Túrony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Túrony
a túronyi református templom
a túronyi református templom
Túrony címere
Túrony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Szarkándi Lajos (független)[1]
Irányítószám 7811
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség242 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Túrony (Magyarország)
Túrony
Túrony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″
Túrony (Baranya megye)
Túrony
Túrony
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat.

Túrony község Baranya megyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, a Villányi-hegység nyugati oldalán, Siklóstól északnyugatra, Pécstől 20 km-re délre, Harkánytól 6 km-re északra, az 58-as főút mellett fekvő település.[3]

Története[szerkesztés]

A kezdetektől 18. századig[szerkesztés]

A község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkor mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül.

Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan (egyházi) nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. A ma is álló templom is 13. századi,[3] és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.[4]

1543-ban lett a település az Oszmán Birodalom része lett. Hasonlóan Harkányhoz, amit 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalt a töröktől,[5] Túrony lakói is Szigetvár elestéig a magyar és török uraknak is adóztak.[3] A település ekkor már református volt.[3]

A 18-20. század között[szerkesztés]

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templomot is.[3] A lakosság jelentős része elmenekült, és létrehozták Kis-Túronyt.[3][6] Nagy Mihály prédikátor így írt erről 1817-ben:[6]

„Ennyi bizonyos, hogy a' Rátz háborúban, 1706ban Turony elpusztittatott, s az elfutott Lakosok Bisse felől való Völgyben szállottak meg, melly mind e' mái napig Kis Turonynak hivattatik.”

A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat támpillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnan a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették, amit 1817-ben jegyzett le Nagy Mihály prédikátor.[6]

A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló ún. turonyi ütközetben Kossuth seregei Kossa Dániel vezetésével veszítettek,[3] s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta.

1851-ben Fényes Elek a következőket írta a faluról:[7]

„Turony, magyar falu, Baranya vmegyében, a harsányi hegyek közt, 31 kath., 280 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, vendégfogadóval, bortermesztéssel.; az üszöghi uradalomhoz tartozik. Utolsó posta Siklós.”

Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.

A 21. században[szerkesztés]

Turony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006. augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nyírfás Ágnes (független)[8]
  • 1994–1998: Nyírfás Ágnes (független)[9]
  • 1998–2002: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[10]
  • 2002–2006: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[11]
  • 2006–2010: Szarkándi Lajos (független)[12]
  • 2010–2012: Koncsecskó Jenő (független)[13]
  • 2012–2014: Szarkándi Lajos (független)[14]
  • 2014–2019: Szarkándi Lajos (független)[15]
  • 2019-től: Szarkándi Lajos (független)[1]

A településen 2012. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győztestől messze leszakadva csak a második helyet érte el.[14]

Címere[szerkesztés]

Túrony címere három részre osztott pajzs.[17] A címer bal oldalán kék alapon a helyi református templomot ábrázolják. A jobb felső részen egy osztott háromszög látható, amelynek felső részén ezüst alapon kék szőlő, míg alsó részén zöld alapon ezüst tölgyfalevelet és makk található.[17]

A címer fölött ezüstszalagon a település neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel.[17]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,6% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 19,9%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 25% (18,4% nem nyilatkozott).[18]

Nevezetességei, rendezvényei[szerkesztés]

  • Árpád-kori templom. Egykoron Szűz Mária tiszteletére emelték, majd a 16. században református templommá alakították át.
  • Katonai- és népi hagyományőrző találkozó

Érdekességek[szerkesztés]

A településtől délre - már Csarnóta területén - található a „túronyi emelkedő”, amelyhez az a régi hiedelem kapcsolódik, hogy azon lovaskocsikra, amik a dombon kapaszkodnak fölfele, azokra fölül egy kísértet, aki miatt a lovak nem bírják tovább húzni a szekeret.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. a b c d e f g h Zentai, 91. o.
  4. Zentai, 92. o.
  5. Zentai, 109. o.
  6. a b c Zentai, 94. o.
  7. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek Turony, 1851
  8. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  13. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  14. a b Túrony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  15. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  16. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  17. a b c Túrony címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  18. Túrony Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Túrony címszót a Wikiszótárban!
Garé Szalánta Bisse
Garé

Észak
Nyugat  Túrony  Kelet
Dél

Bisse
Csarnóta Harkány Bisse