakosság telepedett le a faluban.

A második világháború után a kitelepítésekkor őket is kitelepítették, később helyükre csángó magyarok telepedtek le Szárászon.

Szárász a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

Az 1910-es összeíráskor 294 lakosa volt, ebből 44 magyar, 250 német volt, melyből 290 volt római katolikus.

A 2001-es népszámláláskor 92 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 36 lakója volt a településnek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Csabai Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Albert István (független)[4]
  • 1998–2002: Albert István (független)[5]
  • 2002–2006: Simon Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Simon Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Simon Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Simon Péter (független)[9]
  • 2019-től: Simon Péter (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 2,8% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 13,9%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 5,6% (8,3% nem nyilatkozott).[10] A falu Baranya megye és a Dél-Dunántúl legkevesebb lakosú települése.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=07366
  3. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. Szárász Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]