Túrony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túrony
Túrony légifotó.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Siklósi
Jogállás község
Polgármester Szarkándi Lajos (független)[1]
Irányítószám 7811
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 268 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Túrony (Magyarország)
Túrony
Túrony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″
Túrony (Baranya megye)
Túrony
Túrony
Pozíció Baranya megye térképén
Túrony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat.

Túrony község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, a Villányi-hegység nyugati oldalán, Siklóstól északnyugatra, Pécstől 20 km-re délre, Harkánytól 6 km-re északra, az 58-as főút mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

A község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkor mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül.

Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan [egyházi] nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal.

A régészeti feltárások szerint Turony községnek már a XIII században állt a temploma. Megmaradt ebben az eredeti állapotban a templom keleti része, míg a tető akkoriban valószínűleg síkfödémes volt, zsindelyborítással. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templom is. A lakosság jelentős része elmenekült. A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat tám-pillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnét a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették.[3]

A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló un. "turonyi ütközet"-ben Kossuth seregei veszítettek, s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta. Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.

Turony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006 augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.

Nevezetességei, rendezvényei[szerkesztés]

  • Árpád-kori templom
  • Katonai- és népi hagyományőrző találkozó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Turony, az Árpád-kori templom - A református egyház ismertetője - 2006.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]