Szalánta

	Szalánta
	A Hunyadi utca (az 58-as főút belterületi szakasza) a község északi részén, télen
; Szalánta címere	; Szalánta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Hitre Gabriella (független)
Irányítószám	7811
Körzethívószám	72
Testvértelepülései	Lista Strizivojna
	Népesség
Teljes népesség	1131 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	65,93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	152 m
Terület	17,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szalánta Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 56′ 54″, k. h. 18° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 54″, k. h. 18° 14′ 15″
	Szalánta Pozíció Baranya vármegye térképén
	Szalánta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szalánta község (horvátul: Salanta) Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A falun halad át az 58-as főút. A település első írásos említése 1192-ből származik. Az 1690-es években katolikus bosnyákok költöztek be. A faluban óvoda és általános iskola is működik. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő falu.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Baranyai-dombságban, Pécs és Harkány között majdnem félúton fekszik, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométerre. A szomszédos falvak: észak-északkelet felől Pogány, kelet felől Szőkéd és Áta. délkelet felől Bisse, dél felől Túrony, nyugat felől Bosta, északnyugat felől pedig Kökény.

A falu tulajdonképpen két korábbi község, Szalánta és Németi egyesítésével jött létre. Németi (horvátul: Nijemet vagy nagykozári szóhasználattal Nimet^[6]) a keleti részen, míg Szalánta a nyugati részen fekszik. Németitől délre illetve Szalántától mintegy 1,5 kilométerre délkeletre található egy lakott külterület is, Eszterágpuszta (horvátul: Ištrak^[7]).

2011-es adatok szerint Eszterágpuszta lakónépessége 85 fő, a lakások száma 31 volt. Az Eszterágpusztai Növényfajta Kísérleti Állomás a Dél-dunántúli Régió fajtakísérleti állomásait irányítja.^[8]

Megközelítése[szerkesztés]

A Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút végighalad a község központján, így ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Németi községrészbe az 57 109-es számú mellékút vezet, nyugati szomszédaival pedig az 5828-as út kapcsolja össze a települést.

Címere[szerkesztés]

Szalánta község címere pajzs alakú, tetején a község neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel. Címerben fekete számokkal három évszám található: 1240 (Németi első említése), 1332 (a plébánia első említése), 1804 (a jelenlegi római katolikus templom építésének időpontja).^[9] Több helyen helykitöltésként piros-fehér színű rózsát helyeztek el a tervezők már az 1724-es szalántai pecséten is. Ez jelképezi a tavaszt, a természet ébredését.^[9]

A mai címer a korábbi pecsétektől kölcsönzi a jelképeket. A mostani címerben fehér színnel ábrázolt eke az egykor önálló Németi régi pecsétjében is megjelent, a föld feltörését, megművelését szimbolizálva. Alul négy búzaszál látható, csokorszerű keretbe helyezve. Bal oldalon – Szalánta 1724-es pecsétje alapján – a hajló gabonaszálak között zöld, dús lombozatú, barna törzsű fa áll.^[9] A hullámos zöld terület a Baranyai-dombságot jelképezi, ahol Szalánta található. A címer fő színe az égszínkék, ami a jó időjárást jelképezi.^[9]

A címer alatt két babérág fut föl annak felső harmadáig.^[9]

Közlekedés[szerkesztés]

A falu gyorsan és jól megközelíthető Pécs (15 km), valamint Harkány (12 km) irányából az 58-as számú főúton. Szalántán az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, ami a horvát határ és az M60-as autópálya közti fekvésnek is köszönhető.

A község nyugat felől, Görcsöny irányából, Regenye és Szilvás falvakon át bekötőúton is elérhető. Az autóbuszforgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).

Tervek szerint a falun keresztül fog vezeti a Siklós-Pécs kerékpárút.^[10]

Éghajlat[szerkesztés]

A falu időjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Szárazföldi éghajlata van. Az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C. Az éghajlatot befolyásolja a közeli város, Pécs és a Mecsek.^[11]

Története[szerkesztés]

Bővebben: Szalánta története

Az első írásos emlék Szalántáról 1192-ből való, a települést Zolounta néven említi. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, a települést Nemti néven említi.

A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.

1804-ben épült a ma is látható templom Németiben (védőszentje: Szent László).

Az első világháború végén, 1918. november 14-én megérkezett megszálló szerb csapatok Baranya jelentős részére igényt tartottak. Szalántán és Németiben is a lakosság 95–95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában a szerbek elhagyták Baranyát.

A második világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.

1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Standovár Mihály (független)^[12]
1994–1998: Dunai Zoltán (független)^[13]
1998–2002: Dunai Zoltán (független)^[14]
2002–2006: Dunai Zoltán Tibor (független)^[15]
2006–2010: Dunai Zoltán Tibor (független)^[16]
2010–2014: Dunai Zoltán Tibor (független)^[17]
2014–2019: Dunai Zoltán Tibor (független)^[18]
2019-től: Dr. Hitre Gabriella (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

2001-ben magyar: 55,1%; horvát: 32,2%; cigány: 2,6%; szerb: 2,1%; német: 1,7%; bolgár: 0,3%; lengyel: 0,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,8%^[19]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 983 magyar, 336 horvát, 86 cigány, 23 német, 5 szerb, 4 bolgár, 3 orosz, 3 román és 11 egyéb nemzetiségű lakik.^[20]

2001-ben római katolikus: 81,6%; református: 5,1%; evangélikus: 1%; görögkatolikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,3%.^[19]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 766 római katolikus, 64 református, 24 ateista, 10 evangélikus, 7 görögkatolikus és 9 egyéb vallási csoporthoz tartozó él. 102 fő nem tartozik egyik közösséghez sem, 208-an nem nyilatkoztak a vallásukról.

2018. január 1-jén 1154 lakosa volt.^[21]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1176	1146	1125	1126	1136	1154	1149	1129	1140	1131
	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Pecsétek[szerkesztés]

Történelmi pecsétek[szerkesztés]

Szalánta első ismert pecsétje 1724-ből való. 24 mm átmérőjű körben 33 mm-es betűszalag van a következő szöveggel SIGI PAGI SZALÁNTA 1724. Vagyis Szalánta pecsétje 1724. A szavakat és az évszámokat rózsák választják el egymástól. A képmezőben két hajló gabonaszál között egy dúslombú fa látható.^[22]

Németi első pecsétje az 1720-as évekből való. 24mm x 20 mm-es ellipszis, a betűszalag 3 mm-es. Szövege SIGI PAGI NIMEG 172X. Vagyis Németi pecsétje 172X. A szavakat 4 díszpont választja el egymástól. A pecsétképet két, szárán átkötött pálmaág keretezi, az ágak enyhén hajló ága a betűszalagba nyúlik bele. A képmezőben élére fordított, lebegő ekevas, felette gabonakalász látható. Tövében két hajló inda emelkedik ki, két oldalra, egymás alá 3-3 helykitöltő pontot, jobbra és balra az ekevas fölé 1-1 ötszirmú virágot helyeztek el.^[23]

Németi 1908-as pecsétje a következő: kör alakú, a pecséten a következő olvasható: BARANYA VÁRMEGYE NÉMETI KÖZSÉG 1908.

Jelenlegi pecsétek[szerkesztés]

Szalántának jelenleg két pecsétje is van. Az első a polgármesteri hivatal, a másik a körjegyzőség pecsétje. Mindkettő 3,5 cm átmérőjű. Középen a magyar címer látható. A felső részen a POLGÁRMESTERI HIVATAL ill. KÖRJEGYZŐSÉG szó szerepel, míg az alsó részen a SZALÁNTA szó olvasható.

Oktatás[szerkesztés]

A községben óvoda és általános iskola is működik.

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 120 tanuló járt.^[24]

Utcái[szerkesztés]

Hunyadi utca
Damjanich utca
Bem utca
Hunyadi köz
Németi út
Zrínyi utca
Barátság utca
Ifjúság utca
Eszterági út

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent László római katolikus templom Németiben. Késő barokk stílusú, 1795-1804 között építették. Műemlék védelem alatt áll.^[25] 2019-ben felújították a templom tetőszerkezetét.^[26]
Zsolnay-kápolna Eszterágpusztán. 1904-ben épült. Homlokzatain vízszintesen sávozott, sárga és barna mázas Zsolnay-csempe.^[25] Ezen épület felújítására a tulajdonos plébánia nem hajlandó.^[forrás?]

Kultúra[szerkesztés]

A községben délszláv néptáncegyüttes működik, a Marica Kulturális Egyesület.

Híres emberek[szerkesztés]

Pávics György (1940-2020), magyarországi horvát író

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
↑ Szalántai Önkormányzat rendelete. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ helységnévtár
↑ Szalánta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
↑ horvát név
↑ Az MgSzH székhelye és telephelyei (magyar nyelven) (pdf). Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Szalánta címere. magyarcímerek.hu. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
↑ új kerékpárút. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
↑ Siklosvidek.celodin.hu a Szalántáról (magyar nyelven) (html). Siklósvidék. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
↑ ^a ^b Népszámlálás 2001
↑ Területi adatok Baranya megyében - 4.1.6.1. pontja szerint
↑ 2018. január 1-jei lakosság (PDF). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal
↑ Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere, Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1983. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1984, 135. oldal
↑ Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere IV., Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1981. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1982, 127. oldal
↑ 2019/2020-as tanév tanulói listája
↑ ^a ^b Szalánta templomai. nagyvofely.hu
↑ templomfelújítás. bama.hu. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)