Ugrás a tartalomhoz

Túrony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túrony
a túronyi református templom
a túronyi református templom
Túrony címere
Túrony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterVig Tímea (független)[1]
Irányítószám7811
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség279 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908389°N 18.229150°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908389°N 18.229150°E
Túrony (Baranya megye)
Túrony
Túrony
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat.

Túrony község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villányi-hegység nyugati oldalán helyezkedik el, Siklóstól légvonalban 8, közúton 10 kilométerre északnyugatra, Pécstől 20 kilométerre délre, Harkánytól 6 kilométerre északra.[3]

A szomszédos települések: észak felől Szalánta, kelet felől Bisse, délkelet felől Máriagyűd, dél felől Harkány, délnyugat felől Csarnóta, északnyugat felől pedig Garé.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község központján áthalad a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Garéval és azon keresztül Bogádmindszenttel az 5815-ös út, Bissével az 57 111-es, Csarnótával pedig az 58 116-os számú mellékút köti össze.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetektől 18. századig

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkori mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül.

Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan (egyházi) nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. A ma is álló templom is 13. századi,[3] és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.[4]

1543-ban lett a település az Oszmán Birodalom része lett. Hasonlóan Harkányhoz, amit 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalt a töröktől,[5] Túrony lakói is Szigetvár elestéig a magyar és török uraknak is adóztak.[3] A település ekkor már református volt.[3]

A 18–20. század között

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templomot is.[3] A lakosság jelentős része elmenekült, és létrehozták Kis-Túronyt.[3][6] Nagy Mihály prédikátor így írt erről 1817-ben:[6]

„Ennyi bizonyos, hogy a' Rátz háborúban, 1706ban Turony elpusztittatott, s az elfutott Lakosok Bisse felől való Völgyben szállottak meg, melly mind e' mái napig Kis Turonynak hivattatik.”

A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat támpillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnan a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették, amit 1817-ben jegyzett le Nagy Mihály prédikátor.[6]

A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló ún. turonyi ütközetben Kossuth seregei Kossa Dániel marócsai tanító vezetésével veszítettek,[3] s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta.

1851-ben Fényes Elek a következőket írta a faluról:[7]

„Turony, magyar falu, Baranya vmegyében, a harsányi hegyek közt, 31 kath., 280 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, vendégfogadóval, bortermesztéssel.; az üszöghi uradalomhoz tartozik. Utolsó posta Siklós.”

Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.

A 21. században

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006. augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Nyírfás Ágnes (független)[8]
  • 1994–1998: Nyírfás Ágnes (független)[9]
  • 1998–2002: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[10]
  • 2002–2006: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[11]
  • 2006–2010: Szarkándi Lajos (független)[12]
  • 2010–2012: Koncsecskó Jenő (független)[13]
  • 2012–2014: Szarkándi Lajos (független)[14]
  • 2014–2019: Szarkándi Lajos (független)[15]
  • 2019–2024: Szarkándi Lajos (független)[16]
  • 2024– : Vig Tímea (független)[1]

A településen 2012. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győztestől messze leszakadva csak a második helyet érte el.[14]

Címere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túrony címere három részre osztott pajzs.[18] A címer bal oldalán kék alapon a helyi református templomot ábrázolják. A jobb felső részen egy osztott háromszög látható, amelynek felső részén ezüst alapon kék szőlő, míg alsó részén zöld alapon ezüst tölgyfalevelet és makk található.[18]

A címer fölött ezüstszalagon a település neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel.[18]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
268
269
268
242
259
244
245
255
262
279
2013201420152019202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,6% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 19,9%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 25% (18,4% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% görögnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 17,6% református, 2,5% evangélikus, 1,6% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[20]

Túrony, Árpád kori templom - légi fotó

Nevezetességei, rendezvényei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Árpád-kori templom. Egykoron Szűz Mária tiszteletére emelték, majd a 16. században református templommá alakították át.
  • Katonai- és népi hagyományőrző találkozó

Érdekességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településtől délre - már Csarnóta területén - található a „túronyi emelkedő”, amelyhez az a régi hiedelem kapcsolódik, hogy azon lovaskocsikra, amik a dombon kapaszkodnak fölfele, azokra fölül egy kísértet, aki miatt a lovak nem bírják tovább húzni a szekeret.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 29.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 Zentai, 91. o.
  4. ↑ Zentai, 92. o.
  5. ↑ Zentai, 109. o.
  6. 1 2 3 Zentai, 94. o.
  7. ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek Turony, 1851".
  8. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  9. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 11.
  10. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 6.
  11. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 6.
  12. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 6.
  13. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 15.
  14. 1 2 "Túrony települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2012. augusztus 26. Hozzáférés: 2020. június 10.
  15. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 12.
  16. ↑ "Túrony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 13.
  17. ↑ "2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2012. Hozzáférés: 2020. június 10.
  18. 1 2 3 "Túrony címere". magyarcimerek.hu. Hozzáférés: 2019. február 23.
  19. ↑ Túrony Helységnévtár
  20. ↑ Túrony Helységnévtár

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Túrony címszót a Wikiszótárban!
Garé Szalánta Bisse
Garé

Észak
Nyugat  Túrony  Kelet
Dél

 Bisse
Csarnóta Harkány Bisse
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Túrony&oldid=29295104”