Ugrás a tartalomhoz

Gödre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gödre
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt
Gödre címere
Gödre címere
Gödre zászlaja
Gödre zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterGelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7386
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség725 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333°N 17.983333°E
Gödre (Baranya vármegye)
Gödre
Gödre
Pozíció Baranya vármegye térképén
Gödre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gödre (németül: Gödring vagy Kedri, horvátul: Đudra[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye északi szélén fekszik, északnyugati szomszédja, Szentbalázs már Somogy vármegyéhez tartozik. Közigazgatási területe változékony domborzatú, egyes részei dombosak, más részei egy elnyúló völgyben helyezkednek el. Gödreszentmárton és a tőle kissé északabbra elhelyezkedő Gödrekeresztúr településrészén is a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút halad keresztül, a keresztúri falurész északi részén a 65 179-es út vezet végig.

Története

[szerkesztés]

A bronzkori, római leletekben gazdag község a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak.

A külterülete Vidákpuszta (ma Szénáspuszta) a Siskovics család valamint a Jeszenszky család birtoka is volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Az 1946-os kitelepítések után Gödrére a vidákpusztaiak és felvidéki magyarok költöztek be.

Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral (németül Kreuzdörfel) , majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.

Ide tartozik az egykori Siskovics-birtok, Vidákpuszta is, amely korábban Gödreszentmárton külterületi része volt.

A németek már korán kápolnákat építettek, 1773-ban felszentelt katolikus templomát Winkler Mihály plébános emeltette.

A népesség zöme katolikus vallású, a németség ma a lakosság 12%-át teszi ki.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kohner Mihály (független)[4]
  • 1994–1998: Végh István (független)[5]
  • 1998–2002: Végh István (független)[6]
  • 2002–2006: Végh István (független)[7]
  • 2006–2010: Cseke Györgyi (független)[8]
  • 2010–2014: Gelencsér Gábor (független)[9]
  • 2014–2019: Gelencsér Gábor (független)[10]
  • 2019–2024: Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
876
858
859
781
735
735
729
725
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 11,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (20,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 11% németnek, 8,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
  • Az elmúlt években újították fel a műemléki oltalom alatt álló templomot, amely az Árpád utcában található. Az épületet 1766-1773 között itt szolgáló plébános, Winkler Mihály a saját költségén emeltette, s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az oltár felett a Máriát ábrázoló színes üvegablak Róth Miksa műhelyében készült.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  11. Gödre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. Gödre Helységnévtár
  13. Gödre Helységnévtár
  14. Miszler Tamás (f. k.): Baranyai neves személyek. www.csgyk.hu. Csorba Győző Könyvtár (Hozzáférés: 2018. január 15.) arch
  15. H. Molnár Katalin. Lamping József 1881-1939 – A század eleji Kaposvár építésze. Kaposvár: Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, 138.. o. (2018.) 

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]