Szaporca
| Szaporca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Pál Csaba (független)[1] |
| Irányítószám | 7843 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 219 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 23,83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szaporca
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 49′ 01″, k. h. 18° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 01″, k. h. 18° 06′ 28″ | |
Szaporca
Pozíció Baranya megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaporca témájú médiaállományokat. | |
Szaporca község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szaporca a Dráva közelében (kb. 3 km-re), a Fekete-víz mellett fekszik, közel Cúnhoz és Tésenfához. A település közúton Kémesről közelíthető meg.
A falu határában húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Drávasztáráról induló 4. számú etapja, és itt kezdődik a Harkányig tartó 5. etap.[3]
Története[szerkesztés]
Az Árpád-kori település első említése 1117-ből származik, Supurkan alakban.
Természeti adottságainak köszönhetően a település élete összefonódott a Drávával; az éltette és nádasaiban rejtegette a falu népét háború idején.
A második világháborúban jelentős károk érték a települést és az 1883-ban épült református templomot a német és bolgár csapatok közötti harcok során.
Napjainkban a falu környéke a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében áll, miután az itt elterülő Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva-medence legnagyobb, és érintetlen volta miatt természetvédelmileg a legjelentősebb egybefüggő holtágrendszere.[4]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 24,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,9% (10,7% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom (1883)
- Tájház (1897)
Képek[szerkesztés]
Eperfa tájház
A tájház az udvar felől
A szaporcai tájház szobabelsője
A szaporcai tájház szobabelsője
Bikla (kebél) a tájházban
Források[szerkesztés]
- ↑ Szaporca települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ http://www.dravamedence.hu/index.php?p=7&a=21
- ↑ Szaporca Helységnévtár
