Sátorhely
Sátorhely | |||
![]() | |||
A Mohácsi Nemzeti Emlékhely gótikus ívű kapuja[1] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lőrincz Árpád (független)[2] | ||
Irányítószám | 7785 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 588 fő (2019. jan. 1.)[3] +/- | ||
Népsűrűség | 34,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 29″, k. h. 18° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 29″, k. h. 18° 38′ 00″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sátorhely témájú médiaállományokat. |
Sátorhely (horvátul Šatorišće vagy Šatorište) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.
Elnevezései[szerkesztés]
A település hivatalos horvát neve a mohácsiak által használt Šatorišće, de a töttösiek Šatorište-nak nevezték a falut.[4]
Fekvése[szerkesztés]
Sátorhely Baranya megyében, a mohács-vidéki síkföld középső részén fekszik. Területe sík, a Duna második terasza.
Története[szerkesztés]
A településről először 1333-1334. évi pápai annata jegyzékben tesznek említést. Az akkoriban Földvár nevet viselő falu a török idő kezdetéig élte csendes életét. A végzetes mohácsi csata 1526. augusztus 29-én e területen zajlott le.[5] [6] A török megszállás alatt azonban osztozott a hódoltság területén maradt falvak szomorú sorsával.
1686, Buda visszafoglalása után a török megszállás elmúltával betelepítésekkel pótolták a hiányzó földművelő lakosságot.
Savoyai Jenő herceg az ország felszabadításában szerzett érdemeiért kapta 1699. január 30-án kelt adománylevéllel, az akkor még baranyavárinak nevezett bellyei uradalmat, amelyhez Sátorhely is tartozott. A herceg örökös nélkül halt meg, így a birtok ismét a koronára szállt vissza, és az kezeltette.
1784-ben Mária Krisztina főhercegnő, Albrecht főherceg felesége vette meg a kincstártól az uradalmat.
1785-ben Sátorhely, Borza, Lajmér, Vizslak, és Nyárád határrészei voltak a bellyei uradalom kezelésében. Csak később lettek ezek fiókmajorságok, de Sátorhely központi jelleget kapott közöttük. Még ma is megtalálható a Várudvar az épületekkel – tiszti lakások, cselédlakások, magtár – melyeket Mária Krisztina főhercegnő kívánságára 1786-ban építettek.
Az uradalmat 1822-ben Károly Lajos főherceg kapta.
Fényes Elek ezt írja róla 1828-ban: „Földvár, vagy Sátoristye, mely Nagynyárádhoz 1/2 órányira van, 128 katolikus, 30 óhitű, 12 reformátos lakosú. Az uraságnak itt jól működő gazdasága van. A szántóföldek négy részre osztottak, és minden rész fasorokkal van bekerítve. A rétek a Borza patakjából öntöztetnek lombardiai módra. A nagy finomságra vitt merinó-juhnyáj 8000 darabot felülhalad (F.U. Károly főherceg). Nevezetes ezen puszta még arról, hogy a mohácsi ütközet előtt, a török tábornak nagy része itt tanyázott, és a Sátoristye nevét is a sok sátortól vette.”[7]
1847-ben Albrecht főherceg veszi át az 1826-ban hitbizománnyá alakított bellyei uradalmat.
1895-ben, a főherceg halála után Frigyes főherceg örökölte. 1926-ban kis kápolna helyett rendes templomot építtetett. 1948-tól már Nagynyárádtól különálló plébániaként tartják nyilván 1901-ben ő építteti az iskolát, ahol 1902-ben megkezdődik a tanítás.
Frigyes főherceg után Albrecht főherceg lett a bellyei uradalom birtokosa.
A birtokot a második világháború után felosztották, de mivel önállóan nem boldogultak, 1949-ben Állami Gazdaság lett. Ekkor erőteljes fejlődésnek indult a település.
1953-ban lebontották a barakkokat, üzemi konyha, munkásszálló, és szolgálati lakások épültek.
1961-ben a Bólyi Állami Gazdasággal egyesült. 1964-ben Takarmánykeverő üzem, 1970-ben komlószárító létesült.
1976-ban 7,5 hektáron megépült az Emlékpark, melyet augusztus 29-én nyitottak meg.
Az iskolából 1959-ben a felső tagozatot Mohácsra körzetesítték. 1974-ben Nagynyárádra kerültek. 1977-ben megszűnt az alsó tagozat is.
1984-ben Sátorhelyt községgé nyilvánították, 1986-ban visszakerül az alsó tagozat.
A rendszerváltás után, teljes önállósodása révén, új lendületet kapott a falu fejlődése. Visszakerült az iskola, teljes közművesítés kezdődött.
Ma Sátorhely Baranya azon kevés településének egyike, amelynek népessége nő, korösszetétele kedvező. Lakóinak száma ma már 730 fő.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Jónás Ferenc (MDF)[8]
- 1994–1998: Jónás Ferenc (független)[9]
- 1998–2002: Jónás Ferenc (MDF-Fidesz)[10]
- 2002–2006: Jónás Ferenc (független)[11]
- 2006–2008: Jónás Ferenc (független)[12]
- 2008–2010: Lőrincz Árpád (független)[13]
- 2010–2014: Lőrincz Árpád (független)[14]
- 2014–2019: Lőrincz Árpád (független)[15]
- 2019-től: Lőrincz Árpád (független)[2]
A településen 2008. december 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[16]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 0,8% horvátnak, 4,1% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 4,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 7,2% (29,4% nem nyilatkozott).[17]
Nevezetességek[szerkesztés]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Csíklázárfalva, Románia (1993-tól)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mohácsi Nemzeti Emlékhely, mohacsiemlekhely.hu
- ↑ a b Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ https://infostart.hu/belfold/2018/11/16/megvan-hol-volt-pontosan-a-mohacsi-csata
- ↑ https://index.hu/tech/2011/11/17/nezze_meg_nalunk_a_videojatekkal_forgatott_mohacs-filmet/
- ↑ Fényes Elek: Magyarországnak és hozzákapcsolt tartományoknak mostani álláspontja statisztikai és geográfiai tekintetben (Pest 1836.1. 49. p.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ a b Sátorhely települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. december 14. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Sátorhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Sátorhely Helységnévtár
- ↑ Történelmi Emlékhely Mohács-Sátorhely, mohacsiemlekhely.hu
További információk[szerkesztés]
- A Mohácsi Nemzeti Emlékhely honlap - Leírás
- Sátorhely önkormányzatának honlapja
- Sátorhelyi Néptáncegyüttes
- Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén (Eszék, 2007)